Kónya Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kónya Imre
Kónya Imre.JPG
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1993. december 21.1994. július 15.
Előd Boross Péter
Utód Kuncze Gábor

Született 1947. május 3. (70 éves)
Budapest
Párt Magyar Demokrata Fórum

Foglalkozás

Kónya Imre (Budapest, 1947. május 3. –) magyar ügyvéd, politikus, a Boross-kormány belügyminisztere.

Tanulmányai[szerkesztés]

Az általános iskolát (1953-1961) Budapesten, a középiskolát az I. István Gimnáziumban (1961-1965) végezte. 1965-1966-ban katonai szolgálatot teljesített Budapesten. 1966 és 1971 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1971-ben kapott diplomát summa cum laude minősítéssel.

Ügyvédi pályafutása[szerkesztés]

Diplomázása után két évig ügyvédjelölt, majd 1973-tól ügyvédként dolgozott Budapesten, a 34. számú, majd 1979-től a 17. számú Ügyvédi Munkaközösségben.

1998-ban újrakezdte ügyvédi tevékenységét.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1988. szeptember 10-én lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd november 5-én hat társával együtt létrehozta a Független Jogász Fórumot (FJF), amelynek 1989. január 14-én első választott vezetője lett. Ebben a minőségében vezette 1989. március 22. és június 13. között – az FJF által kezdeményezett – Ellenzéki Kerekasztal (EKA) üléseit. Az EKA megállapodását követően, 1989. június 13-án a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat megnyitó plenáris ülésen ő adott az Ellenzéki Kerekasztal nevében politikai szándéknyilatkozatot. Június 13. és szeptember 18. között az alkotmánymódosítással foglalkozó szakbizottság EKA-delegációja tagjaként részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

1990-ben beválasztották az MDF elnökségébe. 1993-ban a párt alelnöke lett, mely tisztségét egy évig viselte. 1995-től 1996 márciusáig ismét elnökségi tag volt. Az MDF 1996 májusában lezajlott tisztújító kongresszusa után kilépett a pártból és részt vett a Szabó Iván vezette Magyar Demokrata Néppárt (MNDP) alapításában, ahol beválasztották az új párt elnökségébe is.

Az első szabad országgyűlési választáson az MDF Pest megyei területi listáján szerzett mandátumot. Az első MDF-frakció vezetőjévé választották. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság tagja és az ügyrendi bizottság elnöke volt.

1993-ban, Antall József halála és Boross Péter miniszterelnökké történt megválasztása után a Boross-kormány belügyminisztere lett.

1994-ben újra az MDF Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot és a frakció általános vezetőhelyettese lett. Az önkormányzati és rendészeti, majd az alkotmányelőkészítő bizottság tagjaként dolgozott. 1996-ban az új MDNP-frakció tagjaként a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választották.

1998-ban pártja sikertelenül indult az országgyűlési választáson, nem jutott az Országgyűlésbe. 2002-ben a párt több más szervezettel az egyik megalapítója volt a Centrum Pártnak, melynek vezetőségi tagja lett. A 2002-es országgyűlési választáson a párt nem érte el az 5%-os küszöböt.

2005-ben az MDNP kimondta egyesülését régi anyapártjával, az MDF-fel, ismét tagja lett régi pártjának.

Írásai[szerkesztés]

  • Győzelemre születünk... (Kónya Imre az Ellenzéki Kerekasztalról) Bálint B. András (1990)[1]
  • ...és az ünnep mindig elmarad? (Történetek a rendszerváltástól napjainkig) Kónya Imre (2016)

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Kutrucz Katalin jogász, korábban az ELTE ÁJK oktatója, majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgató-helyettese. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. Két fiúgyermekük született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • MOB fair play-díj (cselekedet kategória) (2015)[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A magyar rendszerváltás bibliográfiája. rev.hu. (Hozzáférés: 2017. március 9.)
  2. MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. máj. 10.) (Hozzáférés: 2015. máj. 11.)

Források[szerkesztés]