Mikroszkóp Színpad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 35″

Mikroszkóp Színpad
Mikroszínpad, a Thália Színház játszóhelye(2013. október)
Mikroszínpad, a Thália Színház játszóhelye
(2013. október)
Általános adatok
Korábbi nevei Kabaré 24 (2010);
Új Mikroszkóp Színpad (2011)
Alapítva 1967.
Megszűnt 2012.
Státus a Thália Színház játszóhelye Mikroszínpad néven
Műfaj szórakoztató
Alapító Komlós János
Fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata

A Mikroszkóp Színpad egy 180 férőhelyes kabarészínház volt Budapesten a VI. kerületben. 1967 októberében nyílt meg a Nagymező utca 22-24. alatt.[m 1] Mint színház, aktuális politikai kabarékat mutatott be. A Kádár-rendszerben a sajátos, „engedélyezve odamondogató” szocialista politikai kabaré kifejlesztője.[1] Kevés állandó szereplője mellett több vendégszereplővel játszott.[2] A Mikroszkóp Színpad műsoraiból emlékezetesek Komlós János konferanszéi,[m 2] valamint Hofi Géza magánszámai, Boncz Géza szerepei, írásai, de a Markos-Nádas duó pályafutása is itt indult.[4][5] A Mikroszkóp Színpad elnevezése a színpad méretére utalt: ez volt Budapest legkisebb színháza.[5] Első vezetője és alapítója 1967-től Komlós János volt. Főrendezője 1970–1980 között Marton Frigyes, aki 1980-tól 1985-ig igazgatta az intézményt,[6] majd 1985-től őt Sas József követte az igazgatói poszton. 2012-ben egyesült a Thália Színházzal, majd októberben jogutódlással megszűnt,[7] azóta Mikroszínpad néven,[8] annak részeként működik.[9]

Története[szerkesztés]

Épülete[szerkesztés]

Az épületet Wabitsch Lujza építette az 1910-es években. A helyiség eleinte a Dorsay Parfümgyárnak, majd 1920-tól a Terézvárosi Kaszinónak, később kártyaklubnak adott helyet, de fennállásának első 30 évében itt működött a Rátkai Klub is.[10]

Alapítása[szerkesztés]

Egy önálló kabarészínház megalapítása 1967-ben Komlós János fejében fogalmazódott meg, aki akkor a Népszabadság kulturális rovatvezetője, és a Rádiókabarén és televízión keresztül már országos ismertségű konferanszié volt. Az állampárt felső bizalmi köréhez tartozó Komlós Aczél György támogatásával - megszerezte a Párttól az jóváhagyást egy önálló kabarészínház alapítására.[1] Hogy színházi jártasságát bizonyítsa, még egy színdarabot is írt Majakovszkijról (3-4 előadást ért meg a Nemzeti Színházban). A színpad nyitó előadását 1967. október 13-án mutatta be, "Érem a színházban" címen, ami William Shakespeare Lear király adaptációja volt.[11]

A Komlós-korszak 1967-1980[szerkesztés]

A Mikroszkóp Színpad első korszakában a műsorok nagy részét a színházigazgató Komlós maga írta és konferálta. Komlós jellegzetes politikai konferanszai adták a műsor keretét, a konferanszok között pedig kabaréjeleneteket adott elő a színésztársulat. Komlós kabaréigazgatóként kivételezetten tájékozott volt: a Mikroszkóp vezetőjeként megkapta a Párt Központi Bizottságától a csak a vezetőknek és Népszabadság szerkesztőknek járó napi bizalmas jelentéseket, ami a  politikai humor gyártáshoz szükséges volt.[1]

A Mikroszkóp első időszakának fő színészei Harkányi Endre, Gera Zoltán, Soós Edit, Gordon Zsuzsa voltak, Major Tamás, Agárdi Gábor külsős tagként szerepeltek. Komlós a színészek megszerzéséhez szükség esetén a befolyását is latba vetette. A fiatal Harkányit egy vígszínházi előadáson kinézte magának. Szólt a minisztériumban, mire a Vígszínház rendezője, a Pártnál befolyással nem rendelkező, „polgárinak” tartott Várkonyi Zoltán kénytelen volt átengedni Harkányit, aki így drámai szerepek helyett kabarészínész pályára kényszerült.[12] A Shakespeare-kurzus ügye miatt bebörtönzött vígszínházas Gera Zoltánt szabadulása után szintén erős befolyásával élve vette magához.[12]

Főrendezőnek előbb Aczél György kérésére Gál Pétert nevezte ki, de ahogy lehetett, helyére 3 év után a gyakorlati munkában addig is segítő Marton Frigyest nevezte ki, akivel 10 éven át, haláláig dolgozott. 1970 táján Marton javaslatára szerződtette az ismeretlen fiatal színészből önálló országjáró hakniműsorai, majd rádiós és tévészereplései révén egyre népszerűbbé váló Hofi Gézát, bár Komlós előbb húzódozott Hofi „alpári humora” miatt. Hofi a társulat meghatározó sztárja lett, fellépései egyértelműen sikeresebbek voltak Komlós konferanszainál. Komlós mégis támogatta Hofit, erősítve a Mikroszkóp sikerét. A Komlós a szűk társasági körével tartott éjszakai vita- és ivópartikon Hofival közösen fejlesztették ki a „közülünk való melós” karakterét, mely Hofi meghatározó stílusjegyévé vált.[1]

A szocialista politikai kabaré[szerkesztés]

Komlós nagyívű, szónoklatszerű konferanszokban kezdte a szocialista rendszer gyakorlati működésének bizonyos visszásságait kritizálni, magát a rendszert mindig megvédve. A Rádiókabaré és a Mikroszkóp Színházzal Komlós hozta létre a „szelep rendszerű” politikai kabarét, hozzájárulva közvetve Magyarország legvidámabb barakk jellegéhez. Molnár Gál Péter szerint a Komlós vezette Mikroszkóp egy darabig progresszív szerepet játszott az ’56 utáni dogmatikus viszonyok lazításával.[1] Farkasházy Tivadar szerint „Komlós látszólag bátor dolgokat mondott, de igazából mindig az volt a végkicsengésük, […] hogy tulajdonképpen a rendszer jó, csak vannak buta emberek, és ő a butaság ellen harcol.”[1] „Miközben a folyamatos kádári kiegyezést szolgálta, elhintette azt a hitet, hogy a kabaré hatalomellenes, független és kisemberpárti.” A politikai feltételek a 60-as évek végén kedveztek a Rádiókabarénak és a komlósi humornak. Reformkísérletek kezdődtek, bizonyos mértékig javult az életszínvonal, az emberek mindennapi élete kedvezőbbé vált. A politikai vezetés lassan rájött, hogy a humor a feszültségek levezetésével segíti a rendszer legitimitását és stabilitását, „kinevetni önmagunkat, ez nem szocializmusellenes valami”. Így a pártelitben és a magyar kultúrpolitikában befolyásos vezetők - legfőképpen Aczél György - támogatták Komlós tevékenységét. A 70-es évektől Komlós egyre inkább „felülről engedélyezett odamondogatássá” váló szerepe mind kevésbé volt hiteles a közvélemény számára, Hofi viszont sikerei csúcsára jutott az elkövetkező években.

1973-tól itt játszott és vált országosan is egyre ismertebb humoristává Sas József is. Az 1982-es Humorfesztiválon berobbanó Markos-Nádas duót még abban az évben szerződtette a Mikroszkóp, és 1992-ig a színház legsikeresebb fellépőiként szerepeltek, Boncz Gézával kiegészülve.[13][5]

A színházat 1985-2009 között Sas József vezette.

Mikroszkóp a rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után a Sas József által képviselt, a Kádár-rendszerben gyökerező politikai humor légüres térbe került, néhány év után a rendszerváltás első csalódásain igyekeztek Sas vezetésével közéleti kabarét továbbvinni, a társulatnak megfelelően a baloldali-liberális politikai oldalt támogató érzelmi kötődéssel, a rendszerváltás és a „polgári” jobboldal negatívumaira fókuszálva. A műsorok nézettsége tovább csökkent. Ebben szerepet játszott Fábry Sándor és az általa elindított magyar „standup” műfaj új humorista generációjának színre lépése is.

A Mikroszkóp Színpad Kht. 1997-ben, elsők között, még vegyes tulajdonú színházi közhasznú társaságként jött létre, mely a Fővárosi Önkormányzat 51%-os többségi tulajdonában állt.[14]

Miután Sas József direktor 1998 és 2001 között több tízmilliós jövedelmet nem vallott be és sok milliós adó-, illetve járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget – bár később ezt rendezte –, a Fővárosi Ítélőtábla 2009 júniusában jogerősen elítélte.[15] Ezután lemondott és ideiglenesen – öt hónapra – Selmeczi Tibor, az addigi főrendező lett a Mikroszkóp Színpad megbízott igazgatója.[16][17] 2010. február 1-én a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Verebes István kinevezett igazgató vette át a Színpad vezetését, aki Vida Pétert művészeti vezetőnek, Heilig Gábort pedig zeneigazgatónak kérte fel. Első rendelkezése alapján az intézmény új neve Kabaré 24 lett, társulatáé pedig „A fanyar gárda”.[18][19] Ám – bár mandátuma 2011. július 31-ig tartott volna – még az év decemberben leköszönt, miután nem talált kiutat az intézmény válságos helyzetéből.[20] Verebes távozása után fél évig Nádas György lehetett a művészeti vezető, mikor is Új Mikroszkóp Színpad lett a neve.[21] 2011-ben az intézmény Szabó Attila – korábbi gazdasági igazgató – ügyvezetői megbízatásával működött. Októberben a főváros egy a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad ügyvezetői munkakörére közös, a két nonprofit társaság 2012-ben lezajló lehetséges egyesülésre vonatkozó megvalósítási koncepciót magában foglaló pályázatot írt ki, melyet Bereményi Géza ügyvezető és Kálomista Gábor menedzserigazgatóként nyertek el 2012. január 1-jétől 2016. december 31-ig,[22][9] csapatuk tagja még Herczeg Tamás és Csécs Tamás is.[23]

A Mikroszkóp Színpad 2012. október 1-én megszűnt és a Thália Színház játszóhelye lett Mikroszínpad néven.[8] Bár az új név és a műsor is hordozza a 45 éves önálló kabarészínház emlékét, stúdiószínházi közeggé alakult.[8][24]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Magyar nagylexikon szerint október 13-án, a Budapest lexikon szerint október 12-én
  2. A konferansz: humoros műsort bevezető, illetve annak műsorszámait összekötő szöveg, melyet a konferanszié ad elő, esetenként szerzi is.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Kertész Péter: A Komlós, Ulpius Ház, 2001
  2. Budapest lexikon Budapest lexikon L-Z 139. oldal
  3. kislexikon.hu konferansz
  4. Magyar nagylexikon Magyar nagylexikon 13. kötet 139.oldal
  5. ^ a b c 44 éves a Mikroszkóp, Szeretlek Magyarország - 2011. október 13.
  6. Magyar nagylexikon Magyar nagylexikon 12. kötet, 756. oldal
  7. ÁSZ-2014 12. oldal
  8. ^ a b c A Thália Színház honlapja: A humor forrását keresi a Mikroszínpad - 2012. október 19.
  9. ^ a b HVG-2012
  10. Sebőkné Zalka Ilona: A Rátkai Márton Klub története, Módszertári füzetek különszáma: a közművelődés házai Budapesten 4. - 2007. ISSN 1219-0632 / ISBN 9789638635853
  11. Mikroszkóp Színpad. jegy.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)
  12. ^ a b Harkányi Endre 350. p. in Kertész Péter: A Komlós, Ulpius Ház, 2001
  13. Magyar nagylexikon Magyar nagylexikon 13. kötet 139.oldal
  14. A színházi kht-król Színigazdaság.hu
  15. kiskegyed.hu Megúszta a börtönt! Sas József egy év felfüggesztettet kapott - 2009. június 18.
  16. Az év utolsó nagy botránya - egymást alázták a művészek a Mikroszkóp Színpadon!, STOP/Napi Ász - 2009. december 31.
  17. Selmeczi Tibor lett a Mikroszkóp Színpad megbízott igazgatója MTI/index.hu - 2009. június 24.
  18. Mikroszkóp helyett Kabaré 24 - Verebes István tervei, 7ora7.hu/Mikroszkóp Színpad Sajtó - 2010. február 10.
  19. Verebes István a magyar kabaré hagyományaira építő, korszerű színházat akar a Mikroszkópon, Népszava - 2010. február 11.
  20. blikk.hu Megmentjük a Mikroszkópot! - 2011. március 12.
  21. Trencsényi Ádám: Új kabarét rendez Nádas György, Nullker - 2014. október 13.
  22. Thália és Mikroszkóp: újabb színházigazgatói pályázatot írtak ki Budapesten, MTI/hvg.hu - 2011. október 28.
  23. Ortutay Gergely: Bereményi Géza lehet a Thália és a Mikroszkóp új igazgatója, NOL Kultúra - 2011. december 8.
  24. szinhaz.hu Eltűnt a "szkóp" - itt a Mikroszínpad - 2012. október 24.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Molnár Gál Péter, Markos Zoltán: A pesti kabaré: 40 éves a Mikroszkóp Színpad - 2007 ISBN 9789630955843
Markos Zoltán: Volt egyszer egy Mikroszkóp Színpad; az utolsó kabaré regénye - 2011 ISBN 9786155129681

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]