Vasy Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasy Géza
Vasy Géza.jpg
Született 1942. január 28. (77 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Házastársa Kuna Margit (1967-)
Foglalkozása irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Kitüntetései SZOT-díj (1985)
József Attila-díj (1995)
Bertha Bulcsu-emlékdíj (2007)

Vasy Géza (Budapest, 1942. január 28. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Vasy Géza (1906–1970) gépészmérnök[2] és Tarczay Klára (1919–1989) középiskolai tanár[3] voltak. 1960-ban érettségizett a budapesti József Attila Gimnáziumban. 1961–1963 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán tanult. 1964–1969 között az ELTE BTK magyar–könyvtár szakos hallgatója volt. 1969–2007 között az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténeti tanszék oktatója, egyetemi docense volt. 1971–1974 között a Magyar Ifjúság irodalmi szerkesztője volt. 1972–1977 között az Írószövetség KISZ-titkára volt. 1973–1977 között a József Attila Kör vezetőségi tagja volt. 1981–1987 között az ELTE közművelődési intézményeinek vezetője volt. 1987–1992 között az Egyetemi Színpad igazgatója volt. 1987–1997 között az Írók Szakszervezetének elnökségi tagja volt. 1988–1989 között az Eötvös Kiadó irodalmi vezetője volt. 2001 óta a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 2007–2010 között elnöke volt. 2008 óta a Bella István-díj kuratóriumának tagja.

Magánélete[szerkesztés]

1967-ben házasságot kötött Kuna Margittal. Három gyermekük született: András (1969), Benedek (1971) és Júlia (1975).

Művei[szerkesztés]

  • Sánta Ferenc (kismonográfia, 1975)
  • Tengerlátó (versantológia, 1977)
  • Tűz, tűz, lobogó (antológia, 1977)
  • Madárúton (versantológia, 1979)
  • A realizmus az irodalomban (tanulmányok, 1979)
  • Fiatal magyar költők (társszerző, szerkesztő, 1980)
  • A medveölő fia (prózaantológia, 1981)
  • Pályák és művek (tanulmányok, 1983)
  • Herbszt Zoltán: Kőtollú madár (versek, szerkesztette, 1986)
  • Csoóri Sándor: Brevárium (szerkesztette, 1988)
  • Galgóczi Erzsébet-emlékkönyv (szerkesztette, 1993)
  • Nagy László-tanulmányok (1994)
  • A szelek útja. Jászkunság antológia (szerkesztette, 1994)
  • Sors és irodalom (esszék, tanulmányok, 1995)
  • Nagy László (1995)
  • Irodalmi fogalmak kisszótára (Bárdos Lászlóval, Szabó B. Istvánnal, 1996)
  • Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban (tanulmány, 1997)
  • Illyés Gyula évszázada (1998)
  • Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói I–II. (1998–2000)
  • Nagy László (életrajz, 1999)
  • A nemzet rebellise (írások Csoóri Sándorról, 2000)
  • Tárgyiasság és látomás (2000)
  • A Kilencek (2002)
  • Kormos István (2002)
  • Illyés Gyula (2002)
  • Költői világok (2003)
  • Századvégtől ezredvégig (2003)
  • Szarvas-ének (2003)
  • „Hol zsarnokság van”. Az ötvenes évek és a magyar irodalom (2005)
  • Versekhez közelítve; Felsőmagyarország, Miskolc, 2006
  • Későmodern prózaírók. Tanulmányok, esszék; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2006
  • Tíz kortárs költő; Felsőmagyarország–Szolnok, Miskolc–Szépírás, 2007
  • Klasszikusok és kortársak. Válogatott tanulmányok; Krónika Nova, Bp., 2007
  • "Haza a magasban". Illyés Gyuláról; Nap, Bp., 2010 (Magyar esszék)
  • Töredék és egész. Tanulmányok, esszék; Felsőmagyarország, Miskolc, 2012 (Vízjel sorozat)
  • Bajza utca. Megerősödve megmaradni; Orpheusz, Bp., 2013
  • Sánta Ferenc; vál. Mózsi Ferenc és Vasy Géza; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút–PIM, Bp., 2014 (Hang-kép-írás + CD)
  • Nagy László; Nap, Bp., 2015
  • Az irodalom: nélkülözhetetlen. Esszék, tanulmányok; Nap, Bp., 2016 (Magyar esszék)
  • Világképek és válaszutak; Orpheusz, Bp., 2017
  • Sánta Ferenc; átszerk., jav. kiad.; Nap, Bp., 2017 (Magyar esszék)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. Édesapja gyászjelentése
  3. Édesanyja gyászjelentése
  4. ELTE.hu
  5. ELTE.hu. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 15.)
  6. ELTE.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]