Almási Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Almási Miklós
Születési név Almási Miklós
Született 1932. szeptember 26. (85 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár
Iskolái ELTE-BTK (1951–1954)
Díjak József Attila-díj (1967, 1977)
a színikritikusok díja (1984)
Széchenyi-díj (2004)

Almási Miklós weboldala

Almási Miklós (Budapest, 1932. szeptember 26. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A drámaelmélet és a filozófiai esztétika neves tudósa. Gazdaságelméleti kérdésekkel is foglalkozik. 1976 és 1978 között a Magyar Színháztudományi Intézet igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

1951-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar filozófia szakára, ahol 1954-ben szerzett filozófus diplomát. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa volt Lukács Györgynél, majd 1957-ben korábbi egyetemének esztétika tanszékén lett adjunktus. 1958-ban politikai okokból távoznia kellett az egyetemről, középiskolai tanárként helyezkedett el a budapesti Petőfi Gimnáziumban. 1962-ben a Magyar Színháztudományi Intézet csoportvezetője lett, amelynek 1976-ban igazgatója lett. E tisztségét két évig viselte. 1978-ban az ELTE esztétika tanszékére kapott egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezést. 2002-ben ment nyugdíjba, majd 2007-ben emeritálták, azóta is oktat, részt vesz az ELTE Művészetelméleti és Médiatudományi Intézete munkájában.

1966-ban védte meg a filozófiai tudományok kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Filozófiai Bizottságának lett tagja. 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-ban rendes tagjává. Később az Országos Athenaeum Bizottság tagja lett. Emellett a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság irodalmi albizottságának elnöke. 2006 óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának tagja. Egyetemi pályafutása mellett esztéta és kritikusi munkássága korán kezdődött: 1967-ben a Kritika című folyóirat szerkesztője lett, itt 1978-ig dolgozott. Később a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke lett.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területei a filozófia és a szociológia határterülete, elsősorban a társadalmi élet megtévesztő látszatai és ezek ontológiai szerkezete. Az 1990-es évektől érdeklődése – a filozófiai esztétika mellett – a gazdaságelmélet és -történet felé fordult (Hová tűnt az a rengeteg pénz? Válságkönyv).

Kritikai és esztétikai írásai drámaelmélettel, színháztörténettel és filozófiai esztétikával foglalkoztak. Írt könyveket többek között Anton Pavlovics Csehovról és Hegel esztétikájáról-történelemfilozófiájáról (Kis Hegel könyv).

Évek óta vezet több-kevesebb rendszerességgel blogot. Ezek az írásai az Alma írja és az alma mondja (http://almatrans.hvg.hu) című blogokon olvashatók.

Családja[szerkesztés]

Nős, házasságából egy fiú-, illetve egy leánygyermeke született.

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • A modern dráma útjain (1962)
  • Maszk és tükör (1966)
  • Ellipszis (1967)
  • A drámafejlődés útjai (1969)
  • A látszat valósága (Budapest, 1971, angolul 1990)
  • Rezgésszámok (útinapló, 1974)
  • Kényszerpályán (1977)
  • Például a szirup (1979)
  • Az értelem kalandjai (1980)
  • Mi lesz velünk, Anton Pavlovics? Csehov drámai világa (esszé, Budapest, 1985)
  • A hiányjel mosolya (1986)
  • The Philosophy of Appearances (1989)
  • Anti-esztétika. Séták a művészetfilozófiák labirintusában (1992, második kiadás: 2003)
  • Léghajó Manhattan felett (1992)
  • Napóra a Times Square-en. A pénz forradalma az ezredvégen (Budapest, 1995, második kiadás: 1997)
  • Üveggolyók – Az ezredvég globális játszmái (1998)
  • A szőke nő. Őrült mesék (2001)
  • Korszellemv@dászat (2002)
  • Kis Hegel könyv (2005)
  • Hová tűnt az a rengeteg pénz? Válságkönyv (2009)
  • A szerelem lehetetlensége (2012)
  • Bevezetés a 21. századba (2015)

Források[szerkesztés]