A hematológia vagy vértan[1][2] (a görög haima "vér" és a logosz "tudomány" szavakból) az orvostudománynak a vér, illetve vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó belgyógyászati ága. Tárgykörébe elsősorban a véralvadási zavarok, a vérszegénység, illetve a daganatos vérképzőszervi megbetegedések (leukémiák, limfómák) tartoznak. Ezek etiológiájával (ok-okozati összefüggésével), diagnosztikájával (kórismézésével), terápiájával (kezelésével) és prevenciójával (megelőzésével) a hematológus szakorvos foglalkozik. A hematológusok fő vizsgálati lehetőségei közé tartozik a vérkenetek készítése és mikroszkópos értékelése, alvadási tesztek végzése, illetve a betegből történő mintavétel részletes patológiai feldolgozásra. A malignus (rosszindulatú) hematológiai betegségek patológiai diagnosztikája ezen a téren jártas hematopatológus feladata.
Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján a hematológia ún. szakorvosi alap szakképesítés, a laboratóriumi hematológia és immunológia pedig ún. szakorvosi ráépített szakképzés. A részleteket az emberi erőforrások miniszterének 22/2012. rendelete szabályozza.[3]
A véralvadás alapvetően kétféleképpen károsodhat. Fokozott véralvadás esetén a vér az érpályán belül is megalvadhat, a képződő vérrög (trombus) elzárhatja az ér lumenét (trombózis), vagy a vérkeringéssel elsodródva más, távoli ereket is elzárhat (embólia). Csökkent véralvadás fokozott vérzékenységhez vezethet, ami esetleg csak traumák hatására fellépő erősebb vérzésben nyilvánul meg, de súlyosabb esetekben lehetnek spontán (be)vérzések is. Mind a fokozott, mind a csökkent véralvadás hátterében állhatnak veleszületett, örökletes tényezők, de lehetnek szerzettek is (pl. véralvadásgátló gyógyszerek hatásaként, májelégtelenség következményeként stb.)
A jobb alsó végtag mélyvénás trombózisa, a lábszár duzzadt, vöröses(nyíl)
Trombózis alatt az érpályán belül képződött vérrögöt értjük, ami zavart okozhat az érintett szerv vérellátásában, ezáltal a működésében is. Rudolf Virchow német patológus három fő hajlamosító tényezőt nevezett meg a trombózisok kialakulása szempontjából (Virchow-triász): hiperkoagulabilitás (fokozott alvadás), az ér endotél sérülése (pl. gyulladás, toxinok stb.), valamint a véráramlás megváltozása (pl. turbulencia, pangás).[4]
Megkülönböztetünk artériás és vénás trombózist, aszerint, hogy milyen érben alakul ki a vérrög. Artériás trombózis illetve embólia áll a szívinfarktusok és a gutaütések többségének hátterében, de természetesen más erek is érintettek lehetnek. Artériás embóliánál a vérrög forrása rendszerint a szív. Erre leginkább szívritmuszavarok (pl. pitvarfibrilláció), a szíven keletkezett kiboltosulások (aneurizmák), fertőzések (pl. endokarditisz) hajlamosítanak.
Vénás trombózis leggyakrabban az alsó végtag mély vénáiban alakul ki (MVT, mélyvénás trombózis). A végtag megduzzad, meleg tapintatú, fájdalmas, az artériás pulzus rendszerint tapintható. Fő veszélye, hogy a keletkezett vérrög továbbsodródik a keringéssel és a tüdő artériákban elakadva tüdőembóliát okoz (PE, pulmonális embólia). Ismétlődő alsó végtagi trombózisok később krónikus vénás keringési elégtelenséget okozhatnak az érintett végtagon.[5]
Anémiának vagy vérszegénységnek nevezzük azt az állapotot, amikor a vér hemoglobinkoncentrációja az élettani határérték alá csökken (a WHO definíciója alapján ez férfiaknál 130 g/l, nőknél 120 g/l).[7] A hemoglobin koncentráció csökkenése gyakran, de nem mindig jár együtt a vörösvérsejtszám csökkenésével. Az alacsony hemoglobinszint következtében csökken a vér oxigénszállító kapacitása, ami a vérszegénység klasszikus tüneteihez vezet (pl. fáradtság, gyengeség, sápadtság, nehézlégzés, gyorsult szívverés, vagy szívdobogásérzés, azaz palpitáció). A vérszegénység maga is tünet, nem pedig betegség, hátterében számos különböző ok állhat.
A vérképző- és nyirokrendszer daganatos megbetegedései elsősorban a vért, csontvelőt és a nyirokcsomókat érintik, de gyakorlatilag szinte bárhol előfordulhatnak a szervezetben. Leukémiáról beszélünk, ha a daganatsejtek a csontvelőt beszűrik, és tömegesen megjelennek a vérben. Limfómának a limfocita-eredetű, szolid tumorokat nevezik, de természetesen limfómák járhatnak leukémiás vérképpel is. Meglehetősen sok hematológiai neoplázia ismert, ezek elkülönítése sokszor csak részletes hematopatológiai vizsgálatokkal lehetséges.
Felnőttkorban más szervek daganatos megbetegedéseihez képest viszonylag ritkák (az összes rákos megbetegedés kb. 7-8%-a), a gyerekkori tumoroknak azonban kb. 25%-át ezek teszik ki.[8]
A hematológiai daganatok viselkedése igen változatos, vannak közöttük olyan betegségek, melyek a legkorszerűbb és leghatásosabb kezelés mellett is rövid időn belül halálosak, és akad olyan is (pl. CLL), aminél kezelésmentesen is akár több évtizedig élhetnek a betegek. Más tumorokkal ellentétben, a hematológiai neopláziák kezelésében a sebészi megoldások csak elvétve jönnek számításba, ezeket a betegségeket rendszerint gyógyszeresen (kemoterápia) vagy esetenként besugárzással kezelik. Számos betegség esetén szükség lehet csontvelő átültetésre is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszerezte a vérképző- és nyirokrendszeri daganatokat. A táblázatok a WHO-osztályozás 2008-as módosításai alapján sorolják fel a főbb betegségeket, a teljesség igénye nélkül.
↑Beutler E, Waalen J. (2006. March). „The definition of anemia: what is the lower limit of normal of the blood hemoglobin concentration?” (angol nyelven). Blood.107 (5), 1747-50. o. DOI:10.1182/blood-2005-07-3046. PMID 16189263.
↑Vardiman JW, Thiele J, Arber DA, "et al." (2009. July). „The 2008 revision of the World Health Organization (WHO) classification of myeloid neoplasms and acute leukemia: rationale and important changes.” (angol nyelven). Blood.114 (5), 937-51.. o. DOI:10.1182/blood-2009-03-209262. PMID 19357394.
↑ abCampo E, Swerdlow SH, Harris NL, Pileri S, Stein H, Jaffe ES. (2011. May). „The 2008 WHO classification of lymphoid neoplasms and beyond: evolving concepts and practical applications.” (angol nyelven). Blood.117 (19), 5019-32.. o. DOI:10.1182/blood-2011-01-293050. PMID 21300984.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.