Prückler család
A Prückler család egy régi római katolikus polgári származású stájerországi, illetve alsó-bajorországi család, amely a 18. században telepedett le Magyarországon.
Tartalomjegyzék
A család története[szerkesztés]
Az előkelő pesti patricius nagypolgári család legkorábbi ismert tagja Stájerországban élt a kora középkorban; legkorábbi ismert említése 1352-ből való, amikor Jörg Prückler bányászati jogokat vásárolt Kainbachra a grazi plébániától.[1] A család több évszázadon keresztül Graz környékén lakott, és egy 17. századi összeírás szerint a salzburgi származású Prückler Jakab, grazi festő, 1659. július 21-én vette el Künstl Mária Magdalenát, Resch Wolfgang polgár, festő özvegyét. Ezeket a Prückler családbelieket nem lehet összekötni a jelenleg ismert források alapján a Magyar Királyságban élő, később az alsó-bajorországi Schwarzenbachból származó Prücklerekkel.
Közel egy évszázaddal később, Prückler Simon és Schatter Margit fia, Prückler Jakab (1744–1798), pékmester, az alsó-bajorországi Schwarzenbachból költözött át a Magyar Királyságba. 1776. január 29-én, a 32 éves nőtlen Prückler Jakab, pékmester, bérház-tulajdonos, Pest Belvárosi római katolikus plébániáján házasságot kötött a 36 éves Hochecker Anna (1740–1823) özvegyasszonnyal.[2] 1776. február 7-én Prückler Jakab szerezte meg a pesti polgárságot.[3] Prückler Jakab és neje, Hochecker Anna házasságából egy gyermek született Pesten, aki elérte a felnőttkort: Prückler József Kalazancius (1778–1848) (a neve latinul Josephus Calasansius volt). Prückler József, pékmester, cs. kir. százados, három pesti bérház tulajdonosa, és választott pesti polgár volt.[4] 1801. augusztus 10-én Prückler József Kalazancius szerezte meg a pesti polgárjogot;[5] Röviddel ezután, feleségül vette a szintén pesti római katolikus polgári születésű Ottinger Klárát (1781–1826),[6] Ottinger József (1736–1805), pékmester, pesti polgár, és Stentenmacher Klára (1749–1804) lányát. Ottinger József, pékmester, az alsó-ausztriai Lanzendorfból származott és 1773. január 11-én szerzete meg a pesti polgárságot;[7] Ottinger József és Stentenmacher Klára 1773. február 23-án házasodtak meg Pesten, a Belvárosi plébánián.[8] 1843-ban Prückler József nagy emeletes házát Pest belvárosában, a Kecskeméti, a Képíró és a Bástya utca által bezárt telekre (manapság Képiró utca 11-es szám) építtette. A mai Bajcsy-Zsilinszky út 56. szám alatt, 1828-ban építtette egy másik házát, de az Országúton (a mai Károly körúton, a 16. szám alatt) volt a legnagyobb értéket képviselő ingatlana, amely 18 000 akkori forintot ért, amikor halála után, 1848. március 20-án a hagyatéki leltárát vették fel. Prückler József Kalaszancius halála után, az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökséget a három fiú között egyenlő arányban osztották fel.[9] Mint ősrégi germán polgári család sarja, Prückler József használta családja címeres viaszpecsétjét: a pajzson egy dézsa (faedény), és a pajzs felett nyitott sisak, amelynek dísze egy azonos dézsa két sasszárny között látható. A sisakon nem volt korona, mivel az csak a nemesi címerek kiváltsága volt. A későbbiekben a fiai egyszerű monogramos viaszpecséteket használtak.[10]
Prückler József, nagy valószínűséggel igen tudatosan, a három fiúgyermekét három különböző szakma felé terelte: Prückler József Ignác (1804–1866) pékmester, Prückler Ignác (1809–1876) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros és Jánost Nepomuk (1816–1897) kovácsmester.[9]
Prückler József ága[szerkesztés]

A legidősebb fia Prückler József Kalazanciusnak (1778–1848) és Ottinger Klárának (1781–1826) Prückler József Ignác (1804–1866), pékmester volt, aki 1831. január 17-én szerezte meg a pesti polgárjogot.[11] Üzeme az édesapjától örökölt házában a Képíró utca 11. szám alatt volt, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alhadnagyként szolgált a pesti gyalogos nemzetőrség 4. századánál.[9] 1848-ban Prückler József pékmester a Kecskeméti utca 374-es szám alatt lakott.[12] Ifjabb Prückler József 1830. július 27-én Pesten vette feleségül a pesti Danner Annát (1809–1889),[13][14] Danner Jakab germán származású, budakeszi lakos, szappanfőző, és Schluker Katalin lányát; Danner Jakab 1803. június 10-én pesti választott polgárjogot szerzett.[15] Prückler Józsefné Danner Anna fivére, Danner Alajos (1805–1889),[16] Makón lakott és serháza volt.[17] Danner Anna és Danner Alajos fivére, Danner Florián (1816–1870), pékmester, aki 1841. december 22-én pesti választott polgárjogot szerzett; valószínűleg rajta keresztül kerülhetett kapcsolatba Prückler József és a felesége Danner Anna.[18]
Danner Anna öt leány- és két fiúgyermekkel ajándékozta meg Prückler Józsefet: az egyik fiuk, Prückler József Jakab (1839–1923) nem nősült meg, a másik Prückler Imre (1840–1918) Deletter Klementinát vette feleségül, akitől született egyetlen fia Prückler Nándor. Prückler József és Danner Anna öt leánya férjhez ment helyi pesti polgárokhoz: Culmann Frigyesné Prückler Mária Rozália Katalin (1834–?); Prückler Eleonóra Emma (1842–?), akinek a férje, Temple Rezső (1826–1908), a triesti általános biztosító társulat főtisztviselője, aki egyben természettani tudós is volt; számos külföldi természettudományi, gazdasági és állatvédő egyesületnek volt tiszteletbeli és levelező tagja. Tudományos működéséért általános tiszteletnek örvendett és a külföldön is nagyrabeesülték.[19] Prückler József és Danner Anna további gyermekei: Prückler Anna (1836–1911),[20] Pfeifer Ferdinánd könyvkiadó, könyvkereskedő neje lett; és Prückler Ilona Jozefa (1853–1935),[21] annak az öccsének, Pfeifer István (1840–1909) szintén pesti könyvkereskedő házastársa. 1892-ben Pfeifer István és neje, Prückler Ilka vásárolták a budapesti Kossuth Lajos utca 7-es számú palotát és kétemeletes eklektikus stílusú bérháznak építtették át.[22]
Prückler József és Danner Anna legidősebb lánya, Prückler Klára Eleonóra Julianna (1833–1907), aki egyben keresztlánya volt a nagyapjának, Prückler József Kalazanciusnak, a legjobb házasságot kötötte az öt leánytestvér közül. 1853. július 19-én a pesti belvárosi plébániatemplomban Topits Józsefhez (1824–1876) ment férjhez,[23] aki pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő tag és a Topits József fia gőztésztagyárnak, az Első Magyar Gőztésztagyárnak az alapítója és tulajdonosa volt.[24] Férje halála után Prückler Klára vezette a gőztésztagyárárát Topits Alajos József fiával együtt, amíg az ifjú nem vehette át ténylegesen a cég irányítását. Topits József halála után, özvegye prückler Klára 1878. április 11-én a belvárosi pesti római katolikus plébánián házasságot és öröklési szerződést kötött új férjével, a szintén római katolikus nagyváradi születésű Glatz Nándorral (1833–1909) jószág felügyelővel,[25] akinek a szülei Glatz József (1790–1856) pesti kereskedő és Jónás Terézia (1794–1869) voltak. Glatz Nándor később cégvezetőként is tevékenykedett a tésztagyárban.
Prückler József és Danner Anna leányaival kihalt az ő ága.
Prückler Ignác ága[szerkesztés]

Prückler József Kalazancius (1778–1848) és Ottinger Klára (1781–1826) másodszülött fia, Prückler Ignác Edvárd Jakab (1809–1876) a legsikeresebb volt a három fivér közül. Fűszerkereskedő volt, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa.[26] 1834. június 21-én szerezte meg a pesti polgárjogot.[27] 1834-ben, az első pezsgőgyárat ő alapította meg a Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt). A cég neve hivatalosan Prückler Ignác Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára volt. Az a Prückler Ignác az 1873-as pesti adózók között szerepelt igen előkelő helyen.[9] 1848-ban Prückler Ignác Pesten lakott, „a’ fejér farkashoz, kecskeméti utcán”.[28] Felesége, a pesti katolikus családból való, Wagner Louiza (1815–1883) volt.[29] A házasságukból öt gyermek született: Prückler Teréz (1845–1887), akinek a férje, Rupp Ignác (1835–1876) kereskedő volt;[30] Prückler Paula (1842–1871), Mirth Antal (1791–1868) felesége; Prückler Franciska (1843–1920), aki dr. petőfalvi Pleinninger Ferenc (1835–1889) minisztériumi osztálytanácsos felesége volt;[31] ifjabb Prückler Ignác (1840–1919); és Prückler László (1847–1929).
Idősebb Prückler Ignác halála után, a két fiúgyermeke vette át fűszerkereskedő cégét, valamint a pezsgőgyárat. A gyümölcsöző pezsgőgyárnak köszönhetően, Prückler Lászlót (1847–1929) 1883 és 1888 között, az 1200 legnagyobb adófizető közül törvényhatósági bizottság tagjává választották Budapesten. A cég 1888 és 1918 között viselte az „udvari szállító” címet.[9] Prückler László volt családjában az első, aki beleszólt a politikába; báró Kemény Gábornak, és az ő Kemény-féle pártjának az egyik főkortese volt. A Szabadelvű Párt 1884. május 22-én tartotta első gyűlését a Prückler-gyár udvarán. Az 1887-es országgyűlési képviselői választásokon önmagát ajánlotta Ferencváros és Kőbánya országgyűlési képviselőjének.[9] Programbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy gróf Tisza Kálmán híve, a kereskedőket és a magyar iparcikkek népszerűsítésére buzdította, természetesen kiemelve a szesz- és malomipart. Pázmándy Dénes hatékony ellenpropagandát kezdett Prückler ellen, akinek nagy fiaskóval végződött a politikai kísérlete. 1888-ban Prückler lemondott törvényhatósági tagságáról, talán pénzügyi nehézségek, esetleg az 1887-es országgyűlési választásokon elszenvedett veresége miatt. Innentől fogva a vagyona folyamatosan kezdett apadni, majd 1897-ben a céget teljes egészében átadta társának, Bernardt Gyulának.[9] Prückler László házastársa, Oberhauser Ilka (1856–1883) volt,[32] akitől két leánya született: Prückler Lujza (1879–1917), noszlopi Noszlopy Aladár (1875–1958) fővárosi adóhivatali főtanácsos, székesfővárosi főjegyző, máltai lovag, felesége;[33] és Prückler Ilka (1861–1966), dr. Illyefalvi I. Lajos (1881–1944), statisztikus, kormányfőtanácsos, felesége.
Prückler László igen szenvedélyes vadász volt, ugyanakkor egyben az ország legbuzgóbb vadtenyésztőinek egyike. Az 1870-es évektől a Csepel-szigetet két társával, hosszú évekig vadászatra bérelte.[34][35] Prückler László a nemzeti hajós-egylet tagja is volt, a Hattyú nevű kétsorevezős hajó az ő tulajdona volt.[36] A lóversenyek szintén nagy rajongója Prückler olyan pezsgőt gyártott, amelynek a neve Kincsem volt, címkéjén a híres versenyló rajzával.[37] A Kincsem pezsgőt, amelyet 1880-ban, az „Írók és művészek-társasága" egyik esztergomi kirándulása alkalmából Prückler ajánlott fel, maga Jókai Mór köszönte és nagy tisztelettel dicsérte meg.[38]
Ifjabb Prückler Ignác (1840–1919) vitte tovább a családot; 1874. május 23-án a belvárosi pesti plébánián feleségül vette nemes Gonzalles Carolint (1851–1930),[39] a Sopronban lakó nemes Gonzalles Károly (1816–1895),[40] bécsi gépgyári mérnök, a büki cukorgyár alapítója, és steinselzi Exter Anna (1822–1901) leányát.[41] Egyik gyermekük, dr. Prückler Frigyes (1875–1950), fővárosi számvevőségi főtanácsos, aki elvette a nemesi származású varjasi Suhajda Rozália (1883–1969) kisasszonyt, akinek a szülei varjasi Suhajda József (1856–1941) királyi tanácsos, adófelügyelő helyettes, földbirtokos,[42] és raggambi Fluck Aranka voltak; az utóbbi édesapja, pedig, raggambi Fluck Gusztáv (1832–1927) kormányfőtanácsos volt. A többi gyermeke ifjabb Prückler Ignácnak és Gonzalles Karoninnak Prückler Károly (1877–1891), valamint lányuk Prückler Szerafina (1880–1955), a soproni magán elemi iskola vezetője voltak. Prückler Frigyes 1944-ben Kisvölcseyre magyarosították a vezetéknevét; leszármazottjai mai napig élnek.
Prückler János Nepomuk ága[szerkesztés]
Prückler József Kalazancius (1778–1848) és Ottinger Klára (1781–1826) legfiatalabb gyermeke, Prückler János Nepomuk (1816–1897) volt. 1844. március 1-jén szerezte meg a pesti polgárjogot.[43] 1873-tól tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak mint az 1200 virislistából választott kétszáz tag egyike.[9] Fiatal korában vándoréletet élt, ami édesapjával fennmaradt levelezéséből derül ki. 1836-ban a pesti Unger Ferencnél volt kovácslegény, azután Pozsonyban dolgozott egy kovácsmesternél, 1836 augusztusában és később, Sopronban kocsigyártónak tanult. Észak-itáliai és ausztriai körútra ment. 1837-ben Bécsbe költözött, ahol 1839 áprilisáig kovácslegényként tevékenykedett. Még abban az évben Matthias Brunnernél is volt Pozsonyban, majd dél-német területeken és Franciaországban fordult meg.[9] Bécsben állatorvosnak tanult, és állatkórházban dolgozott, majd visszatérése után hamarosan pesti polgár és kovácsmester lett. 1848-ban Prückler János kovács az Üllői út 3-as szám alatt lakott.[44] 1862-ben ferencvárosi, tiszteletdíjjal ellátott esküdt volt. Feleségül vette Faltenmayer Máriát (1819–1905), Faltenmayer József, jómódú pesti nyergesmester, és Vögl Éva lányát. Prückler János és Faltenmayer Mária frigyéből három gyermek született: Prückler József (1845–1876), aki 31 évesen öngyilkos lett, és Prückler Klára (1844–1918), aki Magyarország első bélyegkereskedését hozta létre 1876-ban, a budapesti Régi posta utca 5. szám alatt. A harmadik gyermek, volt az egyetlen aki megházasodott; Prückler Géza (1866–1909), banki könyvelő feleségül vette Kuszman Irmát (1867–1915), aki négy fiú- és két leánygyermeket adott neki, köztük: a jászberényi születésű Prückler Józsefet (1902–1984), aki neve megváltoztatása után Pórteleki József lett; Pórteleki József a jászok leleteinek régészeti neves kutatója volt. Prückler Gézának és Kuszman Irmának egy másik fia, a szintén jászberényi születésű dr. Prückler Géza (1894–1968), pénzügyi főtanácsos, t. zászlós, akinek a neje Rózsa Emília (1894–1973) volt.
A család kiemelkedőbb tagjai[szerkesztés]
- Prückler Jakab (*1744. július 17.–†Pest, 1798. június 30.), pékmester, pesti választott polgár, bérháztulajdonos.
- Prückler József Kalazancius (*Pest, 1778. szeptember 17.–†Pest, 1848. január 15.) pékmester, pesti választott polgár, cs. kir. százados, bérháztulajdonos.
- Prückler József Ignác (*Pest, 1804. április 12.–†Pest, 1866. augusztus 30.) pékmester, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alhadnagy, pesti választott polgár, bérpalota-tulajdonos.
- Prückler Ignác Eduárd Jakab, idősebb (*Pest, 1809. március 8.–†Budapest, 1876. május 14.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, igazgató tanácsos, pesti választott polgár, bérpalota-tulajdonos.
- Prückler János Nepomuk Antal (*Pest, 1816. június 8.–†Budapest, 1897. október 9.), kovácsmester, fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, pesti választott polgár, bérháztulajdonos.
- Prückler Klára Eleonóra Julianna (*Belváros, Pest, 1833. február 25.–†Budapest, 1907. február 26.), tésztagyárosnő. Férje, Topits József (1824–1876), a Topits József fia gőztésztagyárnak, Magyarország első gőztésztagyárnak a tulajdonosa.
- Prückler Klára (*Józsefváros, Pest, 1844. május 29.–†Budapest, 1918. november 2.) Magyarország első bélyegkereskedés-alapítója.
- Prückler Ignác István, ifjabb (*Pest, 1840. augusztus 20.–†Budapest, 1919. július 16.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, bérpalota-tulajdonos.
- Prückler László Vitusz Ferenc (*Pest, 1847. június 3.–†Budapest, 1929. június 27.), fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, politikus, bérpalota-tulajdonos.
- Dr. Prückler Frigyes Károly (*Budapest, 1875. április 25.–†Budapest, 1950. január 2.), fővárosi számvevő főtanácsos.
- Prückler (Pórteleki) József (*Jászberény, 1902. június 8.–†Budapest, 1984. június 18.) a jászok régészeti neves kutatója[45]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mittheilungen (des) Historischen Vereines, Steiermark. Herausgegeben von Dessen Ausschüsse. Graz, 1894
- ↑ familysearch.org Prückler Jakab és Hochecker Anna házassága - Budapest - Belvárosi
- ↑ Prickler, Jacob • polgár • Pest • 1776.02.07. • pék
- ↑ familysearch.org idd. Prückler József gyászjelentése
- ↑ Brüklern, Josephus • polgár • Pest • 1801.08.10. • pék
- ↑ familysearch.org Prückler Józsefné Ottinger Klára halála - Pest, Belvárosi
- ↑ Citizens of Buda and Pest 1686-1848. Ottinger, Josef
- ↑ familysearch.org Ottinger József és neje házassága - Budapest - Belvárosi
- ↑ a b c d e f g h i Fővárosi magántörténelem. Budapesti Negyed 68. (2010. nyár). A közélet mint magánélmény. Gerhard Péter: A politika
- ↑ Budapest Főváros Levéltára. XIII.5: A Prückler család iratai
- ↑ Prükler József • polgár • Pest • 1831.01.17. • pék
- ↑ Budapesti utasító 1848 (Budapest, 1848) Budapesti utasító 1848. Polgári céhek
- ↑ familysearch.org Prückler József és Danner Anna házassága - Budapest. Belvárosi egyházközség - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ Prückler Józsefné Danner Anna gyászjelentése
- ↑ Donner, Jakob • polgár • Buda • 1803.06.10. • szappanfőző
- ↑ familysearch.org Danner Alajos gyászjelentése
- ↑ A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig (CSONGRÁD MEGYE ÉVSZÁZADAI TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 1. 1985)
- ↑ Donner, Florian • polgár • Buda • 1841.12.22. • pék
- ↑ Pesti Hírlap, 1908. december (30. évfolyam, 287-312. szám)1908-12-10 / 295. szám
- ↑ familysearch.org Pfeifer Ferdinándné Prückler Anna gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Pfeifer Istvánné Prückler Ilona gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Pfeifer István gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Topits József András és Prückler Klára házassága. 1853. Pest, Belvárosi
- ↑ familysearch.org Topits Tózsef gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Glatz Nándor és Prückler Klára házassága - Belvárosi- Pest - Római katolikus
- ↑ familysearch.org Prückler Ignác gyászjelentése
- ↑ Prückler, Ignaz • polgár • Pest • 1834.06.21. • kereskedő
- ↑ Budapesti utasító 1848 (Budapest, 1848) Budapesti utasitó 1848. Polgári céhek
- ↑ familysearch.org Prückler Ignácné Wagner Louiza gyászjelentése
- ↑ Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Rupp Ignác
- ↑ familysearch.org Pleinninger Ferenc gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Prückler Lászlóné Oberhauser Ilka gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Noszlopy Aladár gyászjelentése
- ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-08-05 / 32. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-08-26 / 35. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 18831883-04-19 / 16. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-12-23 / 52. szám
- ↑ Esztergom és Vidéke, 18801880 / 53. szám
- ↑ familysearch.org Belvárosi Pest - házasságok - Prückler Ignác és Gonzalez Karolin házassága
- ↑ familysearch.org Gonzalles Károly gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Gonzalles Károlyné Exter Anna gyászjelentése
- ↑ Pesti Hírlap, 1941. december (63. évfolyam, 275-297. szám)1941-12-16 / 286. szám
- ↑ Prückler, Nepomuk János • polgár • Pest • 1844.03.01. • kovács
- ↑ Budapesti utasító 1848 (Budapest, 1848) Budapesti utasitó 1848. Polgári céhek
- ↑ familysearch.org Polgári anyakönyvek – Jászberény –Születések – 1902 – Prückler József