Nagy István (színművész, 1909–1976)

Nagy István
Életrajzi adatok
Született	1909. január 22. Maroslekence
Elhunyt	1976. január 29. (67 évesen) Budapest
Házastársa	Haáz Joli
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem
Nagy István az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy István témájú médiaállományokat.

Nagy István (Maroslekence, 1909. január 22. – Budapest, 1976. január 29.) magyar színész.

Élete

1927–1932 között a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán tanult, hét évig Nagyenyeden tanított, majd 1934–1941 között a Thália és a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt. 1941–1945-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1946-tól a Fővárosi Operettszínház tagja, Miskolc, majd újra Budapesten a Petőfi és Jókai Színház (a későbbi Thália) következett. 1952-től 1963-ig a Állami Déryné Színház tagja, ahol 1972-ben még fellépett. 1940-től rendszeresen filmezett, többnyire főszerepeket játszott. Alakításait bensőségesség és nagy érzelmi-indulati töltöttség jellemezte. Korának előrehaladtával a megelevenített figurák egyre keserűbbekké váltak.

Főbb színházi szerepei

• Budai Nagy Antal (Kós K.);
• Ádám (Madách Imre.: Az ember tragédiája);
• Ajnádi (Nyirő József: Jézusfaragó ember);
• Lowing (O’Neill: Mindörökké);
• Boros István (Hunyady Sándor);
• Konstantin (Herczeg Ferenc: Bizánc);
• Bánk (Katona József: Bánk bán);
• Christian (Rostand: Cyrano de Bergerac);
• Antonius (William Shakespeare: Julius Caesar).

Fővárosi Operettszínház

• Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Filmjei

• Külvárosi őrszoba
• Kísértés
• Fekete Hajnal
• És a vakok látnak
• Negyedíziglen
• Halálos csók
• Egy szív megáll
• Gazdátlan asszony
• A Benedek ház:
• A falu rossza:
• A két Bajthay
• Elnémult harangok
• Egy éjszaka Erdélyben
• A hegyek lánya
• A bolond Ásvayné
• Költözik a hivatal
• Csendes Otthon
• Egyiptomi történet
• Kincskereső kisködmön (TV rövidfilm)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Nagy István (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
• Nagy István (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571 o.
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub