Bubik István

Bubik István
Bubik István (1978) Urbán Tamás felvétele
Életrajzi adatok
Született	1958. május 19. Budapest
Elhunyt	2004. november 28. (46 évesen) Ceglédbercel
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Rémi Tünde
Pályafutása
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek	1980–2004
Díjai
További díjak	Jászai Mari-díj (1985) Rajz János-díj (1985) Farkas–Ratkó-díj (1986) Erzsébet-díj (1988) Magyar Művészetért díj (1988) Érdemes művész (2000) Ivánka Csaba-díj (2004)
Bubik István IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bubik István témájú médiaállományokat.

Bubik István (Budapest, 1958. május 19. – Ceglédbercel, 2004. november 28.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte. 1981-ben szerzett színészdiplomát, majd friss diplomásként a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol már fiatalon olyan jelentős szerepekhez jutott, mint Mercutio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, Ádám Madách Imre Az ember tragédiájában illetve István szerepe az István, a király rockoperában. Érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony játékstílus jellemezte alakításait.

A nyolcvanas években aktív részese volt az ellenzéki mozgalmaknak. 1988. június 27. napján az erdélyi német és magyar falvakat érintő falurombolások és Ceausescu diktatórikus politikája ellen szólalt fel a Hősök terén tartott jelentős méreteket öltő tüntetésen. Ezt követően egy évre Londonba utazott, mondván gondolkodni akar addigi életéről, munkájáról, életben betöltött szerepéről. Ezalatt a színészmesterséget szándékosan mellőzve rakodómunkásként dolgozott.

Hazatérve a Művész Színház társulatához csatlakozott és itt is maradt egészen annak megszűnéséig. Itteni legemlékezetesebb alakítása Sütő András Advent a Hargitán című darabjának főszerepe Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett, mely az aktuális politikai helyzetben különös jelentőségű volt. Ezt követően rövid ideig a Thália Színháznál, a Thália Társaságnál, majd a Kelemen László Színkörnél dolgozott, melyet színésztársaival, Eperjes Károllyal és Gáspár Sándorral hozott létre, míg végül 2000-ben az Új Színházhoz szerződött.

Emlékezetes alakításai közé tartozik a Szinetár Miklós rendezte Tartuffe címszerepe a Várszínházban, a Kis Csaba által rendezett Othello Jágója az Új Színházban, későbbi szerepei közül pedig a Szentivánéji álom takácsa, Tompor (Zuboly neve a Nádasdy Ádám-féle fordításban).

A mozikedvelők ismerhetik Szabó István, A napfény íze című filmjéből vagy a szintén 1999-ben a mozikba kerülő Hídember című alkotásból, de Bubik alakította a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepét is, mely rendkívüli kritikai sikert aratott.

A fentieken túl több híres szinkronszerepe volt, mint például Forrest Gump című filmben ő adta Tom Hanks hangját vagy a Rocky és a Cobra című filmekben Sylvester Stallone hangját. A tévénézők a Nyolc évszak című televíziós sorozatból ismerhették meg a nyolcvanas években.

Felesége Rémi Tünde néptáncos volt. Egy közös gyermekük született: Réka Hajnalka. Egy másik kapcsolatából szintén van egy lánya, Kincső.

2004 novemberében Szolnokról, előadás után hazafelé autóbalesetben vesztette életét.

Emlékezete

Bubik István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25.

Művésztársai a színész emlékére létrehozták a Bubik István-díjat, mely a Magyar Művészetért díjrendszer önálló értékű díja. A kuratórium elnöke Kubik Anna. Az elismerést évente ítélik oda, 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendező érdemelheti ki.

Bubik halálát követően az Új Színház a színészről nevezte el stúdiószínpadát. Emellett Orosházán a művelődési ház kamaraterme, Budapesten a Csili Művelődési Központ színházterme és Maglódon a MAGHÁZ színházterme is az ő nevét viseli.

Tekintettel arra, hogy Bubik szenvedélyes lovas és az ügető rendszeres vendége, versenyek rendszeres résztvevője volt, a Kincsem Park legnagyobb szabadtéri versenyén, a hagyományos szilveszteri ügetőn emlékére minden évben megrendezésre kerül a Bubik István emlékverseny.

Halála után Esztergomban utcát neveztek el róla.

Színházi szerepeiből

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93; ugyanitt ötvenöt színházi felvételen is látható.

• Henry Wadsworth Longfellow: Hiawata
• Molière: Az úrhatnám polgár (Cléonte)
• Horace McCoy: A lovakat lelövik, ugye? (Egy úr a rendőrségről)
• Verebes István: Kettős ünnep (Kovács)
• Hubay Miklós: Túsz-szedők (Orestes)
• Bertolt Brecht: Háromgarasos opera (Ede); Bicska Maxi
• Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (Duval Armand)
• Georg Büchner: Wojzeck (Kapitány)
• Shakespeare: Szentivánéji álom (Tompor Miklós)

Filmjei

Játékfilmek

• Vérszerződés (1983)
• Az óriás (1983)
• Elysium (1986)
• Volt egyszer egy légió (1989)
• A halálraítélt (1989)
• A napfény íze (1999)
• Glamour (2000)
• Kanyaron túl (2002)
• A Hídember (2002)
• Szent Iván napja (2003)
• Az ember, aki nappal aludt (2003)

Tévéfilmek

• Szerelmem, Elektra (1980)
• Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1980)
• A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története (1980)
• Hogyan csináljunk karriert? (1981)
• Nápolyi mulatságok (1982)
• Történetek a vonaton (1983)
• A tanítónő (1985)
• Nyolc évszak 1-8. (1987)
• Bánk bán (1987)
• Ítéletidő (1987)
• A férfi, aki virágot hord a szájában (1989)
• Royce (1994)
• Advent a Hargitán (1994)
• Istálló (1995)
• Az öt zsaru (1998)
• Kisváros (2000 - tévésorozat)
• Az alkotás folyamata (2001)
• A titkos háború (2002)

Díjai

• Rajz János-díj (1983, 1990)
• Jászai Mari-díj (1985)
• Farkas–Ratkó-díj (1986)
• Erzsébet-díj (1988)
• Magyar Művészetért díj (1988)
• Érdemes művész (2000)
• POSZT: Legjobb férfi főszereplő (2001)
• Ivánka Csaba-díj (2004)

Lásd még

• Bubik István-díj

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi Adattár „Ritka magyar – Bubik 60”, oszmi.hu

További információk

• Molnár Gál Péter a Szentivánéji álomról
• Gubcsi Lajos - A csillagokban Bubik István (emlékkönyv, visszaemlékezések)