Rudolf Virchow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf Virchow
Rudolf Virchow.jpg
Született
1821. október 13.[1][2]
Elhunyt
1902. szeptember 5. (80 évesen)[1][2]
Berlin[3][4]
Állampolgársága Porosz Királyság
Foglalkozása
  • biológus
  • antropológus
  • paleontológus
  • régész
  • tudós
  • politikus
  • orvos
  • egyetemi tanár
Kitüntetései

aláírása
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Virchow témájú médiaállományokat.

Rudolf Virchow (Schievelbein, Pomeránia, 1821. október 13.Berlin, 1902. szeptember 5.) német orvos, politikus, az MTA kültagja.

Életpályája[szerkesztés]

Orvosi tanulmányait Berlinben végezte, azután alorvos lett, majd 1844-ben a Charitében Froriep Róbert asszisztense, kinek 1846. véglegesen utóda lett. 1848. az akkori kultuszminiszter megbízásából Felső-Sziléziában tanulmányozta az ott dühöngő tífuszjárványt, amelyről kimerítő tudósításokat irt. Miután reformjavaslataival a kormánynak kényelmetlen lett, állásától megfosztották. Azután Würzburgba ment mint a kórboncolástan rendes tanára, de már 1856-ban visszatért Berlinbe mint a kórbonctan, az általános kór- és gyógytan tanára és az új kórtani intézet igazgatója. Würzburgban tagja volt a Verhandlungen der phisical-med. Gesellschaft szerkesztőségének, ezenkívül szerkesztette a Handbuch der spec. Path. u. Therapie-t. 1859. a norvég kormány megbízásából a leprát tanulmányozta Norvégia nyugati tengerpartján, 1861 óta a berlini városi tanács tagja, 1862. a porosz képviselőházba beválasztották, 1880 óta tagja a német birodalmi gyűlésnek is. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban választotta kültagjává. A közegészségügy terén sok áldásos intézménynek volt részint megalapítója, részben támogatója. Kiváló kutatásokat végzett az archeológia terén, ahol nagy eredményeket mutatott fel.

Megdöntötte Rokitansky Krasenlehre címen ismeretes elméletét a betegségek okairól, úgyszintén Cruveilhier nézetét a flebitiszről, alapvető tant alapított meg a leukémiáról, trombózisról, embóliáról és fertőzésről; mint első figyelte meg az emberi sejtek összehúzódási képességét, ő fedezte fel az agybeli véredények hüvelyét. Bizonyította, hogy a vörös vérfesték csak utólag kerül a már kész sejtbe, ő adta a szürke agyállomány új képződményeinek első világos képét; kimutatta, hogy trichinózus hús élvezete közvetlenül is fertőzhet; megállapította a különbséget a dysenteria és enteritis dyphteritica között. Nagyon hozzájárult, hogy a városok tisztításáról a nézetek tisztázódtak; felderítette okait a rachitisznek, a kretinizmusnak; megtámadta Pettenkofernek sok állítását és nézetét a kolerajárványra nézve stb. Cellulár-patologiája, melyet ő biológiai elvnek tartott, általános elterjedésnek örvend és amellyel szilárd alapját vetette meg a patologiának, amelyet a kutatás legújabb eredményei sem ingathattak meg, sőt Rokitansky is követője lett. 1897 nov. 50 évi jubileumát ülte meg. 1902-ben hunyt el.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Die Cellularpathologie in ihrer Begründung auf physiol. und path. Gewebelehre (Berlin 1858, 4. kiad. 1871, majd minden európai nyelvre fordítva), egyszersmind első kötete a Vorlesungen über Pathologie c. művének, melynek második, harmadik kötetét és negyedik kötetének első felét Die krankhaften Geschwülste című befejezetlen munkája teszi (u. o. 1863-67); [1]
  • Tanulmány a trichinákról (u. o. 1865, 3. kiadás 1866); Az éhség-tífuszról (1866)
  • A chlorosisról és a vele összefüggő a véredényekben előforduló rendellenességekről, főleg az endocarditis puerperalisról (a berlini szülésztársulatban tartott előadás, u. o. 1872)
  • Boncolási technika (1876), 2. kiadás 1883
  • A tudomány szabadsága modern államban című művét Bakody Árpád fordította magyarra (Budapest 1878)
  • Számos cikke jelent meg a különböző orvosi szakfolyóiratokban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12206686f
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 30.
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Вирхов Рудольф

Források[szerkesztés]

Books-aj.svg aj ashton 01f.svg
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]