Gérecz Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gérecz Attila
Emléktáblája Budapest VII. kerületében
Emléktáblája Budapest VII. kerületében
Született 1929. november 20.
Dunakeszi
Elhunyt 1956. november 7. (26 évesen)
Budapest
Foglalkozása költő, öttusázó
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gérecz Attila témájú médiaállományokat.

Gérecz Attila (Dunakeszi, 1929. november 20.Budapest 1956. november 7.) magyar költő, sportoló, forradalmár, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottja.

Élete[szerkesztés]

Dunakeszin született értelmiségi családba. Apját korán elvesztette és két bátyja is emigrációban halt meg. Attila a nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment. A németországi Friedrichshafenben francia hadifogságba esett. Haza 1946. október 23-án érkezett. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948-ban. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem járhatott egyetemre ezért vasesztergályos tanuló lett. Versenyszerűen sportolt és 1949-ben már a magyar öttusa-válogatott kerettagja volt. Pisztolylövésben volt olyan verseny, ahol legyőzte Benedek Gábort, aki olimpiai és világbajnok lett. Úszásban és lovaglásban is a legjobbak közé tartozott.

Összeesküvés vádjával 1950. december 8-án letartóztatták és 15 év fegyházra ítélték. Társai közül négyet halálra ítéltek, hármat kivégeztek. A váci börtönbe vitték, ahol a verselés mellett német, angol és francia költők verseit is fordította.

1954 májusában írta első versét (Így bocskorosan), mely lelkierőről, optimizmusról tanúskodik.

Így bocskorosan úgy-e megnevettek,
hogy márványt törni hegynek indulok?
A számon pimasz mosolygás a jelszó,
füttyöm csibészes: én is feljutok!

Nincs tömött zsákom s hegymászó botom,
segítő kezet tán egy társ sem ad,
de vihart-oldó déli szél kölyökfejemre
borzol lágy barackokat!…

– Gérecz Attila: Így bocskorosan[1]

Ez Nagy Imre befolyásának, az átmeneti enyhülésnek is az időszaka. A magánzárkák használata szünetelt, az elítélteknek megengedték, hogy a gombüzemben és csillámpala-műhelyben dolgozhassanak. Addig csakis szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Akkor ezeket a sétákat használták találkozásra, beszélgetésre. Valóságos irodalmi kör szerveződött a börtönben (a Füveskert-csoport): Kárpáti Kamil, Béri Géza, Tóth Bálint, Szathmáry György, Tollas Tibor, Péterfy Vilmos, Márkus László, Hámory Jenő. Beszélgettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak. Később műveiket a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtönkápolna előtti füves parkról kapta a nevét.

A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből kijutva és az áradó Dunát átúszva – ez nem csekély sportteljesítmény volt –, Budapestre szökött. Három nap múltán – miután valaki besúgta – letartóztatták és újra bebörtönözték. A budapesti Budapesti Országos Börtönbe vitték és hónapokig szigorított magánzárkában és sötétzárkában tartották.

Innen 1956. október 30-án szabadult. Szabadságharcosként november 4-étől részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál[2] két szovjet tankot kilőtt, de egy harmadik T–34-es gépfegyversorozatából halálos lövés érte. A költő földi maradványainak végső nyughelye ma a Kerepesi temető 21-es parcellája.

Verseit 1957-től nyugaton a Nemzetőr című folyóirat Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében) publikálta.[3] Magyarországon 1991-ben jelent meg először verseskötete Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja címmel, a Stádium kiadónál, melyet 1995-ben a Füveskert, 2000-ben pedig a Sorsod művészete című követett. Gérecz Attila börtönben írt kézirata alapján 2000-ben, 2001-ben és 2006-ban jelent meg a teljes életművet felölelő, Így bocskorosan című kötet, a Kráter kiadó gondozásában.

Gérecz Attila 2000-ben posztumusz megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot. Az elismerést a Gellért szállóban, február 14-én, Bálint napján Makovecz Imre kuratóriumi elnök nyújtotta át egy fiatal öttusázónak, aki abban az évben a Gérecz Attila ifjúsági öttusaversenyt megnyerte.

Film[szerkesztés]

A Csendkút című filmben Hayth Zoltán személyesítette meg (partnere Kakasy Dóra)
  • Csendkút, színes, magyar filmdráma, 85 perc, 2007, rendező: Pozsgai Zsolt[4]
  • Szökés a nagy árvíz idején, színes, magyar kisjátékfilm, 26 perc, 1996, rendező: Czigány Zoltán

Irodalom[szerkesztés]

  • Kárpáti Kamil (szerkesztő): Sorsod művészete Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja, Stádium Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-7904-02-6
  • Kovács Attila Zoltán (szerkesztő): Gérecz Attila Így bocskorosan : egybegyűjtött versek és írások , Kráter Műhely, 2006, Pomáz, ISBN 963-7329-87-0
  • Gérecz Attila: Így bocskorosan, Kráter Mûhely Egyesület, 2006, ISBN 9637329870
  • Gérecz Attila: Szökés a nagy árvíz idején (Töredék) Verses – életrajzi – regény, prózai betétekkel, Simonffy András esszéjével, Kirják Miklós színes illusztrációival.

, Stádium Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 9156 56 2

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]