Rudolf Virchow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf Virchow
Rudolf Virchow.jpg
Született 1821. október 13.[1][2][3]
Świdwin[4]
Elhunyt 1902. szeptember 5. (80 évesen)[1][2][3]
Berlin[5][6]
Állampolgársága Porosz Királyság
Foglalkozása
  • biológus
  • antropológus
  • őslénykutató
  • régész
  • prehistorian
  • tudós
  • politikus
  • orvos
  • egyetemi tanár
  • patológus
Tisztség A német birodalmi Reichstag tagja
Iskolái Humboldt Egyetem
Kitüntetései
  • Berlin díszpolgára
  • Copley-érem (1892)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Pour le Mérite
  • Helmholtz-érem (1898)
  • Cothenius Medal (1901)
Sírhely Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin[7]

Rudolf Virchow aláírása
Rudolf Virchow aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Virchow témájú médiaállományokat.

Rudolf Virchow (Schievelbein, Pomeránia, 1821. október 13.Berlin, 1902. szeptember 5.) német orvos, politikus, az MTA kültagja.

Életpályája[szerkesztés]

Orvosi tanulmányait Berlinben végezte, azután alorvos lett, majd 1844-ben a Charitében Froriep Róbert asszisztense, kinek 1846. véglegesen utóda lett. 1848. az akkori kultuszminiszter megbízásából Felső-Sziléziában tanulmányozta az ott dühöngő tífuszjárványt, amelyről kimerítő tudósításokat irt. Miután reformjavaslataival a kormánynak kényelmetlen lett, állásától megfosztották. Azután Würzburgba ment mint a kórboncolástan rendes tanára, de már 1856-ban visszatért Berlinbe mint a kórbonctan, az általános kór- és gyógytan tanára és az új kórtani intézet igazgatója. Würzburgban tagja volt a Verhandlungen der phisical-med. Gesellschaft szerkesztőségének, ezenkívül szerkesztette a Handbuch der spec. Path. u. Therapie-t. 1859. a norvég kormány megbízásából a leprát tanulmányozta Norvégia nyugati tengerpartján, 1861 óta a berlini városi tanács tagja, 1862. a porosz képviselőházba beválasztották, 1880 óta tagja a német birodalmi gyűlésnek is. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban választotta kültagjává. A közegészségügy terén sok áldásos intézménynek volt részint megalapítója, részben támogatója. Kiváló kutatásokat végzett az archeológia terén, ahol nagy eredményeket mutatott fel.

Megdöntötte Rokitansky Krasenlehre címen ismeretes elméletét a betegségek okairól, úgyszintén Cruveilhier nézetét a flebitiszről, alapvető tant alapított meg a leukémiáról, trombózisról, embóliáról és fertőzésről; mint első figyelte meg az emberi sejtek összehúzódási képességét, ő fedezte fel az agybeli véredények hüvelyét. Bizonyította, hogy a vörös vérfesték csak utólag kerül a már kész sejtbe, ő adta a szürke agyállomány új képződményeinek első világos képét; kimutatta, hogy trichinózus hús élvezete közvetlenül is fertőzhet; megállapította a különbséget a dysenteria és enteritis dyphteritica között. Nagyon hozzájárult, hogy a városok tisztításáról a nézetek tisztázódtak; felderítette okait a rachitisznek, a kretinizmusnak; megtámadta Pettenkofernek sok állítását és nézetét a kolerajárványra nézve stb. Cellulár-patologiája, melyet ő biológiai elvnek tartott, általános elterjedésnek örvend és amellyel szilárd alapját vetette meg a patologiának, amelyet a kutatás legújabb eredményei sem ingathattak meg, sőt Rokitansky is követője lett. 1897 nov. 50 évi jubileumát ülte meg. 1902-ben hunyt el.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Die Cellularpathologie in ihrer Begründung auf physiol. und path. Gewebelehre (Berlin 1858, 4. kiad. 1871, majd minden európai nyelvre fordítva), egyszersmind első kötete a Vorlesungen über Pathologie c. művének, melynek második, harmadik kötetét és negyedik kötetének első felét Die krankhaften Geschwülste című befejezetlen munkája teszi (u. o. 1863-67); [1]
  • Tanulmány a trichinákról (u. o. 1865, 3. kiadás 1866); Az éhség-tífuszról (1866)
  • A chlorosisról és a vele összefüggő a véredényekben előforduló rendellenességekről, főleg az endocarditis puerperalisról (a berlini szülésztársulatban tartott előadás, u. o. 1872)
  • Boncolási technika (1876), 2. kiadás 1883
  • A tudomány szabadsága modern államban című művét Bakody Árpád fordította magyarra (Budapest 1878)
  • Számos cikke jelent meg a különböző orvosi szakfolyóiratokban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12206686f
  3. ^ a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 117599, Rudolf Ludwig Karl Virchow
  4. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 30.
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вирхов Рудольф, 2015. szeptember 28.
  7. http://www.stadtentwicklung.berlin.de/cgi-bin/egab/eg.pl?fieldname=grab&search=messel&Search=Start

Források[szerkesztés]

Books-aj.svg aj ashton 01f.svg
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]