Hugonnai Vilma
| Hugonnai Vilma | |
 | |
| 1890 körül | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1847. szeptember 30. Nagytétény |
| Elhunyt | 1922. március 25. (74 évesen).svg){kind=small} Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Ismeretes mint | Az első magyar orvosnő. 1897. május 14-én Budapesten orvosdoktorrá avatták. |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastárs |
Szilassy György Wartha Vince |
| Gyermekek | Szilassy György, Szilassy Kálmán, Szilassy Béla (Szilassy Györgytől), Wartha Vilma (Wartha Vincétől) |
| Iskolái | Zürichi Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | zürichi orvosi egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | szülésznő, általános orvos |
| Szakmai kitüntetések | |
| Osztrák Vöröskereszt Díszjelvénye | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hugonnai Vilma témájú médiaállományokat. | |
Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma (Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka[1] helyenként tévesen Hugonnay) (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.[2]
Élete[szerkesztés]
A gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarja. Családja ötödik gyermekeként született, apja gróf szentgyörgyi Hugonnai Kálmán (1809–1875) földbirtokos,[3] anyja tomesti Pánczély Riza. Apai nagyszülei szentgyörgyi Horváth Zsigmond (1770–1824) aranysarkantyús lovag, földbirtokos, és csáfordi Csillagh Jozefa voltak. Apai nagyapja, az ősrégi szentgyörgyi Horváth család sarja, szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1810-ben Hugonna községre királyi adománylevelet kapott, és ezzel együtt engedélyt, hogy nevét Hugonnaira változtathassa. Ő volt, akinek 1822. június 14-én grófi címet adományozott Ferenc császár és király.
Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból három gyermeke született.[4][5][6][7] Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt (mellette soha nem érezte magát jól, férje sokszor hagyta magára), az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét.
1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját, és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.
1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást.
Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.
1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban megszületett Vilma lányuk. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetése iránti igényét, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.
1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.
Hugonnai Vilma 1899 április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Ezt cáfolta írásában Hugonnai Vilma, sőt ez ösztönözte arra, hogy megírja „A nőmozgalom Magyarországon” című tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hoz fel a nőmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem pontosan megjelöli a nők szerepét például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalja 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását. Sőt, ezzel és más munkáival is bizonyította, az egészségügyi felvilágosítás melletti elkötelezettségét.
Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről.
67 éves korában, 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború ugyanis felvetette a nők tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.
Házasságai és leszármazottjai[szerkesztés]
Alig 18 évesen férjhez ment szilasi és pilisi Szilassy György (*1831.–†Mácsa, 1899. augusztus 22.) földbirtokoshoz;[8] 1886-ban hivatalosan is elváltak. Ebből a házasságból született
- Szilassy György (*Pánd, 1866. november 4.–†Budapest, 1939. december 16.), gazdasági felügyelő, a Johannita Rend lovagja.[9] Felesége csallóközmegyercsi Szabadhegy Gizella.
- Szilassy Kálmán (*Pánd, 1868. január 17.–†Pánd, 1868. február 7.)[10][11]
1887-ben férjhez ment dr. Wartha Vincéhez (*Fiume, 1844. július 17. –†Budapest, Kőbánya, 1914. július 20.), vegyész, műegyetemi tanárhoz.[12] Frigyükből született:
- Wartha Vilma (*1888.–†Abbázia, 1908. július 25.).[13]
Emlékezete[szerkesztés]
- Nagy Lenke: Nyitva az út! Az első magyar orvosnő életének regénye; Arany János Ny., Bp., 1944 (Pintér leánykönyvtár)
- Életéről Kertész Erzsébet írt regényes életrajzot Vilma doktorasszony: Az első magyar orvosnő életregénye címmel (Bp., 1965)
- Hamvai a Kerepesi temetőben nyugszanak 1980-tól, ahová a Rákoskeresztúri temetőből vitték át őket.
- Nevét iskolák és szobrok őrzik.
- A Pest megyei Pánd községben utca viseli a nevét.
- Emlékére emléktáblát avattak utolsó lakhelyén, a budapesti Bíró Lajos utca 41.-en.
- Emlékéről a budapesti Turay Ida Színház készített színdarabot, amelyet 2014. november 22-én mutattak be Doktornők címmel.[14]
- Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni; Naphegy, Bp., 2018
Hugonnai Vilma fényképe 1900 körül
A nő mint háziorvos című könyv borítója
Hugonnai Vilma és Wartha Vince sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-12.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Férje halálesete, Bp. X. ker. állami halotti akv. 780/1914)
- ↑ Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések- gróf Hugonnai Kálmán
- ↑ Kálmán Szilassy a FamilySearch jegyzékében
- ↑ Béla Szilassy a FamilySearch jegyzékében
- ↑ György Szilassy a FamilySearch jegyzékében
- ↑ Hugonnai Vilma a doksi.hu weboldalon
- ↑ Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések- Szilassy Gyögry
- ↑ familysearch.org Szilassy György református keresztelői lap - 1866-
- ↑ familysearch.org Szilassy Kálmán református keresztelői lap - 1868-
- ↑ familysearch.org Pánd - református anyakönyvek - halottak - Szzilassy Kálmán halála
- ↑ Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések- Wartha Vince
- ↑ Szécsényi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések- Wartha Vilma
- ↑ Archivált másolat. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 26.)
Források[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20080406134453/http://csillagszemek.hu/modules.php?name=News
- Hugonnai Vilma – Tudósnaptár
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Magyar orvoséletrajzi lexikon
|
