Baráth Etele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Baráth Etele
Született 1942. január 28. (76 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség

Baráth Etele Béla (Budapest, 1942. január 28.) magyar építész, politikus, volt miniszter, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség volt elnöke.

Tanulmányai[szerkesztés]

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1960-ban. 1961 és 1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanult, eközben egy évig Párizsban, az École des Beaux Arts-on tanul. 1967-ben szerez diplomát. 1978 és 1980 között az MLEE-n hallgatott filozófiát, valamint 1981 és 1985 között vezetőképző tanfolyamon vett részt. 1985-ben szerzett doktorátust.

Építészi karrierje[szerkesztés]

1960 és 1961 között betanított munkásként dolgozott. Párizsi éve alatt egy francia építészirodában szerkesztő. 1967 és 1971 között a Buváti tervezője volt, majd utána két évig Zalaegerszeg főépítésze, később a Zala Megyei Tanács Tervező Vállalatának komplex magasépítési irodavezetője. 1974 és 1986 között a VÁTI Regionális Tervezési Iroda műteremvezetője, majd osztályvezetője, később irodavezetője volt. 1981 és 1985 között a Társadalomtudományi Intézet munkatársaként tevékenykedett. 1986 és 1988 között a Magasépítési Tervező Vállalat igazgatója volt.

1974 és 1985 között a BME városépítési tanszék adjunktusa, majd vendégtanára. Később az ELTE TTK-n tanított urbanisztikát. 1987 és 1988 között a montpellier-i Paul Valéry Egyetem vendégoktatója volt. 1985 és 1990 között a Magyar Építőművész Szövetség (MÉSZ) városrendezési és környezetvédelmi bizottságának vezetője volt.

1992 és 1995 között egy építészeti holding vezérigazgatója. Több urbanisztikai társaság tagja.

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

1980-ban lépett be az MSZMP-be, de abból 1987-ben kilépett. 1989 és 1990 között a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkára, majd 1992-ig a világkiállítás kormánybiztosa. Eközben egy rövid ideig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területpolitikával foglalkozó helyettes államtitkára.

1992-ben a Munkaadók Országos Szövetségének elnökévé választották, pozícióját 1994-ig viselte. 1993 és 1995 között a Magyar Gazdasági Kamara, majd 1996-ig jogutódjának, a Magyar Munkaadói Szövetség alelnöke volt.

1994-ben az MSZP színeiben, pártonkívüliként indult az 1994-es országgyűlési választáson, ahol a budapesti 21. számú egyéni választókerületben (Zugló fele) egyéni mandátumot szerzett. A ciklusban a környezetvédelmi bizottság elnöke volt. Az 1994-es önkormányzati választáson az MSZP főpolgármester-jelöltje volt, de alulmaradt Demszky Gáborral szemben. Az 1998-as országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, az MSZP-frakció helyettes vezetőjeként dolgozott.

2002-ben újra egyéni mandátumot szerzett, a Miniszterelnöki Hivatalban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkár. 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök eredetileg gyermek-, ifjúsági és sportminiszterré nevezte volna ki,[1] de az SZDSZ Csillag István leváltása miatt megvonta a bizalmat a kormányfőtől. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök októberben az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki. Ő felügyelte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az Európai Ügyek Hivatalának munkáját is. Posztját a ciklus végéig megtartotta, azonban a 2006-os választások után létrejött Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén már más, a későbbi miniszterelnök, a pártonkívüli Bajnai Gordon követte. Baráth 2006-ban újra egyéni mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe.

A 2009-es európai parlamenti választások után derült ki, hogy felfüggesztette MSZP-tagságát, mert nem értett egyet pártja egyes személyzeti döntéseivel és az uniós fejlesztések irányával.[2] A 2010-es országgyűlési választáson nem indult. 2010 óta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja.

Sportvezetői tevékenysége[szerkesztés]

Politikai karrierje mellett a sportdiplomáciában is aktív. Fiatal korában kajakosként aktívan sportolt. 1993 és 1995 között a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség elnöke volt, 1995-ben a Magyar Kajak Kenu Szövetség vezetőjévé választották. Közben négy évig a Nemzetközi Szövetség Elnökségének tagja, melyről önként mondott le Vaskuti István olimpiai bajnok kenus javára. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt, 1997-ben elnökségi tag lett, majd 2000 és 2002 között a Bizottság alelnöke volt, 2004-ig pedig a gazdasági bizottság vezetőjeként dolgozott. Négy olimpián a magyar kajakosok-kenusok elnökeként vett részt, Pekingben csapatvezetőként. 1998-ban a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagjává választották. 2009-ben a Nemzeti Sportszövetség Az év sportvezetője díjjal ismerte el tevékenységét. 2016 decemberében nem jelöltette magát újra a Magyar Kajak Kenu Szövetség elnök választásán. Ezt követően a szervezet közgyűlésének elnöke és a stratégiai bizottság vezetője lett.[3]

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége jogász, a Legfelsőbb Bíróság tagja. Három felnőtt fiúgyermekük van. A legidősebb, Baráth Gergely, az 1990-es évek elején a Fideszben politizált, 1990 és 1994 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.

Díjai[szerkesztés]

  • Dr. Pogány Frigyes-díj (2017)[4]
  • Magyar fair play díj, a sport szolgálatában trófea (2018)[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]