Prückler család

Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmesternek, választott pesti polgárnak, cs. kir. századosnak a viaszpecsétje

A Prückler család egy régi római katolikus polgári származású stájerországi, illetve alsó-bajorországi család, amely a 18. században telepedett le Magyarországon.

A család története

Az előkelő pesti patricius nagypolgári család legkorábbi ismert tagja Stájerországban élt a kora középkorban; legkorábbi ismert említése 1352-ből való, amikor Jörg Prückler bányászati jogokat vásárolt Kainbachra a grazi plébániától. A család több évszázadon keresztül Graz környékén lakott, és egy 17. századi összeírás szerint a salzburgi származású Prückler Jakab, grazi festő, 1659. július 21-én vette el Künstl Mária Magdalenát, Resch Wolfgang polgár, festő özvegyét. Ezeket a Prückler családbelieket nem lehet összekötni a jelenleg ismert források alapján a Magyar Királyságban élő, később az alsó-bajorországi Schwarzenbachból származó Prücklerekkel.

Ifjabb Prückler József (1804–1866) pékmester, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alhadnagya

Közel egy évszázaddal később, Prückler Simon és Schatter Margit fia, Prückler Jakab (1744–1798), pékmester, az alsó-bajorországi Schwarzenbachból költözött át a Magyar Királyságba. 1776. január 29-én, a 32 éves nőtlen Prückler Jakab, pékmester, bérház-tulajdonos, Pest Belvárosi római katolikus plébániáján házasságot kötött a 36 éves Hochecker Anna (1740–1823) özvegyasszonnyal. 1776. február 7-én Prückler Jakab szerezte meg a pesti polgárságot. Prückler Jakab és neje, Hochecker Anna házasságából egy gyermek született Pesten, aki elérte a felnőttkort: Prückler József Kalazancius (1778–1848) (a neve latinul Josephus Calasansius volt). Prückler József, pékmester, cs. kir. százados, három pesti bérház tulajdonosa, és választott pesti polgár volt. 1801. augusztus 10-én Prückler József Kalazancius szerezte meg a pesti polgárjogot; Röviddel ezután, feleségül vette a szintén pesti római katolikus polgári születésű Ottinger Klárát (1781–1826), Ottinger József (1736–1805), pékmester, pesti polgár, és Stentenmacher Klára (1749–1804) lányát. Ottinger József, pékmester, az alsó-ausztriai Lanzendorfból származott és 1773. január 11-én szerzete meg a pesti polgárságot; Ottinger József és Stentenmacher Klára 1773. február 23-án házasodtak meg Pesten, a Belvárosi plébánián. 1843-ban Prückler József nagy emeletes házát Pest belvárosában, a Kecskeméti, a Képíró és a Bástya utca által bezárt telekre (manapság Képiró utca 11-es szám) építtette. A mai Bajcsy-Zsilinszky út 56. szám alatt, 1828-ban építtette egy másik házát, de az Országúton (a mai Károly körúton, a 16. szám alatt) volt a legnagyobb értéket képviselő ingatlana, amely 18 000 akkori forintot ért, amikor halála után, 1848. március 20-án a hagyatéki leltárát vették fel. Prückler József Kalaszancius halála után, az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökséget a három fiú között egyenlő arányban osztották fel. Mint ősrégi germán polgári család sarja, Prückler József használta családja címeres viaszpecsétjét: a pajzson egy dézsa (faedény), és a pajzs felett nyitott sisak, amelynek dísze egy azonos dézsa két sasszárny között látható. A sisakon nem volt korona, mivel az csak a nemesi címerek kiváltsága volt. A későbbiekben a fiai egyszerű monogramos viaszpecséteket használtak.

Prückler József, nagy valószínűséggel igen tudatosan, a három fiúgyermekét három különböző szakma felé terelte: Prückler József Ignác (1804–1866) pékmester, Prückler Ignác (1809–1876) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros és Jánost Nepomuk (1816–1897) kovácsmester.

Prückler József ága

Topits Józsefné Prückler Klára (1833–1907), gyárosnő, a Topits József fia gőztésztagyár tulajdonosa; férje, Topits József, megalapította az ország első tésztagyárát.

A legidősebb fia Prückler József Kalazanciusnak (1778–1848) és Ottinger Klárának (1781–1826) Prückler József Ignác (1804–1866), pékmester volt, aki 1831. január 17-én szerezte meg a pesti polgárjogot. Üzeme az édesapjától örökölt házában a Képíró utca 11. szám alatt volt, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alhadnagyként szolgált a pesti gyalogos nemzetőrség 4. századánál. 1848-ban Prückler József pékmester a Kecskeméti utca 374-es szám alatt lakott. Ifjabb Prückler József 1830. július 27-én Pesten vette feleségül a pesti Danner Annát (1809–1889), Danner Jakab germán származású, budakeszi lakos, szappanfőző, és Schluker Katalin lányát; Danner Jakab 1803. június 10-én pesti választott polgárjogot szerzett. Prückler Józsefné Danner Anna fivére, Danner Alajos (1805–1889), Makón lakott és serháza volt. Danner Anna és Danner Alajos fivére, Danner Florián (1816–1870), pékmester, aki 1841. december 22-én pesti választott polgárjogot szerzett; valószínűleg rajta keresztül kerülhetett kapcsolatba Prückler József és a felesége Danner Anna.

Danner Anna öt leány- és két fiúgyermekkel ajándékozta meg Prückler Józsefet: az egyik fiuk, Prückler József Jakab (1839–1923) nem nősült meg, a másik Prückler Imre (1840–1918) Deletter Klementinát vette feleségül, akitől született egyetlen fia Prückler Nándor. Prückler József és Danner Anna öt leánya férjhez ment helyi pesti polgárokhoz: Culmann Frigyesné Prückler Mária Rozália Katalin (1834–?); Prückler Eleonóra Emma (1842–?), akinek a férje, Temple Rezső (1826–1908), a triesti általános biztosító társulat főtisztviselője, aki egyben természettani tudós is volt; számos külföldi természettudományi, gazdasági és állatvédő egyesületnek volt tiszteletbeli és levelező tagja. Tudományos működéséért általános tiszteletnek örvendett és a külföldön is nagyrabeesülték. Prückler József és Danner Anna további gyermekei: Prückler Anna (1836–1911), Pfeifer Ferdinánd könyvkiadó, könyvkereskedő neje lett; és Prückler Ilona Jozefa (1853–1935), annak az öccsének, Pfeifer István (1840–1909) szintén pesti könyvkereskedő házastársa. 1892-ben Pfeifer István és neje, Prückler Ilka vásárolták a budapesti Kossuth Lajos utca 7-es számú palotát és kétemeletes eklektikus stílusú bérháznak építtették át.

Prückler József és Danner Anna legidősebb lánya, Prückler Klára Eleonóra Julianna (1833–1907), aki egyben keresztlánya volt a nagyapjának, Prückler József Kalazanciusnak, a legjobb házasságot kötötte az öt leánytestvér közül. 1853. július 19-én a pesti belvárosi plébániatemplomban Topits Józsefhez (1824–1876) ment férjhez, aki pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő tag és a Topits József fia gőztésztagyárnak, az Első Magyar Gőztésztagyárnak az alapítója és tulajdonosa volt. Férje halála után Prückler Klára vezette a gőztésztagyárárát Topits Alajos József fiával együtt, amíg az ifjú nem vehette át ténylegesen a cég irányítását. Topits József halála után, özvegye prückler Klára 1878. április 11-én a belvárosi pesti római katolikus plébánián házasságot és öröklési szerződést kötött új férjével, a szintén római katolikus nagyváradi születésű Glatz Nándorral (1833–1909) jószág felügyelővel, akinek a szülei Glatz József (1790–1856) pesti kereskedő és Jónás Terézia (1794–1869) voltak. Glatz Nándor később cégvezetőként is tevékenykedett a tésztagyárban.

Prückler József és Danner Anna leányaival kihalt az ő ága.

Prückler Ignác ága

A Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára reklámja, 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított

Dr. Prückler Frigyes (1875–1950), fővárosi számvevőségi főtanácsos, és felesége varjasi Suhajda Rozália (1883–1969)

Prückler József Kalazancius (1778–1848) és Ottinger Klára (1781–1826) másodszülött fia, Prückler Ignác Edvárd Jakab (1809–1876) a legsikeresebb volt a három fivér közül. Fűszerkereskedő volt, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa. 1834. június 21-én szerezte meg a pesti polgárjogot. 1834-ben, az első pezsgőgyárat ő alapította meg a Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt). A cég neve hivatalosan Prückler Ignác Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára volt. Az a Prückler Ignác az 1873-as pesti adózók között szerepelt igen előkelő helyen. 1848-ban Prückler Ignác Pesten lakott, „a’ fejér farkashoz, kecskeméti utcán”. Felesége, a pesti katolikus családból való, Wagner Louiza (1815–1883) volt. A házasságukból öt gyermek született: Prückler Teréz (1845–1887), akinek a férje, Rupp Ignác (1835–1876) kereskedő volt; Prückler Paula (1842–1871), Mirth Antal (1791–1868) felesége; Prückler Franciska (1843–1920), aki dr. petőfalvi Pleinninger Ferenc (1835–1889) minisztériumi osztálytanácsos felesége volt; ifjabb Prückler Ignác (1840–1919); és Prückler László (1847–1929).

Idősebb Prückler Ignác halála után, a két fiúgyermeke vette át fűszerkereskedő cégét, valamint a pezsgőgyárat. A gyümölcsöző pezsgőgyárnak köszönhetően, Prückler Lászlót (1847–1929) 1883 és 1888 között, az 1200 legnagyobb adófizető közül törvényhatósági bizottság tagjává választották Budapesten. A cég 1888 és 1918 között viselte az „udvari szállító” címet. Prückler László volt családjában az első, aki beleszólt a politikába; báró Kemény Gábornak, és az ő Kemény-féle pártjának az egyik főkortese volt. A Szabadelvű Párt 1884. május 22-én tartotta első gyűlését a Prückler-gyár udvarán. Az 1887-es országgyűlési képviselői választásokon önmagát ajánlotta Ferencváros és Kőbánya országgyűlési képviselőjének. Programbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy gróf Tisza Kálmán híve, a kereskedőket és a magyar iparcikkek népszerűsítésére buzdította, természetesen kiemelve a szesz- és malomipart. Pázmándy Dénes hatékony ellenpropagandát kezdett Prückler ellen, akinek nagy fiaskóval végződött a politikai kísérlete. 1888-ban Prückler lemondott törvényhatósági tagságáról, talán pénzügyi nehézségek, esetleg az 1887-es országgyűlési választásokon elszenvedett veresége miatt. Innentől fogva a vagyona folyamatosan kezdett apadni, majd 1897-ben a céget teljes egészében átadta társának, Bernardt Gyulának. Prückler László házastársa, Oberhauser Ilka (1856–1883) volt, akitől két leánya született: Prückler Lujza (1879–1917), noszlopi Noszlopy Aladár (1875–1958) fővárosi adóhivatali főtanácsos, székesfővárosi főjegyző, máltai lovag, felesége; és Prückler Ilka (1861–1966), dr. Illyefalvi I. Lajos (1881–1944), statisztikus, kormányfőtanácsos, felesége.

Prückler László igen szenvedélyes vadász volt, ugyanakkor egyben az ország legbuzgóbb vadtenyésztőinek egyike. Az 1870-es évektől a Csepel-szigetet két társával, hosszú évekig vadászatra bérelte. Prückler László a nemzeti hajós-egylet tagja is volt, a Hattyú nevű kétsorevezős hajó az ő tulajdona volt. A lóversenyek szintén nagy rajongója Prückler olyan pezsgőt gyártott, amelynek a neve Kincsem volt, címkéjén a híres versenyló rajzával. A Kincsem pezsgőt, amelyet 1880-ban, az „Írók és művészek-társasága" egyik esztergomi kirándulása alkalmából Prückler ajánlott fel, maga Jókai Mór köszönte és nagy tisztelettel dicsérte meg.

Ifjabb Prückler Ignác (1840–1919) vitte tovább a családot; 1874. május 23-án a belvárosi pesti plébánián feleségül vette nemes Gonzalles Carolint (1851–1930), a Sopronban lakó nemes Gonzalles Károly (1816–1895), bécsi gépgyári mérnök, a büki cukorgyár alapítója, és steinselzi Exter Anna (1822–1901) leányát. Egyik gyermekük, dr. Prückler Frigyes (1875–1950), fővárosi számvevőségi főtanácsos, aki elvette a nemesi származású varjasi Suhajda Rozália (1883–1969) kisasszonyt, akinek a szülei varjasi Suhajda József (1856–1941) királyi tanácsos, adófelügyelő helyettes, földbirtokos, és raggambi Fluck Aranka voltak; az utóbbi édesapja, pedig, raggambi Fluck Gusztáv (1832–1927) kormányfőtanácsos volt. A többi gyermeke ifjabb Prückler Ignácnak és Gonzalles Karoninnak Prückler Károly (1877–1891), valamint lányuk Prückler Szerafina (1880–1955), a soproni magán elemi iskola vezetője voltak. Prückler Frigyes 1944-ben Kisvölcseyre magyarosították a vezetéknevét; leszármazottjai mai napig élnek.

Prückler János Nepomuk ága

Prückler J. C. bélyegkereskedés reklámja 1895-ből. A bolt Prückler Klára (1844–1918) Magyarország első bélyegkereskedőjeé volt

Prückler József Kalazancius (1778–1848) és Ottinger Klára (1781–1826) legfiatalabb gyermeke, Prückler János Nepomuk (1816–1897) volt. 1844. március 1-jén szerezte meg a pesti polgárjogot. 1873-tól tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak mint az 1200 virislistából választott kétszáz tag egyike. Fiatal korában vándoréletet élt, ami édesapjával fennmaradt levelezéséből derül ki. 1836-ban a pesti Unger Ferencnél volt kovácslegény, azután Pozsonyban dolgozott egy kovácsmesternél, 1836 augusztusában és később, Sopronban kocsigyártónak tanult. Észak-itáliai és ausztriai körútra ment. 1837-ben Bécsbe költözött, ahol 1839 áprilisáig kovácslegényként tevékenykedett. Még abban az évben Matthias Brunnernél is volt Pozsonyban, majd dél-német területeken és Franciaországban fordult meg. Bécsben állatorvosnak tanult, és állatkórházban dolgozott, majd visszatérése után hamarosan pesti polgár és kovácsmester lett. 1848-ban Prückler János kovács az Üllői út 3-as szám alatt lakott. 1862-ben ferencvárosi, tiszteletdíjjal ellátott esküdt volt. Feleségül vette Faltenmayer Máriát (1819–1905), Faltenmayer József, jómódú pesti nyergesmester, és Vögl Éva lányát. Prückler János és Faltenmayer Mária frigyéből három gyermek született: Prückler József (1845–1876), aki 31 évesen öngyilkos lett, és Prückler Klára (1844–1918), aki Magyarország első bélyegkereskedését hozta létre 1876-ban, a budapesti Régi posta utca 5. szám alatt. A harmadik gyermek, volt az egyetlen aki megházasodott; Prückler Géza (1866–1909), banki könyvelő feleségül vette Kuszman Irmát (1867–1915), aki négy fiú- és két leánygyermeket adott neki, köztük: a jászberényi születésű Prückler Józsefet (1902–1984), aki neve megváltoztatása után Pórteleki József lett; Pórteleki József a jászok leleteinek régészeti neves kutatója volt. Prückler Gézának és Kuszman Irmának egy másik fia, a szintén jászberényi születésű dr. Prückler Géza (1894–1968), pénzügyi főtanácsos, t. zászlós, akinek a neje Rózsa Emília (1894–1973) volt.

A család kiemelkedőbb tagjai

• Prückler Jakab (*1744. július 17.–†Pest, 1798. június 30.), pékmester, pesti választott polgár, bérháztulajdonos.
• Prückler József Kalazancius (*Pest, 1778. szeptember 17.–†Pest, 1848. január 15.) pékmester, pesti választott polgár, cs. kir. százados, bérháztulajdonos.
• Prückler József Ignác (*Pest, 1804. április 12.–†Pest, 1866. augusztus 30.) pékmester, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alhadnagy, pesti választott polgár, bérpalota-tulajdonos.
• Prückler Ignác Eduárd Jakab, idősebb (*Pest, 1809. március 8.–†Budapest, 1876. május 14.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, igazgató tanácsos, pesti választott polgár, bérpalota-tulajdonos.
• Prückler János Nepomuk Antal (*Pest, 1816. június 8.–†Budapest, 1897. október 9.), kovácsmester, fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, pesti választott polgár, bérháztulajdonos.
• Prückler Klára Eleonóra Julianna (*Belváros, Pest, 1833. február 25.–†Budapest, 1907. február 26.), tésztagyárosnő. Férje, Topits József (1824–1876), a Topits József fia gőztésztagyárnak, Magyarország első gőztésztagyárnak a tulajdonosa.
• Prückler Klára (*Józsefváros, Pest, 1844. május 29.–†Budapest, 1918. november 2.) Magyarország első bélyegkereskedés-alapítója.
• Prückler Ignác István, ifjabb (*Pest, 1840. augusztus 20.–†Budapest, 1919. július 16.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, bérpalota-tulajdonos.
• Prückler László Vitusz Ferenc (*Pest, 1847. június 3.–†Budapest, 1929. június 27.), fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, politikus, bérpalota-tulajdonos.
• Dr. Prückler Frigyes Károly (*Budapest, 1875. április 25.–†Budapest, 1950. január 2.), fővárosi számvevő főtanácsos.
• Prückler (Pórteleki) József (*Jászberény, 1902. június 8.–†Budapest, 1984. június 18.) a jászok régészeti neves kutatója