Budapesti Fegyház és Börtön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″

A főépület egyik szárnya

A Budapesti Fegyház és Börtön, eredeti nevén Budapesti Gyűjtőfogház (közismert elnevezése: „a Gyűjtő”) büntetés-végrehajtási intézet Budapest X. kerületében. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, valamint a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház, börtön és fogház fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása.Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Története[szerkesztés]

A főépület építését 1894-ben kezdték meg Wagner Gyula tervei alapján.[1] Alapító okirata szerint 1896-ban létesült. Befogadóképességét 800 főre tervezték.[1] Sokáig Közép-Európa legnagyobb büntetés-végrehajtási intézete volt. Eredeti rendeltetése a Budapesti és Pestvidéki Törvényszék által fogház, valamint az öt évnél rövidebb tartamú fegyház- és börtönbüntetésre ítéltek befogadása volt. Falai között működött 1920-ig az ország első börtönmúzeuma.

Két mezőgazdasági telephelye volt: Besenyőpuszta és Annamajor, ahol ma a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet működik. Alapításától 1918-ig, majd 1959 és 1963 között itt helyezték el a fiatalkorú elítélteket. Az intézet az országos körszállítás központi állomása. Minden olyan fogvatartott, akit másik büntetés-végrehajtási intézetbe szállítanak, hosszabb-rövidebb időt eltölt a Budapesti Fegyház és Börtönben. Az elítéltek foglalkoztatását szolgálja az intézet mellett működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (BUFA Kft.).

Területéhez tartozik a tőle függetlenül működő, 1906-ban létesített Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI). Az 1980-as években a börtön új épületekkel bővült. Az objektumhoz tartozó ingatlanon üzemelt 2005-ig a Büntetés-végrehajtás Központi Ellátó Intézménye (KEI).

A „gyűjtőfogházban” sok híres és hírhedt személyiség raboskodott az elmúlt száz évben. A politikai terror számos áldozatát itt végezték ki. Emléküket az épület Újhegyi úti falán elhelyezett emléktábla és az előzetes bejelentkezés alapján látogatható Kisfogház emlékhely őrzi.[2]

Források[szerkesztés]

  1. a b Az intézet története. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)
  2. Kisfogház emlékhely. [2011. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0  
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]