Holitscher Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Holitscher Fülöp
Született 1822. augusztus 19.
Buda
Elhunyt 1904. október 3. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása földbirtokos,
író

Holitscher Fülöp (Philipp Holitscher, Buda, 1822. augusztus 19.Budapest, 1904. október 3.) földbirtokos, író.

Élete[szerkesztés]

Budán született, ahol apja gyártulajdonos volt. Szülei a kereskedői pályára szánták fiukat, azért Bécsbe küldték, ahol a kereskedelmi iskolában az ahhoz szükséges ismereteket megszerezte; azután egy ottani kereskedőháznál gyakornok lett. 1842-ben atyja üzletébe vette, s utóbb üzlettársa lett, halála után pedig cégvezető; több nagyobb iparvállalat tulajdonosa s részese, ezenkívül a királyi váltótörvényszék ülnöke volt. Az 1870-es években egészsége meggyengülvén, az üzlettől visszavonult birtokára Alagra, ahol mezei gazdálkodással és az irodalommal foglalkozott. Télen általában Budapesten tartózkodott.

Irodalmi működése, míg kereskedő volt, a nemzetgazdászatra szorítkozott és Fidelius álnév alatt írt; állandó levelezője volt a hazai s külföldi szaklapoknak, többi közt tárcákat írt a Pester Lloydnak is.

Munkái[szerkesztés]

  • Die österr. Nationalbank und ihr Einfluss auf die wirthschaftlichen Verhältnisse der Monarchie von Fidelius. Bécs, 1875 (Lónyay Menyhért, Bankügyről, Budapest, 1875 c. munkájában 579. l. elismerőleg nyilatkozik e műről)
  • Im Banne Fortuna's. Roman. Budapest, 1882
  • Erzählungen. Budapest, 1884
  • Gedanken und Gestalten. Dichtungen, Wrocław, 1887
  • Krone und Leyer. Drama in fünf Aufzügen. Wrocław, 1888
  • Skanderbeg. Drama ín 4 Aufzügen. Wrocław, 1890
  • Carols Weltreisen und Abentheuer. Ein Märchen für die reifere Jugend. Illustrirt von H. Strake. Stuttgart (1891, színes képekkel)
  • Der letzte König von Polen. Drama in 5 Aufzügen. Stuttgart (1893)
  • Splitter und Balken. Dichtungen. Stuttgart, 1895
  • Die tolle Martha. Drama in einem Akt. Stuttgart, 1895
  • Neues Leben. Traumgebilde, in 3 Akten. Stuttgart, 1895

Megjegyzendő, hogy munkáinak tárgyát részben a magyar életből és történelemből vette s drámáit versben írta.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával… Schöpflin Aladár [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]