Dunavirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Dunavirág
EPHEMERE virelles.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera)
Rend: Kérészek (Ephemeroptera)
Család: Polymitarcyidae
Nem: Ephoron
Faj: E. virgo
Tudományos név
Ephoron virgo
Olivier, 1791[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dunavirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavirág témájú kategóriát.

A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.[2]

Jellemzői[szerkesztés]

Csak tiszta, oxigéndús vízben tud kifejlődni, emiatt a Dunán mintegy negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, egészen 2012-ig, amikor újra tömegesen jelentek meg.[3] Augusztus végén, szeptemberben rajzanak, este fél kilenc és tíz óra között, hagyományosan a folyóról visszaverődő fényt követve. Nem szokatlan egy helyen a 10-11 rajzás sem, míg a tiszavirág kétszer-háromszor rajzik. A nőstények a folyó sodrásával ellentétes irányban úgynevezett „kompenzációs repülést” hajtanak végre, végkimerülésig repülnek, majd a folyóba petéznek és elpusztulnak. A hímek a párzás után a felszínen pusztulnak el.[2]

A fényszennyezés a dunavirág millióinak petézés előtti pusztulását okozza, mivel a mesterséges fények a repülő nőstényeket magukhoz vonzzák, így azok a parton pusztulnak el.[2][3][4] Alternatív megoldásként az ELTE TTK Biológiai[5] és Fizikai Intézetének, valamint az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének[6] munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, mely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a rovartömeg a folyót elhagyva a part menti, vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A fénysorompó számos prototípusának tesztelése azt mutatja, hogy kisebb hidaknál eredményesen működik az elképzelés (2016-ban az Ipolyon és a Rábán is.[7]). Az első éles fénysorompó-rendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ephoron virgo. Fauna Europea. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  2. ^ a b c (2014) „A Duna virágai”. Élet és Tudomány 12, 364-365. o.  
  3. ^ a b Negyven év után újra virágzik a Duna. Origo, 2013. augusztus 24. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  4. Több milliárd forintos természetvédelmi kárt előzhet meg egy akadémiai együttműködésben zajló kutatás. MTA, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  5. ELTE, TTK – Biológiai Intézet. bio.elte.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  6. MTA ÖK Duna-kutató Intézet | MTA Ökológiai Kutatóközpont (hu nyelven). www.okologia.mta.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  7. Fénysorompóval a kérészek védelméért
  8. Rajzik a dunavirág”, www.elte.hu (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 20.) (hu nyelvű)