Alexandre Ribot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandre Ribot
Franciaország miniszterelnöke
Hivatali idő
az első világháború előtt és alatt
1914. június 9.
 – 1914. június 13.
ElődGaston Doumergue
UtódRené Viviani
Hivatali idő
1917. március 20. – 1917. szeptember 12.
ElődAristide Briand
UtódPaul Painlevé

Született1842. február 7.
Saint-Omer
Elhunyt1923. január 13.
(80 évesen)
Párizs
Pártmérsékelt köztársaságpárti

HázastársaMary Weld Burch
Foglalkozás
IskoláiPárizsi Egyetem jogi kara
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandre Ribot témájú médiaállományokat.

Alexandre Ribot (Saint-Omer, 1842. február 7.Párizs, 1923. január 13.) francia politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 27., 31., 48. és 51. miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés]

Alexandre Ribot 1842. február 7-én született Saint-Omerben. Jogi tanulmányokat folytatott, majd az igazságügy-minisztérium bűnügyi osztályának igazgatójává nevezték ki. 1878-ban Pas-de-Calais képviselőjévé választották. Ribot mérsékelt köztársasági nézeteket vallott és pénzügyre szakosodott. 1885-ben átmenetileg elvesztette képviselői pozícióját, 1887-ben azonban újraválasztották és 1909-ig töltötte be megbízatását, amikor bejutott a szenátusba.[1]

1890 márciusától 1892 februárjáig külügyminiszterként tevékenykedett és közeledést kezdeményezett az Orosz Birodalomhoz, amely 1894-ben szövetséggé érett. Rövid szünet után, 1892. december 6-án folytatta külügyminiszteri megbízását és kinevezték miniszterelnökké, de a kormánya négy hónap múlva megbukott a Panama-csatorna miatt kitört botrány következtében. 1895. január 26-ától ismét miniszterelnök lett, emellett a pénzügyminiszteri teendőket is ellátta. Támogatta azt az expedíciót, amelynek célja a Madagaszkár feletti védnökség megszerzése volt, de egy újabb pénzügyi botrány miatt ismét lemondásra kényszerült.[1]

1896-tól 1914-ig az ellenzék tagja volt. 1906-ban a Francia Akadémia tagja lett. 1909-ben Pas-de-Calais szenátorává választották, ebben a szerepkörben a külügyi feladatokra specializálta magát. 1914 júniusában rövid időre újra miniszterelnök lett. A kormány bukása után az igazságügy-miniszteri tárcát kapta meg. Augusztusban, az első világháború kitörése után ismét pénzügyminiszterré nevezték ki. Ezt a pozíciót több mint két éven keresztül töltötte be. 1917 márciusától szeptemberig újra miniszterelnök lett és a külügyminiszteri tárcát is ő látta el. Legfontosabb cselekedete Philippe Pétain kinevezése volt a francia hadsereg főparancsnoki pozíciójára.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Encyclopedia Britannica:Alexandre Ribot (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]


Elődje:
Émile Loubet
Franciaország
kormányfője

1892. december 6. – 1893. március 30.
Francia Köztársaság címere
Utódja:
Charles Dupuy
Elődje:
Charles Dupuy
Franciaország
kormányfője

1895. január 26. – 1895. október 28.
Francia Köztársaság címere
Utódja:
Léon Bourgeois
Elődje:
Gaston Doumergue
Franciaország
kormányfője

1914. június 9. – 1914. június 12.
Francia Köztársaság címere
Utódja:
René Viviani
Elődje:
Aristide Briand
Franciaország
kormányfője

1917. március 20. – 1917. szeptember 12.
Francia Köztársaság címere
Utódja:
Paul Painlevé