Külvárosi őrszoba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Külvárosi őrszoba
(Külvárosi őrszoba)
magyar film
Rendező Hamza D. Ákos
segédrendező:
Máriássy Félix
Producer Hamza D. Ákos
Alapmű ifj. Békeffy István
Forgatókönyvíró Hamza D. Ákos
Főszerepben Nagy István
Toronyi Imre
Makláry János
Csikós Rózsi
Karády Katalin
Dajbukát Ilona
Zene Sándor Jenő
Operatőr Makay Árpád
Vágó V. Schulteisz Mária
Hangmérnök Lázár István
Jelmeztervező B. Kokas Klára
Sőrés Imre
Díszlettervező B. Kokas Klára
Sőrés Imre
Gyártásvezető dr. Matolay Géza
Gyártás
Gyártó Csepreghy-Léna film
Léna Film (Pasarét) – Nagy Mária
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 85 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Léna Filmstúdió
Bemutató Magyarország 1943. július 26.
Magyar adó MTV1, m1
MTV2, m2
Duna TV
Filmmúzeum
Korhatár 12 II. kategória (F/3553/J)
További információk

A Külvárosi őrszoba egy 1942-ben bemutatott fekete-fehér magyar filmdráma Hamza D. Ákos rendezésében.

Szereplők[szerkesztés]

További szereplők:

Történik Budapest külvárosában az 1940-es években.

A Magyar Film cikke a filmről (összefoglaló)[szerkesztés]

A Magyar Film Külvárosi Őrszoba című cikkében hosszasan ecseteli Karády Katalin népszerűségének titkát, amit elsősorban egyéni előadásmódjában és stílusosságában nyilvánul meg. Ezen túl kritizálta a művésznő tehetségét és múltbéli sztárallűrjeit, mindezzel együtt a cikk írója úgy érzi, ezzel a filmmel Karády végre a helyére került. Hónapok teltek el a nagy sikerű „Halálos tavasz” óta, így a film pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra. A film másik nagy érdemeként említik a magyarországi stílusteremtését is, hiszen a média mindenhol az első film noir-ról, azaz első rendőrfilmről írt. Az igazságszolgáltatás közegét több megközelítésben is bemutatja. Megjelenik az a rendőr, akivel nem szívesen találkozunk kisebb-nagyobb közlekedési kihágásaink kapcsán és az is, akinek jelenlétét szívesen érezzük egy csendes, kihalt sötét utcán. Hamza D. Ákos, a rendező, épp ezt a kettősséget fogta meg, így adott lelket a filmnek. A cikk bírálja a film fényképezését. Úgy érzi, kissé több gazdagság is elkelt volna, valamint világítását is előnytelennek tartja. Viszont a laktanyafelvételeket dicséri. Karády ruháit stílustalannak tartja, bár hozzáteszi, hogy nem mindez nem ment a film rovására.

A film története[szerkesztés]

A film a rendőrlaktanya udvarán kezdődik. A legénységet, próbarendőröket kiképzik és útjukra engedik a tapasztaltabbakhoz való beosztásban. Ilyen próbarendőr Tóth XVII. János is (Nagy István), kinek egyetlen ismerőse akad szöveget is szívesen hallgattunk a fővárosban. Falubelije idősebb rendőr főtörzsőrmester (Toronyi), aki mindjárt pártfogásába veszi az ifjú rendőrt, sőt leányának is (Csikós Rózsi) hamarosan megtetszik a jóképű falusi gyerek. A kis otthon melege fészekrakásra készteti a fiatalokat is és ennek érdekében az új próbarendőr a leendő após mellé kér szolgálati beosztást. Az Angyalföld kétes hírű környéke lesz az új éjszakai őrjáratok, razziák területe s egyik éjszakai lebujban a harmonikásleány (Karády) szeme megakad a délceg rendőrön. Rafinériájának egész tárházát vonultatja fel a fiú meghódítására, akit ugyan bizonyos mértékig érzékileg megejt, de meghódítani nem képes. A faluról jött becsületes rendőrszív páncélfaláról hamar lepattannak az álnokság és a bűnös múlt hamis gyöngyszemei, pedig a javulás jó szándéka megvillant a nő életében is. Csak a gyermeklélek képes az őszinte javulásra s az öreg rendőr javító keze meg is mutatja építőerejét. Az éjszakai lebúj apacsleánya nem találja meg az utat a tiszta élet felé s kedvesének áldozata lesz, a falusi rendőr pedig megszépítheti a megérdemelt tiszta otthont. A rendőrök életét nemes egyszerűséggel mutatja be a „Külvárosi őrszoba” írója és rendezője. Nem hosszadalmasak a katonás fegyelmű gyakorlatok sem, hiszen az újdonság erejével hatnak.

Forrás[szerkesztés]

  • Magyar Film: 1941/12/8. – 6. old. – (előzetes reklám)
  • Magyar Film: 1942/2/25. – 4. old. – (hír a gyártási tervről)
  • Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány
  • Filmek fekete-fehérben, Szerkesztette: B. Jánosi Gyöngyi. Hamza Múzeum Alapítvány, Jászberény, 2000.

További információk[szerkesztés]