Magyar Rendőrség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rendőrség
Insignia Hungary Police.svg
Skoda Octavia III..jpg

Mottó Szolgálunk és védünk
Alapítva 1990- (jelenlegi formájában)
Típus rendőrség
Jogelőd A Magyar Köztársaság Határőrsége
Tevékenység rendfenntartó, bűnüldöző feladatok ellátása; határrendészet; stb.
Székhely Budapest
Nyelvek magyar
Országos rendőrfőkapitány Balogh János rendőr altábornagy
Dolgozók száma Kb.50 000 fő

Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 04′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 04′ 10″
A Rendőrség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rendőrség témájú médiaállományokat.
Lovasrendőrök
Mercedes-Benz B-osztály rendőrautó a Deák téren, Budapest

A Rendőrség - Magyarország állami szintű rendőrsége, amely részben a katonai hierarchia elvei szerint tagozódik, a legtöbb szolgálati ág azonban már „civil” alapon szerveződik.

Története[szerkesztés]

Az önálló magyar rendőrség felállítására az 1848-49-es szabadságharc idején már születtek tervek, Pesten fel is állították az Országos Rendőri Hivatalt. Az új hivatal feladata lett volna a teljes országot lefedő rendőri felügyelőségek létrehozása, ez a szabadságharc bukása miatt azonban nem valósulhatott meg. A kiegyezésig a császári rendelet alapján felállított zsandárezredek feladata lett a nagyobb városokon kívüli területek közbiztonságának védelme. Budapesten és a törvényhatóságú városokban a települési önkormányzat felügyelete alá tartozó rendőrségek működtek.

A kiegyezés után a zsandárezredeket feloszlatták, a városokon kívüli területek felügyeletét – a csendőrség megszervezéséig – a vármegyék fennhatósága alá tartozó pandúrszervezetek végezték. Munkájukat a csendbiztosok irányították. 1881-ben végül elkezdte a működését a belügyminiszter és a hadügyminiszter alárendeltségébe tartozó, katonailag szervezett Magyar Királyi Csendőrség. 1910-re a csendőrök száma meghaladta a 10 ezret.[1]

A városi rendőrségek továbbra is az önkormányzatok felügyelete alatt működtek, majd 1873-ban a budapesti rendőrség a belügyminisztérium felügyelete alá került, és a továbbiakban Budapesti Államrendőrség néven működött. Évtizedekig tartó egyeztetés és előkészítés után végül az első világháborút követő zűrzavaros időszakban, 1920-ban minden városi rendőrséget a belügyminiszter felügyelete alá rendeltek, azaz államosítottak. Két évet vett igénybe a teljes országot lefedő rendőri kerületek megszervezése, végleges formáját a 30-as évekre érte el, elnevezése ekkor Magyar Királyi Rendőrség volt. A Trianoni békeszerződés rendelkezései alapján a rendőrség létszáma 12 ezer fő, a csendőrségé pedig 8 ezer fő lehetett. 1921-ben jött létre az országos rendőrfőkapitányi pozíció.[2]

1885-ben szervezték meg a fővárosban a detektívosztályt, így igyekeztek javítani a nyomozói munka minőségét. Tíz évvel később a detektívek létszáma már lehetővé tette a specializálódást. A századfordulóra általánossá vált az ujjlenyomatok és a fényképfelvételek készítése, szervezettebb nyilvántartás jött létre.[3] Az 1920-as és 30-as évek során több engedélyeztetési és nyilvántartási hatáskört helyeztek a rendőrséghez, így egyre inkább bürokratikus szervezetté vált.

A második világháború végére a rendőrség is romokban hevert, mivel az egyenruhás rendőri állomány jelentős része a háború során frontszolgálatban elesett, vagy hadifogságba került. A közbiztonságot és közrendet a megcsappant létszámú rendőrség nem tudta fenntartani. 1945-ben a csendőrséget – mint félkatonai és jobboldali szervezetet – feloszlatták. A rendőrség a szovjet megszállás kezdete óta kommunista irányítás alatt állt, így kezdődött meg annak újjászervezése. A rendőrség létszáma az év végére megközeltette az 50 ezer főt. A rendőrség berkein belül került felállításra a politikai rendészeti osztály, amit később Államvédelmi Osztálynak neveztek el, és a Belügyminisztérium irányítása alá került. 1949-től a rendőrséget közvetlenül a Politikai Bizottság is irányíthatta, így az 1950-es évektől kezdve egy politikai feladatoktól túlterhelt, rendkívül központosított, szigorúan katonai hierarchián alapuló szervezet lett egészen a rendszerváltásig.

A testület alapvető átszervezésére az 1990-es rendszerváltás után folyamatos kísérletek voltak, de a politikai kompromisszum hiánya miatt mélyreható változásokat az elkövetkező évtizedek sem hoztak. Bár célként megfogalmazódott a rendőrség demilitarizálása és decentralizálása, de a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény végül a rendszerváltás előtti szervezeti felépítést és működési modellt konzerválta. A területet szabáyozó jogszabályok indoklásában egyértelműen meghatározásra került, hogy a rendvédelem a honvédelmi rendszerhez és viszonyokhoz kapcsolódik. A Rendőrség 2006-ig a Belügyminisztérium alárendeltségében működött, 2006-tól 2010-ig felügyeletét – a 2007. december 31-ig létező Határőrséggel együtt – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át. 2010-ben a belügyi kormányzat egyértelműen a centralizáció, a belügyminiszter irányítási jogkörének szélesítése mellett tette le a voksát, ennek keretében a teljes rendvédelmi intézményrendszer – beleértve a titkosszolgálatok egy részét is – visszakerült az újjáalakított Belügyminisztérium alá, és létrejött a Terrorelhárítási Központ. 2012. július 1-jével a Köztársasági Őrezredet beolvasztották a Készenléti Rendőrségbe.[4][5]

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonyáról a 2015. évi XLII. törvény rendelkezik. [6]

A rendőrségi szervek tagozódása Magyarországon[7][szerkesztés]

Magyarországon a rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv, amelyet

- az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

- a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint

- a terrorizmust elhárító szerv alkotja.

A kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter útján irányítja.

További rendészeti szervek[szerkesztés]

Škoda Octavia III.

Magyarországon napjainkban rendészeti feladatokat lát el a Rendőrség mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Vám- és Pénzügyőrség is, amelyet a kormány összevont az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, és az összevonás eredményeként létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV),[8] továbbá a NAV-on belül megalakult az önálló adórendőrségként funkcionáló Bűnügyi Főigazgatóság, melynek kisebb részben kormánytisztviselő de jelentősebb részben még mindig hivatásos jogállású nyomozói gazdasági bűncselekmények felderítésére specializálódtak. További rendvédelmi szervek még a - nyomozati jogkörrel nem rendelkező Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Hivatásos Katasztrófavédelmi Szerv és az Országház védelmét ellátó Országgyűlési Őrség. Bár dolgozóiknak egységes rendőrigazolványa van, ugyancsak önálló, a Belügyminisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó rendvédelmi szervek a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat - utóbbi a fegyveres szerveknél dolgozók és a kormánytisztviselők kifogástalan életvitelét és megvesztegethetetlenségét ellenőrzi, titkos nyomozati jogkörrel rendelkezik. Emellett a polgári titkosszolgálatok egyike, az Alkotmányvédelmi Hivatal is egyre inkább rendőri szervként funkcionál, egyik fő feladata az ország biztonságát veszélyeztető szervezett bűnözői csoportok működésének megfigyelése, hivatásos állományú dolgozói ugyancsak titkos nyomozati jogkörrel rendelkeznek.

2008. január 1-jén a Határőrség, törvénymódosítás [forrás?] alapján beolvadt a Rendőrség szervezetébe, ingatlanait, járműveit és egyéb eszközeit a Rendőrségnek átadta. A Rendőrség szervezetén belül létrejött a Határrendészeti Főosztály, amely országos hatáskörrel szervezi és hajtja végre a migrációs szabályok és az okmánybiztonság elleni törvényszegések, bűncselekmények felderítését.

Mercedes Sprinter III csapatszállító
Csapatszállító (Készenléti Rendőrség)

A Rendőrség felső vezetői[szerkesztés]

Országos szinten[szerkesztés]

Készenléti Rendőrség, bevetési rendőr

Budapesten[szerkesztés]

  • dr. Terdik Tamás r. vezérőrnagy – Budapest rendőrfőkapitánya
  • dr. Pál Adrián r. ezredes – Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese
  • dr. Markó Attila r. dandártábornok – Budapest főkapitányának rendészeti helyettese
  • (üres) – a főkapitány gazdasági helyettese

Országos rendőrfőkapitányok[szerkesztés]

Használt fegyverek[szerkesztés]

Fegyver Neve Kaliber Tárkapacitás
CZ P-07 9X19 15 lőszer
CZ P-09 9X19 19 lőszer

A fenti fegyvereken kívül még jó néhány fegyver van szolgálatban pl: Glock 17, Jericho, HK USP, CZ P-07 és CZ P-09.

A Magyar Rendőrségnél jelenleg a CZ Scorpion EVO 3 S1 gépkarabély is rendszeresítve van de ezt a járőr természetesen nem hordja.

2021-től használatba állítják az Axon Taser X2 kevésbé halálos kényszerítő eszközt (elektromos sokkoló) is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Romsics, Ignác. Magyarország története a XX. században. Osiris (2010. augusztus 16.). ISBN 9789632761794 
  2. A rendőrség kialakulása. Zsaru Magazin Melléklet
  3. A rendőrség államosítása, 2019. október 16.
  4. László, Christian: Rendőrség és rendészet
  5. HVG. „Beindult a rendvédelmi centralizáció”, HVG, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.) 
  6. [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500042.tv 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról]
  7. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 4.§
  8. NAV létrehozása. [2010. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 26.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]