Solymos vára (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solymos vár
Pusztavár
Solymos vára légifotón
Solymos vára légifotón
Ország  Magyarország
Mai település Komlóska
Tszf. magasság 426 m

Épült 14. század
Elhagyták 14. század vége
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Solymos vár (Magyarország)
Solymos vár
Solymos vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 46″, k. h. 21° 27′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 46″, k. h. 21° 27′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymos vár témájú médiaállományokat.

A Bodrog folyó keleti partját szegélyező zöld hegyormok között keskeny aszfaltcsíkon juthatunk el Komlóska településre, amelynek közelében 426 méter magas csúcson állnak a még megmaradt ódon falcsonkok.

A vár rövid története[szerkesztés]

Néhány esztendeje a Miskolci Egyetem régészhallgatói kutatják a középkori várrom titkait, amiket összevetve a máig fennmaradt oklevelekkel, lassan feltárul históriája. Ezek szerint – a nagyhatalmú bárók által szétszaggatott országot újra egyesítő – Anjou Károly király zempléni hadjárataiban vitézséggel harcoló Tolcsvai nemzetség tagjai kapták meg uralkodójuktól adományként a komlóskai földet, amin valamikor 1312 után emelték szállásul a kővárat.

Az egykori várépítők kihasználták a hosszúkás, ellipszis alakú hegycsúcs védelmét, a vaskos kőfalakat ennek meredek szélén húzták fel, bekerítve az egymással szembeni két kiemelkedő magaslatot. Csúcsain egy-egy kerek torony alapfalait tárták fel, míg a várudvar közepét kőfal választotta ketté.

Ismerjük, hogy 1379-ben a nemesi család tagjai felosztották maguk között a várat, talán ennek látható nyoma az osztófal. Alig néhány évtizedig szolgálta nemesi urait a vár, mivel már egy 1398-as oklevélben elpusztult várnak írta le Bebek Detre nádorispán. Mi okozhatta végzetét, talán egy hirtelen fellobbant tűzvész? Még nem derítette fel a kutatás, de az biztos, hogy nem állították helyre tulajdonosai. Így vált az egykori büszke Solymos vára a környékbeli néphagyomány nyelvén „Pusztavárrá”.
Így „Pusztavár” falait már 600 esztendeje a könyörtelen időjárás rombolja, megóvására azonban a jó szándék mellett jelentős anyagi ráfordítás is szükségeltetik

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gál-Mlakár Viktor: Zemplén ismeretlen vára, a komlóskai Pusztavár. In: Várak, kastélyok, templomok, 2006/6, 12-14. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]