Hugonnai Vilma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma
Életrajzi adatok
Született1847. szeptember 30.
Nagytétény
Elhunyt1922. március 25. (74 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint Az első magyar orvosnő. 1897. május 14-én Budapesten orvosdoktorrá avatták.
Nemzetiség magyar
Házastárs Szilassy György
Wartha Vince
Gyermekek Szilassy György, Szilassy Kálmán, Szilassy Béla (Szilassy Györgytől), Wartha Vilma (Wartha Vincétől)
Iskolái Zürichi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		 zürichi orvosi egyetem
Pályafutása
Szakterület szülésznő, általános orvos
Szakmai kitüntetések
Osztrák Vöröskereszt Díszjelvénye
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugonnai Vilma témájú médiaállományokat.

Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma (Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka[1] (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.

Helyenként „Hugonnay” alakban írják a nevét, ő maga mindig a „Hugonnai” alakot használta.

Életrajza[szerkesztés]

Grófi család ötödik gyermekeként született, apja gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból három gyermeke született.[2][3][4][5] Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt (mellette soha nem érezte magát jól, férje sokszor hagyta magára), az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét.

1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett a zürichi egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját, és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.

1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást.

Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául. 1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban megszületett Vilma lányuk. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.

1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.

Hugonnai Vilma 1899 április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. Ezt cáfolta írásában Hugonnai Vilma, sőt ösztönzője lett annak, hogy megírja „A nőmozgalom Magyarországon” című tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hoz fel a nőmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem pontosan megjelöli a nők szerepét például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalja 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását. Sőt ezzel és más munkáival is bizonyította, az egészségügyi felvilágosítás melletti elkötelezettségét.

Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről.

67 éves korában, 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború ugyanis felvetette a nők tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Hugonnai Vilma fényképe 1900 körül

  • A nő mint háziorvos című könyv borítója

  • Hugonnai Vilma és Wartha Vince sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-12.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Férje halálesete, Bp. X. ker. állami halotti akv. 780/1914)
  2. ↑ Kálmán Szilassy a FamilySearch jegyzékében
  3. ↑ Béla Szilassy a FamilySearch jegyzékében
  4. ↑ György Szilassy a FamilySearch jegyzékében
  5. ↑ Hugonnai Vilma a doksi.hu weboldalon
  6. ↑ Archivált másolat. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 26.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hugonnai_Vilma&oldid=22058569”