Bárczay Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárczay Oszkár
Született1846. augusztus 16.
Abaújkér
Elhunyt1898. április 12. (51 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárczay Oszkár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bárczai Bárczay Oszkár (Abaújkér, 1846. augusztus 16.Budapest, 1898. április 12.) az egyik legjelentősebb magyar heraldikus. Főlovászmester, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári segédje, császári és királyi kamarás. A neve néha előfordul Bárczy és Bárczai alakban is.

Élete, munkássága[szerkesztés]

1846-ban[2] született a nagy múltra visszatekintő nemesi származású barczai Bárczay családban. Édesapja barczai Bárczay András (1808-1888),[3] édesanyja, magyarnagysombori Sombory Anna (1813-1863) volt.[4] Apja második felesége sóvári Soós Natália volt, aki Bárczay András halála után nagyréti Darvas Imre (18221901) Torna vármegye főispánjának a felesége lett. Apai nagybátyjai közül, először bárczai Bárczay József (1799-1859) 1845-ben,[5] majd bárczai Bárczay János (1813-1886), 1872 és 1874 között Torna vármegye főispánja volt.[6]

Eredetileg katonai pályára lépett, a honvédségnél szolgált, de rövidesen tudománnyal kezdett foglalkozni. A Hadügy fejlődésének története című két kötetes írása 1895-ben jelent meg. 1898-tól az Akadémia hadügyi bizottsága a Hadtörténelmi közlemények című folyóirat szerkesztésével bízta meg. Katonai pályáján előbb honvéd huszárkapitány, majd őrnagyi ranggal főlovászmester Milán szerb király udvarában.

Élénk részt vett a tudományos társulatok működésében és választmányi tagja volt a történelmi, valamint a heraldikai és a genealógiai társulatnak. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei a Turulban és az Archaeologiai Értesítőben jelentetett meg. Legjelentősebb műve A heraldika kézikönyve, melyet máig nem múltak felül a magyar szakirodalomban.

Házassága és gyermeke[szerkesztés]

1877-ben nősült, feleségétől, kézdileményi Bartha Máriától (1852-1940)[7] egy lánya, bárczai Bárczay Anna (1878-1945) született, aki később felsőpulyai Madarász Adorján (1870-1956), Abony országgyűlési képviselőjének[8] felesége lett.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]