Miklósy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miklósy István
Miklósy István.jpg
Született 1857. augusztus 22.
Rákóc
Elhunyt 1937. október 29. (80 évesen)
Nyíregyháza
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1913. október 5. – )
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Szent Mihály-templom
hajdúdorogi püspök
Vallása
Pappá szentelés 1884. április 17.
Püspökké szentelés 1913. október 5.
Hajdúdorog
Szentelők

Hivatal hajdúdorogi püspök
Hivatali idő 1913–1937
Elődje Papp Antal (apostoli adminisztrátor)
Utódja Dudás Miklós
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy István témájú médiaállományokat.

Miklósy István (Rákóc, 1857. augusztus 22.Nyíregyháza, 1937. október 29.) a Hajdúdorogi egyházmegye első püspöke.

Pályafutása[szerkesztés]

Az első hajdúdorogi püspök, Miklósy István felszentelése[1]

Miklósy István 1857. augusztus 22-én született a Zemplén vármegyei Rákóc (Rakovec nad Ondavou) községben Miklósy Péter kovácsmester és Plachitka Mária gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd az ungvári királyi katolikus gimnáziumban tanult. Teológiai tanulmányait a Központi Papnevelő Intézet növendékeként a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, majd pedig az ungvári szemináriumban végezte. Végzett papnövendékként a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye Püspöki Hivatalában, Ungváron volt írnok. 1884. április 17-én szentelte pappá pásztélyi Kovách János munkácsi püspök.

1884–1888 között a Királyi Görögkatolikus Tanító és Kántorképző tanára és a Papi Árvák Intézetének igazgatója volt Ungváron. 1888–1894 között pásztélyi Kovách János, majd pedig Firczák Gyula püspökök titkáraként szolgált. 1894-ben Sátoraljaújhelyen kapott parókusi és kerületi esperesi kinevezést. 1905-ben Zemplén vármegye főesperese lett. Sátoraljaújhelyen aktívan vesz részt a társadalmi életben. Jelentős szerepet vállalt a városi kórház létrehozásában. Bekapcsolódott a magyar görögkatolikus püspökség létrehozásáért vívott küzdelembe. Tagja a Görög szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának, s részt vett a magyar görögkatolikusok szentévi (1900) római zarándoklatán.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

I. Ferenc József apostoli király 1913. április 21-én kinevezte az 1912-ben felállított Hajdúdorogi egyházmegye első püspökévé. Püspöki jelmondatául ezt választotta: „Kitartásban a siker”, amivel a magyar görögkatolikusok több évtizedes, végül sikerrel végződött küzdelmére utalt. Felszentelésére Hajdúdorogon került sor 1913. október 5-én. A felszentelés és beiktatás szertartását Drohobeczky Gyula körösi püspök (1891–1919) végezte Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök (1907–1925) és Lányi József tinini felszentelt püspök, nagyváradi kanonok segédletével. Miklósy püspök az új egyházmegye ideiglenes székhelyének Debrecent választotta, ahová 1913. október 15-én ünnepélyesen bevonult.

A debreceni iparkamara épületében bérelt ideiglenes székhelyre 1914. február 23-án postai csomagba rejtett pokolgép érkezett, mellyel a Hajdúdorogi egyházmegye felállítása ellen tiltakozó román fanatikusok az orosz cári titkosszolgálat közreműködésével Miklósy püspök életére törtek. A pokolgép megölte a püspök három munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János titkárt és Csatth Sándor ügyvédet. Miklósy püspök kisebb sérüléseket szenvedett. A bombamerényletet követően 1914. szeptember 23-án Miklósy püspök Nyíregyházára helyezte át a püspökség székhelyét.

Miklósy István felszenteli a Hajdúdorogi székesegyház felújított harangját 1927. október 1-jén

A Hajdúdorogi egyházmegye megszervezésén fáradozó püspök munkáját 1914-től az első világháború akadályozta. Az egyházmegye felállításakor a magyar kormány kötelezte magát arra, hogy gondoskodik az új egyházkormányzati egység anyagi dotációjáról, különös tekintettel a püspöki székhely és hivatal kiépítéséről, papnevelő intézet és kántorképző létesítéséről. Ebből a háborús körülmények miatt semmi sem valósult meg. Magyarország román megszállásakor a megszálló csapatok a püspököt elhurcolták, és kényszeríteni akarták arra, hogy mondjon le a Hajdúdorogi egyházmegyéhez a Nagyváradi, Lugosi és Fogarasi egyházmegyékből átcsatolt parókiákról.

A trianoni békeszerződés következtében a Hajdúdorogi egyházmegye elveszítette parókiáinak felét. Az új határok közé kényszerített Magyarországon a görögkatolikusok népességen belüli számaránya és társadalmi súlya jelentősen csökkent. Ez és az ország gazdasági nehézségei lehetetlenné tették az egyházmegyei intézményrendszer kiépítését, anyagi konszolidációját. Súlyosbította a helyzetet az, hogy Miklósy püspök meggyőződéses királypártiként elutasította a Horthy-rendszerrel való együttműködést, ami fokozatosan társadalmi és politikai elszigetelődéséhez vezetett. Mivel a görögkatolikusok társadalmi stigmatizációja következtében az 1920-30-as években tömeges jelenséggé vált a bizánci rítusúak áttérése a latin rítusra, Miklósy püspök a római katolikus főpásztorokkal is konfliktusba került.

Miklósy püspök 1932-től kezdődően szinte teljesen visszavonult. 1933-tól kezdődően a görögkatolikus sajtó a püspök betegségéről adott hírt. 1937. október 29-én szívrohamban halt meg. Temetését november elsején Papp Antal érsek, apostoli kormányzó végezte, míg a gyászbeszédet Bányay Jenő nagyprépost mondta. Az elhunyt főpásztort a város által adományozott díszsírhelyre temették. Hamvait később a nyíregyházi templomba helyezték át, 1979-ben pedig a máriapócsi kegytemplom kriptájába.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A ceremóniát 1913. október 5-én tartották Hajdúdorogon. A képen a püspök felemelve keresztjét áldást oszt. Mögötte Jaczkovics Mihály püspöki vikárius látható.

Források[szerkesztés]

  • Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter: "...minden utamat már előre láttad". Görögkatolikusok Magyarországon, Du Sign, Strasbourg 2012.
  • Janka György: A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyíregyháza 2013.
  • Damjanovics József (szerk.): Kitartásban a siker, Sátroaljaújhely 2008.
  • Katkó Márton Áron: Az 1914-es debreceni merénylet, in: Véghseő T., (ed.): Symbolae. Ways of Greek Catholic heritage research. Papers of the conference held on the 100th anniversary of the death of Nikolaus Nilles, Nyíregyház 2010. Collectanea Athanasiana I/3. 289-321.
  • Janka György: Miklósy István püspök (1913−1937) a korabeli görögkatolikus sajtó tükrében, in: Véghseő T., (ed.): Symbolae. Ways of Greek Catholic heritage research. Papers of the conference held on the 100th anniversary of the death of Nikolaus Nilles, Nyíregyháza 2010. Collectanea Athanasiana I/3. 335-344.
  • Pirigyi István: Papnevelésünk 1912-1950 között, in: Örökség és küldetés. 1950-2000: a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia anyaga: 2000. október 2-3. szerk. Janka György. – Nyíregyháza, 2001.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]