Taxisblokád

A világgazdasági változások következtében 1990-ben a kőolaj világpiaci ára megduplázódott. Az október 23-ai 1956-os ünnepségek után, két nappal Antall József miniszterelnök kórházba vonulását követően, a taxisblokád a magyarországi benzináremelés elleni tüntetés (polgári engedetlenség) volt, amelynek során több ezer taxis és fuvarozó három napra megbénította Budapest és az ország több városának közlekedését. A blokád ideje alatt csak a tűzoltók, a mentők, valamint az országból kivonuló szovjet csapatok közlekedhettek. Ez volt a rendszerváltás után demokratikus útra lépett Magyarország első komoly tömegtüntetése, a közlekedést országosan blokkoló demonstráció során senki sem tudhatta, hogyan fog reagálni az új államhatalom. A helyzet ugyan súlyos volt, de mind a rendőrség, mind a honvédség vezetői kijelentették, nem kívánnak erőszakhoz folyamodni.

A tüntetés előzményei

Az Antall-kormány 1990. október 25-én, csütörtökön este ~65 százalékos benzináremelést jelentett be, aminek következtében 56 forintra emelkedett a normál motorbenzin literenkénti ára. Az áremelést az Irak kuvaiti inváziója miatt bekövetkező öbölháború okozta olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása okozta. A kormány ezzel az intézkedéssel próbálta elrettenteni az embereket a nagymértékű felvásárlástól, mivel az országnak csak 3-4 napra elegendő olajtartaléka volt.

A kormány képtelen volt kezelni a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter az Országház ablakából próbálta a kedélyeket lecsillapítani.

A taxisok kivonultak a Országház elé és kérték, hogy vonják vissza a döntést, mert így a megélhetésük kerül veszélybe. Siklós Csaba közlekedési miniszter azonban elutasította a követelésüket, mondván, nincs erre mód, az ország kényszerhelyzetben van. Erre a taxisok az utcára vonultak, és az ország több pontján megbénították a forgalmat.

Technikai feltételek

A taxisblokád sikere alapvetően két dolognak volt köszönhető: 1990-ben Budapesten több taxis volt, mint New Yorkban: közel húszezren dolgoztak engedéllyel és legalább ötezren feketén ^[forrás?]. 2013-ban már csak hozzávetőlegesen hatezer taxi futott a főváros útjain. A siker másik tényezője az volt, hogy a taxisoknak olyan kommunikációs hálózatuk volt, amivel akkor csak a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg rendelkezett. Mobiltelefon híján a CB-rádió biztosította azt a kommunikációs rendszert, amely lehetővé tette az országot megbénító demonstrációt.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a CB-kommunikáció nem titkosított, tehát bárki (így a rendészeti szervek is) le tudja hallgatni, ennek ellenére a szervezés sikeres volt. Sokak szerint ez is oka volt az ún. CEPT-szabvány bevezetésének, gyakorlatilag a CB-rádiózás élve temetésének.

A blokád időrendben

Október 25-én este fél 10-re dr. Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya a következőkben állapodott meg a taxisok képviselőjével, Horváth Pállal: a taxisok szabad közlekedést biztosítanak a Lánchídon, ennek fejében viszont a belügyminiszter már reggel 8 órakor tárgyalásokat kezd velük a benzin árának alakításáról. A taxisok megígérték azt is, hogy a többi hídon időnként átengednek járműveket.

Másnap, október 26-án délre az ország főútvonalain „összeomlott” a közlekedés, ám a taxisok megígérték, hogy továbbra is biztosítják az utak járhatóságát. Közben az Árpád híd pesti hídfőjénél rendőri erődemonstráció kezdődött, de a több ezres tömeg nem engedte át a rendőröket a hídon. Horváth Balázs belügyminiszter utasítására a rendőrség meghátrált. Később Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya kijelentette: amennyiben parancsot kap a tömegek elleni erőszakos fellépésre, lemond tisztségéről.

Este 6 órára a tárgyalások újrakezdődtek, a kormány szerint egy általános üzemanyagár-visszaállításra nincs lehetőség, azonban léteznek olyan technikai megoldások, amelyek megkönnyíthetik a taxisok munkáját.

Október 27-én, szombat hajnalra ideiglenes megállapodás született, ennek értelmében a taxisok felfüggesztik a blokádot, és vasárnap délelőtt folytatják a tárgyalásokat az Érdekegyeztető Tanáccsal együtt. A taxisok többsége, többek között az SZDSZ-es politikusok bátorítására, ezzel nem értett egyet, és tovább folytatták a tüntetést. Mindeközben az országban az autós közlekedés szintén megbénult, buszok sem tudtak közlekedni. Nem volt rendes az élelmiszer-ellátás, volt ahol 4-5 órákat kellett sorba állni a kenyérért.

Szombaton délután 3-kor Ausztria üzemanyagszállítmányokat ajánlott fel Magyarországnak azonnali segítségként az üzemanyag-áremelés és az útlezárások miatt kialakult helyzet enyhítésére.

Este 10 órakor a kormány bejelentette, hogy reális lehetőséget lát literenként 10–12 forintos kedvezményre, illetve kompenzációra, szakmai tárgyalások során megállapítandó mennyiségi keretek között. A nyugodt érdekegyeztetésnek azonban feltétele, hogy az útelzárások az egész országban megszűnjenek.

Ám este 11-kor a Belügyminisztérium kiadott egy, a korábbi nyugodt megállapodással ellentétes, erőszakos hangvételű közleményt az országos rendőrfőkapitány, Szabó Győző aláírásával, amelyben a taxisokat felszólították a blokád beszüntetésére. A kormány a hadsereg bevetésén gondolkozott^[forrás?], Göncz Árpád akkori köztársasági elnök azonban mint a hadsereg főparancsnoka, erre nem adott engedélyt. A feszült helyzetet a Magyar Televízió Napzárta című műsora oldotta fel, amelyben Szabó Győző egyértelműen kijelentette, hogy nem lesz erőszakos rendőri beavatkozás a taxisokkal szemben.

Október 28-a, vasárnap este 9 óra: A dél óta tartó többszöri érdekegyeztető tárgyalásokon elfogadták a 12 forintos literenkénti kompenzációt, ezután a taxisok megszüntették a blokádot, és az utak felszabadultak.

Politikai vonatkozások

Ezt követően a Országgyűlés tavaszi ülésszakán Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott felelősségre vonásukról.

Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak, az MDF pedig a kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett.

Az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor a háromnapos válság után a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: hazudott a kormány, mivel még a bejelentés előtt is tagadta, hogy áremelésre készül.

A művészetben

• Tősér Ádám Blokád című magyar filmdrámája (2022) (Oscar-díjra nevezett alkotás)

További információk

• Szekér Nóra–Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád I. Egy belpolitikai válsághelyzet története – tanulmányok, interjúk. RETÖRKI Könyvek 12/I. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2015
• Riba András László–Házi Balázs (szerk.): Taxisblokád II. Egy belpolitikai válsághelyzet története – dokumentumok. RETÖRKI Könyvek 12/II. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2015
• Retro: Antall-kormány, BL-döntő, kárpótlás, taxisblokád – A Világgazdaság összefoglalója
• 17 éve erőszakmentes volt a taxisblokád – A Figyelőnet összefoglalója
• A 64 forintos benzin miatt vették blokád alá az országot – Az Origo 15 éves évfordulóra készített összefoglalója
• „Szablyás emberek ugráltak a mentő tetején” – 20 éve volt a taxisblokád – Az Origo összefoglalója (20. évforduló)
• 1990. októberi fotó: "ÉLJEN A (VALÓBAN) NAGY OKTÓBERI FORRADALOM"
• Élje át újra a taxisblokádot! – Az Index percről percre sorozatának az 1990-es taxisblokádra kitalált változata.
• Taxisblokád. Magyar dokumentumfilm, 2001, r. Rechnitzer Tamás
• Taxisblokád, youtube.com
• Somorjai Miklós: Taxisblokád – a szakirodalom, a sajtó és a közvélemény-kutatások tükrében (magyar nyelven) (pdf) pp. 1–42. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE BTK), 2003. (Hozzáférés: 2013)