Ugrás a tartalomhoz

Ciklofoszfamid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ciklofoszfamid
IUPAC-név
(RS)-N,N-bisz(2-klóretil)-2-oxo-1,3,2λ5-oxazafoszfinán-2-amin
Kémiai azonosítók
PubChem 2907
ChemSpider 2804
EINECS-szám 200-015-4
DrugBank APRD00408
KEGG C07888
ChEBI 4027
ATC kód L01AA01
SMILES
C1CNP(=O)(OC1)N(CCCl)CCCl
InChIKey CMSMOCZEIVJLDB-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 11744
UNII 6UXW23996M
ChEMBL CHEMBL88
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H15Cl2N2O2P
Moláris tömeg 261,085 g/mol
Olvadáspont 2 °C
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság >75%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
3-12 óra
Fehérjekötés >60%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz receptköteles
Terhességi kategória D (US)
D (AU)
Alkalmazás orális, intravénás

A ciklofoszfamid (INN: cyclophosphamide) (Cytoxan, Endoxan, Neosar) egy nitrogén mustár típusú alkiláló kemoterápiás szer, amely az oxazafoszforin vegyületcsoportba tartozik.[1] Alkilálószerként a DNS guanin bázisához illeszt alkil csoportot, ami DNS keresztkötések kialakuláshoz vezet. Prodrug, azaz gyógyszer-előanyag, mivel az aktív formája a májban jön létre a citokróm-P450 enzimrendszer segítségével.[2] Különféle típusú daganatok és autoimmun betegségek kezelésére használják.[3][4] A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Cyclophosphamidum néven hivatalos. A ciklofoszfamid kezelés súlyos, potenciálisan életveszélyes mellékhatásokkal járhat, többek között másodlagosan kialakuló akut mieloid leukémiával[5] vagy hólyagrákkal, vérzéses hólyaggyulladással,[6] illetve meddőségel. Mindazonáltal a ciklofoszfamid gyakran alkalmazott kemoterápiás szer, mely szerepel az Egészségügyi Világszervezet legfontosabb gyógyszereket felsoroló 2013-as listájában.[7]

  1. Ahmed AR, Hombal SM. (1984). "Cyclophosphamide (Cytoxan). A review on relevant pharmacology and clinical uses". J Am Acad Dermatol. (angol nyelven). 11 (6): 1115–26. PMID 6392368. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  2. Roy P, Waxman DJ. (2006). "Activation of oxazaphosphorines by cytochrome P450: application to gene-directed enzyme prodrug therapy for cancer". Toxicol In Vitro. (angol nyelven). 20 (2): 176–86. PMID 16293390. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  3. Harper L, Morgan MD, Walsh M; et al. (2012). "Pulse versus daily oral cyclophosphamide for induction of remission in ANCA-associated vasculitis: long-term follow-up". Ann Rheum Dis. (angol nyelven). 71 (6): 955–60. doi:10.1136/annrheumdis-2011-200477. PMID 22128076. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. Petri M, Brodsky RA, Jones RJ; et al. (2010). "High-dose cyclophosphamide versus monthly intravenous cyclophosphamide for systemic lupus erythematosus: a prospective randomized trial". Arthritis Rheum. (angol nyelven). 62 (5): 1487–93. doi:10.1002/art.27371. PMID 20131296. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. Geller RB, Boone LB, Karp JE, Davidson N, Selonick SE, Edwards J, Burke PJ. (1989). "Secondary acute myelocytic leukemia after adjuvant therapy for early-stage breast carcinoma. A new complication of cyclophosphamide, methotrexate, and 5-fluorouracil therapy". Cancer. (angol nyelven). 64 (3): 629–34. PMID 2743258. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. Korkmaz A, Topal T, Oter S. (2007). "Pathophysiological aspects of cyclophosphamide and ifosfamide induced hemorrhagic cystitis; implication of reactive oxygen and nitrogen species as well as PARP activation". Cell Biol Toxicol. (angol nyelven). 23 (5): 303–12. PMID 17225077. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. "WHO Model List of Essential Medicines" (PDF). World Health Organization (angol nyelven). 2013. október. Hozzáférés: 2014. július 7.