Kristóffy József
Kristóffy József | |
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1905. június 18. – 1906. április 8. | |
Előd | Tisza István |
Utód | Andrássy Gyula |
Született | 1857. szeptember 17. Makó |
Elhunyt | 1928. március 29. (70 évesen) Budapest[1] |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt |
|
Gyermekei | Kristóffy József |
Foglalkozás | politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóffy József témájú médiaállományokat. |
Csejtei Kristóffy József Mihály András (Makó, 1857. szeptember 7. – Budapest, 1928. március 29.) szabadelvű párti politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere.
Családja
[szerkesztés]Az erdélyi örmény Kristóffi család leszármazottja.[2] Apja csejtei Kristóffy József, Csanád megye főjegyzője, anyja Felberbauer Aurélia.[3] Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, a jogtudományok felé orientálódva.
Életpályája
[szerkesztés]1880-tól 1883-ig Csanád vármegye aljegyzője volt. 1904 januárjában megválasztották Szatmár vármegye főispánjává, ezért a nagylaki kerület országgyűlési képviseletéről lemondani kényszerült.[4] Megyei és állami tisztségviselőként dolgozott, a Szabadelvű Párt képviselőjeként Tisza István nevezte ki főispánnak. Később Fejérváry Géza kormányában ő töltötte be a belügyminiszteri tisztséget (1905. június 18. – 1906. április 8.). A kormány programjában szerepelt az általános titkos választójog terve. Összeütközésbe került a vármegyékkel adók megtagadása miatt, a koalíció megalakulásakor pedig már túl nagy volt ellenzőinek száma, és habár a Szociáldemokrata Párttal próbált szövetségre lépni (Kristóffy-Garami paktum), de ez nem sikerült, és 1906-ban távoznia kellett a minisztérium éléről. Utána még kapcsolatban maradt Ferenc Ferdinánd "műhelyével", ahol demokratikusabb követeléseket próbált érvényesíteni kisebb pártokkal. 1911-ben egy időközi választáson újra országgyűlési képviselő lett, amiről 1913 decemberében lemondott és végleg visszavonult a politikai élettől.
Felesége Horváth Ernesztin, Horváth Mihály leánya volt.[5] Fia Kristóffy József diplomata, a második világháború évei alatt volt moszkvai és koppenhágai követünk.[6]
Művei
[szerkesztés]- A választójogi harc (Budapest, 1910)
- Választójogi beszédek (Budapest, év nélkül);
- 1927-ben jelent meg életművét és álláspontjait tartalmazó terjedelmes műve, amely a Magyarország kálváriája ; Az összeomlás útja címet viselte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. május 31., PIM62357
- ↑ Kristóffi-család
- ↑ familysearch.org Kristóffy József keresztelői adatlap
- ↑ Felsömagyarország, 1904/01/26, 5. oldal. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
- ↑ Ligeti Dávid: Történetíró, pap, miniszter Horváth Mihály (1809‒1878) élete és pályafutása. Klauzál Gábor Társaság honlapja
- ↑ Csorba József: Magyar történetek, 64. Gondola (2007. december 26.) (Hozzáférés: 20109. november 5.) arch
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Életrajza az 1901-1905-ös Országgyűlés almanachjában
- Szabadelvű Párt-tagok
- Magyarország belügyminiszterei
- Nemzeti Munkapárt-tagok
- Makóiak
- Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt)
- Országgyűlési képviselők (1896–1901)
- Országgyűlési képviselők (1901–1905)
- Országgyűlési képviselők (1910–1918)
- Szatmár vármegye főispánjai
- 1857-ben született személyek
- 1928-ban elhunyt személyek
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek