Anyácsapuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anyácsapuszta
Anyácsapusztai utcakép
Anyácsapusztai utcakép
Közigazgatás
Település Tök
Irányítószám 2073
Körzethívószám 23
Polgármester Balogh Kálmán
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól4 km
Elhelyezkedése
Anyácsapuszta (Pest megye)
Anyácsapuszta
Anyácsapuszta
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 18° 42′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 18° 42′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Anyácsapuszta témájú médiaállományokat.

Anyácsapuszta településrész Pest megye legnyugatibb része közelében, Tök külterületén, a település központjától mintegy 3-4 kilométerre északnyugatra, majdnem közvetlenül Pest megye és Komárom-Esztergom megye határvonala mentén. A legközelebbi lakott hely, a valamivel több mint 2 kilométerre fekvő Somodorpuszta már a Komárom-Esztergom megyei Szomor községhez tartozik. A településrész kiépített úton csak Szomor (illetve Somodorpuszta) irányából közelíthető meg, Tök és Zsámbék irányából csak nehezen járható földutakon érhető el. Korábban érintette a Volánbusz 786-os számú buszjárata.

Fekvése[szerkesztés]

Anyácsapuszta a közvetlen környék egyik legmagasabban fekvő lakott településrésze, mely a Zsámbéki-medence északnyugati vízválasztóján, a Nyakas-hegy tömbjén túl helyezkedik el: a hegyvonulat gerincvonalától kelet és dél felé fakadó vizek még a medence legfontosabb vízfolyásának számító Békás-patakot táplálják, viszont a közelben, Anyácsapusztától délnyugatra eredő Bajna-Epöli-vízfolyás és a pár száz méterrel északabbra fakadó Vörös-hegyi-patak már észak-északnyugat felé, a Gerecse völgyei irányába kanyarog.

Anyácsapuszta házaitól mintegy 1 kilométerre nyugat-délnyugati irányban található a közel két hektáros vízterületű, nagyobbrészt már zsámbéki területen fekvő Anyácsai-tó, mely a Bajna-Epöli-vízfolyás duzzasztásával jött létre az 1960-as években, és jelenleg a környék egyik kedvelt horgászvize, a Garancsi-tó mellett.

Története[szerkesztés]

A környék már a római korban is lakott volt, Tök más településrészeihez hasonlóan Anyácsa területéről is kerültek elő római eredetű leletek, településnyomok.[1]

Egy 1778-ból származó térkép Praedium Anyacs néven említ települést ezen a helyen, az ugyanott feltüntetett dűlőnevek egyike Puszta Anyácsa. Egy 1845-ös, vegyesen latin és német nyelvű összeírásban Angatsa praedium néven nyer említést; egy két évvel későbbi hasonló okirat Anyácsa praediumként szerepelteti. Pesty Frigyes 1864-ből származó helységnévtárában említi az Anyácsa pusztán lévő szántóföldet és az ottani, cser és tölgy állományú uradalmi erdőt.[1]

A környék szántóföldjein a 19. században a háromnyomásos gazdálkodás volt a jellemző; a fő terménynek számító búza mellett zabot, kukoricát, burgonyát, káposztát és kendert termesztettek, továbbá kisebb mértékben szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés is folyt.

Épületromok Anyácsapusztán

Anyácsapuszta a 19. században a Darányi család birtokrészét képezte, Darányi Ignácnak kastélya állt itt, amelynek ma már csak romjai vannak meg. 1940-ben Darányi Kálmán birtoka volt a falurész 1203 holdnyi területe, a többi része zsámbéki és szomori községi birtok volt, bár közigazgatásilag az egész terület Tökhöz tartozott. Anyácsapusztának ekkor 132 lakosa volt, akik közül 88 római katolikus és 44 református vallásban élt; rajtuk kívül a közeli vízimalomnál lakott még egy 11 tagú református molnárcsalád. [Figyelemre méltó a lakosok vallási hovatartozásának aránya, összevetve azzal, hogy Tök község lakossága ugyanekkor közel 100%-ban református vallású volt.][2]

A második világháború nem kerülte el a környéket, 1944 karácsonyától 1945 március végéig folytak a térségben hadműveletek, köztük német ellentámadási-felmentési kísérletek is, továbbá az 1945-ös budai kitörési kísérlet elsődleges irányát is e vidékben (egészen pontosan a Szomor, Somodorpuszta és Máriahalom közötti területben) jelölték meg; a kitörést túlélő, mindössze néhány száz magyar és német katona szinte kivétel nélkül ezen a környéken tudott túljutni a szovjet egységek vonalain, és elérni a szomszédos Szomor körzetében a felmentő egységek vonalait. Az Anyácsapuszta körüli hegyeken a lövészárok-rendszer maradványai még ma is felfedezhetők.

Turizmus[szerkesztés]

A településrész turisztikailag viszonylag kevéssé frekventált területen fekszik, elsősorban inkább teljesítménytúrák és a budavári kitörés emlékére szervezett, szomori végponttal lebonyolított Kitörés emléktúrák vezetnek erre.[3] A közeli Anyácsai-tó miatt a horgászturizmus is érinti a környéket, illetve a 2000-es évek eleje óta aktív lósportélet révén[4] a lovasturizmus is számottevő. 2015-ben Anyácsapusztán újjáépült a lovarda, mely Kemenes Lovasmajor néven működik,[5] itt található az Anyácsapuszta Lovas Sportegyesület székhelye is, 2073 Tök, Anyácsapuszta 0185/2 hrsz. alatt. A lovardában a díjugratás és a díjlovaglás mellett a military szakág kedvelői is megtalálják edzés lehetőségüket.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Czene Attila (szerk.): Történelmi forrásgyűjtemény Tök község (Pest megye) levéltári forrásaiból 1848-ig. Tök, 2015.
  2. Gazdálkodás képgaléria – Tökanno.hu
  3. A Kitörés 60 emléktúra (2012. február 11-12.) leírása a Hegyek Vándora Egyesület túrablogján. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  4. A V&S Lovasmajor és Sportklub bemutatkozása a Lovardakalauz.hu oldalon. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  5. A Kemenes Lovasmajor weboldala: www.kemeneslovasmajor.hu