Burkitt-limfóma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Burkitt-limfóma
Burkitt-limfóma citológiai megjelenése (Wright-festés). Nagy, daganatos limfociták láthatóak, melyek citoplazmájában vakuólumok figyelhetők meg.
Burkitt-limfóma citológiai megjelenése (Wright-festés). Nagy, daganatos limfociták láthatóak, melyek citoplazmájában vakuólumok figyelhetők meg.

Latinul Burkitt lymphoma
Angolul Burkitt's lymphoma
Osztályozás
BNO-10 C83.7
BNO-9 200.2
ICDO M9687/3
Adatbázisok
OMIM113970
DiseasesDB1784
MedlinePlus001308
eMedicine med/1447602 
MeSH ID D002051
A Wikimédia Commons tartalmaz Burkitt-limfóma témájú médiaállományokat.

A Burkitt-limfóma egy B-limfocitákból kiinduló rosszindulatú daganatos betegség.[1] A kórkép az agresszív non-Hodgkin limfoid neopláziák közé sorolható, az összes felnőttkori non-Hodgkin limfóma (NHL) 1-5 százalékát teszi ki.[2] A leggyorsabban növekvő emberi daganatnak számít, mely kezelés nélkül gyorsan súlyosbodik.[1] A betegségnek több megjelenési formája ismert, a malária sújtotta területeken endémiás előfordulású típusa az Epstein-Barr vírusfertőzéshez erősen köthető,[3] de sporadikusan bárhol előfordulhat. Kezelésében kemoterápiát és biológiai terápiát (pl. rituximab) alkalmaznak.[4]
A betegség nevét leírójáról, Denis Parsons Burkittről kapta, aki 1958-ban Afrikában sebészként az állcsontból kiinduló nagy méretű daganatokat fedezett fel kisgyermekekben.[5]

Klasszifikációja[szerkesztés]

Egy 7 éves nigériai kisfiú, nagyméretű, kifekélyesedett daganattal az arcán, ami néhány hónap alatt alakult ki.

A betegséget a WHO az érett B-sejtes non-Hodgkin limfoid neopláziák közé sorolja, azonban a Burkitt-limfómának több altípusát különbözteti meg, melyek morfológiailag, genetikai hátterüket és immunfenotípusukat tekintve egymással nagy fokú hasonlóságot mutatnak.[6]

  • Endémiás forma: Az endémiás Burkitt-limfóma a maláriával sújtott területeken fordul elő, gyakorlatilag minden esetben EBV asszociáltan.[1] Kimutatták, hogy a malária kórokozója képes az EBV fertőzött B-sejteket nem-specifikusan aktiválni, ami hozzájárulhat a daganat kialakuláshoz.[7] Az endémiás forma elsősorban a fejen jelentkezik, leggyakrabban az alsó állkapcsot érinti, de a hasi szervekben is kialakulhat (pl. a belekben, vesében, petefészekben).[8]
  • Sporadikus forma: A betegség sporadikusan bárhol előfordulhat, és csak ritkán köthető EBV fertőzéshez. A felnőttkori limfómák 1-2 százalékát, a gyerekkori non-Hodgkin limfómák kb. 30-40 százalékát teszi ki Európában és az Egyesült Államokban.[9] Ez a típus leggyakrabban a hasüregben jelentkezik, a fejen csak ritkán fordul elő.
  • Immunhiányhoz kötött forma: Súlyos immunhiányos állapotban is kialakulhat Burkitt-limfóma.[10] Ez a forma leggyakrabban HIV fertőzött betegekben jelentkezik, de kialakulhat gyógyszeres immunszuppresszió mellett is. Az AIDS-es betegeknek 10-20 százalék közötti esélyük van arra, hogy Burkitt-limfóma alakuljon ki bennük életük folyamán.[11]

Szövettana[szerkesztés]

A Burkitt-limfómának a WHO a morfológiája alapján három típusát különíti el, a klasszikus, a plazmocitoid és az atípusos Burkitt-limfómát.[12] Az endémiás betegségek többsége klasszikus, akárcsak a gyermekekben előforduló sporadikus esetek. A klasszikus formában a tumorsejtek közepes nagyságúak, jólk kivehető kerek sejtmaggal és több, bazofilen festődő sejtmagvacskával. Az RNS-ben gazdag citoplazma Giemsával és Wright-al festve sötétkék, benne a sejt lipidtartalma miatt számos vakuólum látható. A tumorban kifejezetten sok az osztódó sejtalak, az osztódó sejtekre jellemző Ki-67 markerre vizsgálva a sejtek közel 100 százaléka pozitív.[13] A sejtek gyorsan osztódnak, a tumorsejtek duplázódási ideje 24-48 óra.[12] Az osztódó sejtek mellett sok az apoptotikus sejt és az azokat eltakarító makrofág is, utóbbiak elszórt mintázatát a szövettanászok a csillagos égbolthoz szokták hasonlítani.[13]
A sejtek immunfenotípusa alapján megerősíthető a diagnózis, a sejtek jellemzően CD19, CD20, CD22, CD79a expresszió mellett Bcl-6, CD10 CD43 és p53 pozitívak, CD5, CD23, CD138, Bcl-2, és TdT negativitás mellett.[12]

Genetikai háttere[szerkesztés]

Burkitt-limfómára a c-myc onkogént érintő transzlokációk jellemzőek, melyek során a 8-as kromoszómán kódolódó c-myc vagy az immunglobulin nehézlánc génje mellé, vagy a könnyűláncokat kódoló gének mellé kerül és ezért fokozottan íródik át a tumorsejtekben.[14]

  • A leggyakoribb a t(8;14)(q24;q32) transzlokáció, melynél a c-myc a 14-es kromoszómán található immunglobulin nehézlánc génje mellé kerül.
  • A t(2;8)(p12;q24) transzlokáció a c-myc és a 2-es kromoszómán kódolódó kappa könnyűlánc gén között jön létre.
  • A t(8;22)(q24;q11) transzlokációnál a c-myc a lambda könnyűlánc génje mellé kerül.

Mindhárom transzlokáció a c-myc fokozott expressziójához, következményesen túlzott sejtosztódáshoz vezet.

Kezelése[szerkesztés]

A Burkitt-limfóma kezelésére kemoterápiát, illetve célzott immunterápiát alkalmaznak, melyhez a B-sejtek felszínén jelen lévő CD20 molekulát szelektíven felismerő mononklonális ellenanyagot, a rituximabot használják széleskörűen. Kemoterápiaként az ún. hiper-CVAD protokollt alkalmazzák (hiperfrakcionált, vagyis sokszor, kis dózisokban alkalmazott ciklofoszfamid, doxorubicin, vinkrisztin és dexametazon kombinációja), melyet rituximabbal egészítenek ki. Ezzel a kezeléssel a betegek kb. 80 százalékában teljes remissziót lehet elérni. Egy 2006-os tanulmányban a 3 éves összesített túlélést ezzel a kezeléssel 86 százaléknak,[15] egy másik 2014-es koreai publikációban pedig a 2 éves túlélést 81,4 százaléknak találták.[16]

Ajánlott irodalom, külső linkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c Molyneux EM, Rochford R, Griffin B, Newton R, Jackson G, Menon G, Harrison CJ, Israels T, Bailey S. (2012. March). „Burkitt's lymphoma.” (angol nyelven). Lancet. 379 (9822), 1234-44. o. DOI:10.1016/S0140-6736(11)61177-X. PMID 22333947.  
  2. Linch DC. (2012. March). „Burkitt lymphoma in adults.” (angol nyelven). Br J Haematol. 156 (6), 693-703. o. DOI:10.1111/j.1365-2141.2011.08877.x. PMID 21923642.  
  3. Bornkamm GW. (2009. April). „Epstein-Barr virus and the pathogenesis of Burkitt's lymphoma: more questions than answers.” (angol nyelven). Int J Cancer. 124 (8), 1745-55. o. DOI:10.1002/ijc.24223. PMID 19165855.  
  4. Rizzieri DA, Johnson JL, Byrd JC, et al. (2014. April). „Improved efficacy using rituximab and brief duration, high intensity chemotherapy with filgrastim support for Burkitt or aggressive lymphomas: cancer and Leukemia Group B study 10 002.” (angol nyelven). Br J Haematol. 165 (1), 102-11. o. DOI:10.1111/bjh.12736. PMID 24428673.  
  5. Burkitt D. (1958. November). „A sarcoma involving the jaws in African children.” (angol nyelven). Br J Surg. 46 (197), 218-23. o. PMID 13628987.  
  6. Campo E, Swerdlow SH, Harris NL, Pileri S, Stein H, Jaffe ES. (2011. May). „The 2008 WHO classification of lymphoid neoplasms and beyond: evolving concepts and practical applications.” (angol nyelven). Blood. 117 (19), 5019-32.. o. DOI:10.1182/blood-2011-01-293050. PMID 21300984.  
  7. Chene A, Donati D, Orem J, Mbidde ER, Kironde F, Wahlgren M, Bejarano MT. (2009. December). „Endemic Burkitt's lymphoma as a polymicrobial disease: new insights on the interaction between Plasmodium falciparum and Epstein-Barr virus.” (angol nyelven). Semin Cancer Biol. 19 (6), 411-20. o. DOI:10.1016/j.semcancer.2009.10.002. PMID 19897039.  
  8. Magrath IT. (1991. Summer). „African Burkitt's lymphoma. History, biology, clinical features, and treatment.” (angol nyelven). Am J Pediatr Hematol Oncol. 13 (2), 222-46. o. PMID 2069232.  
  9. Mbulaiteye SM, Biggar RJ, Bhatia K, Linet MS, Devesa SS. (2009. September). „Sporadic childhood Burkitt lymphoma incidence in the United States during 1992-2005.” (angol nyelven). Pediatr Blood Cancer. 53 (3), 366-70. o. DOI:10.1002/pbc.22047. PMID 19434731.  
  10. Bellan C, Lazzi S, De Falco G, Nyongo A, Giordano A, Leoncini L. (2003. March). „Burkitt's lymphoma: new insights into molecular pathogenesis.” (angol nyelven). J Clin Pathol. 56 (3), 188-92. o. DOI:10.1136/jcp.56.3.188. PMID 12610094.  
  11. Noy A. (2010. September). „Controversies in the treatment of Burkitt lymphoma in AIDS.” (angol nyelven). Curr Opin Oncol. 22 (5), 443-8. o. DOI:10.1097/CCO.0b013e32833d7dbe. PMID 20683266.  
  12. a b c Ferry JA. (2006. April). „Burkitt's lymphoma: clinicopathologic features and differential diagnosis.” (angol nyelven). Oncologist. 11 (4), 375-83. o. DOI:10.1634/theoncologist.11-4-375. PMID 16614233.  
  13. a b Chuang SS, Ye H, Du MQ, Lu CL, Dogan A, Hsieh PP, Huang WT, Jung YC. (2007. October). „Histopathology and immunohistochemistry in distinguishing Burkitt lymphoma from diffuse large B-cell lymphoma with very high proliferation index and with or without a starry-sky pattern: a comparative study with EBER and FISH.” (angol nyelven). Am J Clin Pathol. 128 (4), 558-64. o. DOI:10.1309/EQJR3D3V0CCQGP04. PMID 17875505.  
  14. Boerma EG, Siebert R, Kluin PM, Baudis M. (2009. February). „Translocations involving 8q24 in Burkitt lymphoma and other malignant lymphomas: a historical review of cytogenetics in the light of todays knowledge.” (angol nyelven). Leukemia. 23 (2), 225-34. o. DOI:10.1038/leu.2008.281. PMID 18923440.  
  15. Thomas DA, Faderl S, O'Brien S, et al. (2006. April). „Chemoimmunotherapy with hyper-CVAD plus rituximab for the treatment of adult Burkitt and Burkitt-type lymphoma or acute lymphoblastic leukemia.” (angol nyelven). Cancer. 106 (7), 1569-80. o. DOI:10.1002/cncr.21776. PMID 16502413.  
  16. Hong J, Kim SJ, Ahn J, et al. (2014. October). „Treatment Outcomes of Rituximab Plus Hyper-CVAD in Korean Patients with Sporadic Burkitt or Burkitt-like Lymphoma: Results of a Multicenter Analysis.” (angol nyelven). Cancer Res Treat.. DOI:10.4143/crt.2014.055. PMID 25544581.