Fürj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fürj
A fürj hangja

A fürj hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Tyúkformák (Gallinae)
Nemzetség: Tetraogallini
Nem: Coturnix
Faj: C. coturnix
Tudományos név
Coturnix coturnix
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A fürj elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   valószínűleg kihalt és betelepített   betelepített terület
A fürj elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  valószínűleg kihalt és betelepített
  betelepített terület
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fürj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürj témájú médiaállományokat és Fürj témájú kategóriát.

A tojó

A fürj (Coturnix coturnix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik.

Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), valamint Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek.

Sikeresen betelepítették Réunion és Mauritius szigetére. Sikertelen betelepítési kísérletek történtek az Amerikai Egyesült Államokba, Tahitire, a Seychelle-szigetekre, Ausztráliába és Új-Zélandra is.

A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos.

Alfajai[szerkesztés]

  • eurázsiai fürj (Coturnix coturnix coturnix) (Linnaeus, 1758) – Európa és Ázsia mérsékelt övi részén él, telelni Észak-Afrikába és Indiába vonul.
  • kanári-szigeteki fürj (Coturnix coturnix confisa) (Hartert, 1917) – a Kanári-szigeteken, az Azori-szigeteken és Madeirán élő, nem vonuló alfaj.
  • afrikai fürj (Coturnix coturnix africana) (Temminck & Schlegel, 1849) – Afrika keleti és déli részén honos. A Madagaszkáron és a Comore-szigeteken élő madarakat is ebbe az alfajba vonják be.
  • azori fürj (Coturnix coturnix conturbans) — az Azori-szigeteken
  • zöld-foki-szigeteki fürj (Coturnix coturnix inopinata) (Hartert, 1917) – a Zöld-foki-szigeteken honos.
  • etióp fürj (Coturnix coturnix erlangeri) (Zedlitz, 1912) – Etiópia hegyvidékein él.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16–18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32–35 centiméter, testtömege 75–135 gramm. A hím kicsit kisebb, mint a tojó. Nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel; háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal; alsóteste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. Nyaranta kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, melyről a népies pitypalaty-madár nevét is kapta. Felröppenésekor halk „krak-krak” hangot is hallat.

Életmódja[szerkesztés]

A telet Dél-Európában, illetve Észak-Afrikában tölti. A fürjek tavasszal április végén, május elején érkeznek, az őszi vonulás augusztus végén indul és szeptember végén, október elején fejeződik be. Kisebb társaságokban a földön futva és rövid távolságra repülve szokott vonulni. Vonuláskor a szeles idő sokat elpusztít közülük. Tápláléka a rovarok, magvak, bogyók és zsenge hajtások. Aratáskor a kipergett gabonamagvakat is összeszedi, ezzel kárt nem tesz, rovarirtással viszont nagy hasznot hajt. Fő tápláléka évi átlagban 86,3% növényi és 13,7% állati eredetű. Húsa és tojása ízletes – bár vándorlása egyes szakaszaiban mérgező növényeket fogyasztva a húsa átmenetileg mérgezővé válhat, a méregért a tarlóvirágot,[1] a bürököt[2] vagy a hunyorfajokat[3] próbálták felelőssé tenni, de még nincs döntő bizonyíték egyikre sem. Magyarországon védett (nem vadászható-) faj!

Szaporodása[szerkesztés]

Talajba kapart mélyedésbe készíti fészkét, melyet jól elrejt a növényzet közé. Fészekalja 9-13 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. Az egyedül kotló tojó nagyon eltökélten ül a tojásokon, csak legvégső esetben menekül el zavarás esetén. A hím a legtöbbször a kotlás során a fészek közelében tartózkodik és őrködik.A fiókák fészekhagyók és kikelésük után azonnal elhagyják a fészket. A fiatal fürjek életük tizenegyedik napján már rövid repüléseket hajtanak végre és 20 napos korukra teljesen röpképesek és három-négy hónapos korukban már ivarérettek. A fürj évente kétszer-háromszor költ.

Fürj tojásai
Coturnix coturnix (Warsaw zoo)-1.JPG

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon elterjedt fészkelő, állománya erősödik, a Földközi-tenger partján telel, elsősorban az Ibériai félszigeten, és Északnyugat-Afrikában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lewis DC, Metallinos-Katzaras E, Grivetti LE (1987). „Coturnism: Human Poisoning by European Migratory Quail”. Journal of Cultural Geography 7 (2), 51–65. o. DOI:10.1080/08873638709478507.  
  2. Clatworthy, Menna. Nephrology: Clinical Cases Uncovered. John Wiley and Sons, 145–. o. (2010. március 15.). ISBN 978-1-4051-8990-3. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 10. 
  3. Dobbs, Michael R.. Clinical neurotoxicology: syndromes, substances, environments. Elsevier Health Sciences, 166–. o. (2009. május 22.). ISBN 978-0-323-05260-3. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 10. 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Az Azori-szigetek állatvilága