Nagy István (színművész, 1909–1976)
| Nagy István | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1909. január 22. Maroslekence |
| Elhunyt |
1976. január 29. (67 évesen)[1] Budapest |
| Házastársa | Haáz Joli |
| Iskolái | Bolyai Tudományegyetem |
| Nagy István IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy István témájú médiaállományokat. | |
Nagy István (Maroslekence, 1909. január 22. – Budapest, 1976. január 29.) magyar színész.
Élete[szerkesztés]
1927–1932 között a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán tanult, hét évig Nagyenyeden tanított, majd 1934–1941 között a Thália és a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt. 1941–1945-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1946-tól a Fővárosi Operettszínház tagja, Miskolc, majd újra Budapesten a Petőfi és Jókai Színház (a későbbi Thália) következett. 1952-től 1963-ig a Állami Déryné Színház tagja, ahol 1972-ben még fellépett. 1940-től rendszeresen filmezett, többnyire főszerepeket játszott. Alakításait bensőségesség és nagy érzelmi-indulati töltöttség jellemezte. Korának előrehaladtával a megelevenített figurák egyre keserűbbekké váltak.
Főbb színházi szerepei[szerkesztés]
- Budai Nagy Antal (Kós K.);
- Ádám (Madách Imre.: Az ember tragédiája);
- Ajnádi (Nyirő József: Jézusfaragó ember);
- Lowing (O’Neill: Mindörökké);
- Boros István (Hunyady Sándor);
- Konstantin (Herczeg Ferenc: Bizánc);
- Bánk (Katona József: Bánk bán);
- Christian (Rostand: Cyrano de Bergerac);
- Antonius (William Shakespeare: Julius Caesar).
Fővárosi Operettszínház[szerkesztés]
- Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
Filmjei[szerkesztés]
- Külvárosi őrszoba
- Kísértés
- Fekete Hajnal
- És a vakok látnak
- Negyedíziglen
- Halálos csók
- Egy szív megáll
- Gazdátlan asszony
- A Benedek ház:
- A falu rossza:
- A két Bajthay
- Elnémult harangok
- Egy éjszaka Erdélyben
- A hegyek lánya
- A bolond Ásvayné
- Költözik a hivatal
- Csendes Otthon
- Egyiptomi történet
- Kincskereső kisködmön (TV rövidfilm)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Freebase-adatdump
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk[szerkesztés]
- Nagy István (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
- Nagy István (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o.
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571 o.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
|
.svg){kind=small}
