Jaross Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jaross Andor
Jaross Andor 1938.jpg
Magyarország felvidéki tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1938. november 15. 1939. február 16.
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1944. március 22. augusztus 17.
Előd Keresztes-Fischer Ferenc
Utód Bonczos Miklós

Született 1896. május 23.
Komáromcsehi
Elhunyt1946. április 11. (49 évesen)
Budapest
Párt Magyar Nemzeti Párt

Foglalkozás
Halál oka lőtt seb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaross Andor témájú médiaállományokat.

Nemesmiticzi vitéz Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. május 23.Budapest, 1946. április 11.)[1] felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője.

Élete[szerkesztés]

Jaross István és Mocsári Irén fiaként született Komáromcsehiben. Neje Hegedüs Anna volt. Az 1910-es években a tatai piarista gimnáziumban diákoskodó, majd a pesti jogi kari tanulmányait a frontszolgálat miatt megszakító ifjú az 1920-as évek elején kapcsolódott be az anyaországtól a trianoni döntéssel elszakított Felvidék politikai életébe.

1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, 1925-ben pedig a Magyar Nemzeti Párt egyik országos alelnöke lett, nyolc évvel később pedig elnöke. A pártban betöltött szerepéből adódóan a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok fórumaként elfogadott napilap szellemi irányvonalát is ő szab(hat)ta meg. 1935-ben a prágai Képviselőház tagjává vált. Az első bécsi döntés után az Országgyűlés meghívott képviselője lett az Egyesült Magyar Párt színeiben (ami a felvidéki képviselőket tömörítette) 1938-tól 1940-ig a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere volt a mindenkori magyar kormányban. 1940-ben Imrédy Bélával megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. A Sztójay-kormányban belügyminiszteri tisztséget kapott. Államtitkárai, Baky László és Endre László segítségével ekkor megszervezte a zsidók deportálását. 1944. augusztus 17-én Horthy nyomására lemondott tisztségéről. A Ferencvárosi TC elnöke volt pár hónapig, ezalatt olvadt be a Fradi profi labdarúgó-szakosztálya az egyesületbe. A nyilas hatalomátvételt követően részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, amelynek 1944 decemberétől 1945 márciusáig soproni elnöke volt.

A háború után nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került. Csehszlovákia és Magyarország is kikérte, mint háborús bűnöst, végül Magyarországnak adták ki, ahol államtitkáraival együtt a népbíróság halálra ítélte, majd kivégezték.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 236/1946. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

  • Murányi Gábor: Exstirpáló vitéz. In.: HVG. XXXIX. évf., 2017/51-52. (2007.) szám, 106-108. oldal, ISSN 1217-9647
  • Zinner Tibor–Róna Péter: Szálasiék bilincsben, Lapkiadó Vállalat, 1986, ISBN 963-27-2008-3
  • Jaross Andor a Magyar életrajzi lexikonban
  • Jaross Andor – A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  • Jaross Andor a Magyar Országgyűlési Almanach 1939–1944-ben

További információk[szerkesztés]