Jaross Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jaross Andor
Jaross Andor 1938.jpg
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1944. március 22. augusztus 17.
Előd Keresztes-Fischer Ferenc
Utód Bonczos Miklós

Született 1896. május 23.
Komáromcsehi
Elhunyt1946. április 11. (49 évesen)
Budapest
Párt Magyar Nemzeti Párt

Foglalkozás politikus
Halál oka golyó általi halál
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaross Andor témájú médiaállományokat.

Nemesmiticzi vitéz Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. május 23.Budapest, 1946. április 11.)[1] felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője.

Élete[szerkesztés]

Jaross István és Mocsári Irén fiaként született Komáromcsehiben. Neje Hegedüs Anna volt. Az 1910-es években a tatai piarista gimnáziumban diákoskodó, majd a pesti jogi kari tanulmányait a frontszolgálat miatt megszakító ifjú az 1920-as évek elején kapcsolódott be az anyaországtól a trianoni döntéssel elszakított Felvidék politikai életébe.

1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, 1925-ben pedig a Magyar Nemzeti Párt egyik országos alelnöke lett, nyolc évvel később pedig elnöke. A pártban betöltött szerepéből adódóan a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok fórumaként elfogadott napilap szellemi irányvonalát is ő szab(hat)ta meg. 1935-ben a prágai Képviselőház tagjává vált. Az első bécsi döntés után az Országgyűlés meghívott képviselője lett az Egyesült Magyar Párt színeiben (ami a felvidéki képviselőket tömörítette) 1938-tól 1940-ig a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere volt a mindenkori magyar kormányban. 1940-ben Imrédy Bélával megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. A Sztójay-kormányban belügyminiszteri tisztséget kapott. Államtitkárai, Baky László és Endre László segítségével ekkor megszervezte a zsidók deportálását. 1944. augusztus 17-én Horthy nyomására lemondott tisztségéről. A Ferencvárosi TC elnöke volt pár hónapig, ezalatt olvadt be a Fradi profi labdarúgó-szakosztálya az egyesületbe. A nyilas hatalomátvételt követően részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, amelynek 1944 decemberétől 1945 márciusáig soproni elnöke volt.

A háború után nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került. Csehszlovákia és Magyarország is kikérte, mint háborús bűnöst, végül Magyarországnak adták ki, ahol államtitkáraival együtt a népbíróság halálra ítélte, majd kivégezték.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 236/1946. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

  • Murányi Gábor: Exstirpáló vitéz. In.: HVG. XXXIX. évf., 2017/51-52. (2007.) szám, 106-108. oldal, ISSN 1217-9647
  • Zinner Tibor–Róna Péter: Szálasiék bilincsben, Lapkiadó Vállalat, 1986, ISBN 963-27-2008-3
  • Jaross Andor a Magyar életrajzi lexikonban
  • Jaross Andor A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkigban
  • Jaross Andor a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben

További információk[szerkesztés]

  • Jaross Andor miniszter ismertette a Felvidéki Magyar Párt programját (Magyar Világhíradó, 1939 január)
  • Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006. 720 o.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 o.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Hollósy-Kuthy László: Don, Torda, Kárpátok. Háborus szerepléseim és élményeim. Fahrwangen, Gilde Verlags- und Handels-GmbH Schweiz, [1989]. 255 o.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o.
  • Lőwy Dániel: A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1998. 365 o.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]. 755 o.
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o.
  • Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny. 640 o.
  • Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002. 160 o.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub