Miklósy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Miklósy István
hajdúdorogi püspök
Született 1857. augusztus 22.
Rákóc
Elhunyt 1937. október 29. (80 évesen)
Hajdúdorog
Sírhely Szent Mihály-templom
Munkássága
Felekezet római katolikus egyház
Pappá szentelés 1884. április 17.
Püspökké szentelés 1913. október 5.
Hajdúdorog

Hivatal hajdúdorogi püspök
Hivatali idő 1913–1937
Elődje Papp Antal (apostoli adminisztrátor)
Utódja Dudás Miklós
Miklósy István a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy István témájú médiaállományokat.
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1913. október 5.
Szentelés városa Hajdúdorog
Szentelő Drohobeczky Gyula
Társszentelők Fischer-Colbrie Ágoston
  Lányi József

Miklósy István (Rákóc, 1857. augusztus 22.Nyíregyháza, 1937. október 29.) a Hajdúdorogi egyházmegye első püspöke.

Pályafutása[szerkesztés]

Az első hajdúdorogi püspök, Miklósy István felszentelése[1]

Miklósy István 1857. augusztus 22-én született a Zemplén vármegyei Rákóc (Rakovec nad Ondavou) községben Miklósy Péter kovácsmester és Plachitka Mária gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd az ungvári királyi katolikus gimnáziumban tanult. Teológiai tanulmányait a Központi Papnevelő Intézet növendékeként a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, majd pedig az ungvári szemináriumban végezte. Végzett papnövendékként a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye Püspöki Hivatalában, Ungváron volt írnok. 1884. április 17-én szentelte pappá pásztélyi Kovách János munkácsi püspök.

1884–1888 között a Királyi Görögkatolikus Tanító és Kántorképző tanára és a Papi Árvák Intézetének igazgatója volt Ungváron. 1888–1894 között pásztélyi Kovách János, majd pedig Firczák Gyula püspökök titkáraként szolgált. 1894-ben Sátoraljaújhelyen kapott parókusi és kerületi esperesi kinevezést. 1905-ben Zemplén vármegye főesperese lett. Sátoraljaújhelyen aktívan vesz részt a társadalmi életben. Jelentős szerepet vállalt a városi kórház létrehozásában. Bekapcsolódott a magyar görögkatolikus püspökség létrehozásáért vívott küzdelembe. Tagja a Görög szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának, s részt vett a magyar görögkatolikusok szentévi (1900) római zarándoklatán.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

I. Ferenc József apostoli király 1913. április 21-én kinevezte az 1912-ben felállított Hajdúdorogi egyházmegye első püspökévé. Püspöki jelmondatául ezt választotta: „Kitartásban a siker”, amivel a magyar görögkatolikusok több évtizedes, végül sikerrel végződött küzdelmére utalt. Felszentelésére Hajdúdorogon került sor 1913. október 5-én. A felszentelés és beiktatás szertartását Drohobeczky Gyula körösi püspök (1891–1919) végezte Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök (1907–1925) és Lányi József tinini felszentelt püspök, nagyváradi kanonok segédletével. Miklósy püspök az új egyházmegye ideiglenes székhelyének Debrecent választotta, ahová 1913. október 15-én ünnepélyesen bevonult.

A debreceni iparkamara épületében bérelt ideiglenes székhelyre 1914. február 23-án postai csomagba rejtett pokolgép érkezett, mellyel a Hajdúdorogi egyházmegye felállítása ellen tiltakozó román fanatikusok az orosz cári titkosszolgálat közreműködésével Miklósy püspök életére törtek. A pokolgép megölte a püspök három munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János titkárt és Csatth Sándor ügyvédet. Miklósy püspök kisebb sérüléseket szenvedett. A bombamerényletet követően 1914. szeptember 23-án Miklósy püspök Nyíregyházára helyezte át a püspökség székhelyét.

Miklósy István felszenteli a Hajdúdorogi székesegyház felújított harangját 1927. október 1-jén

A Hajdúdorogi egyházmegye megszervezésén fáradozó püspök munkáját 1914-től az első világháború akadályozta. Az egyházmegye felállításakor a magyar kormány kötelezte magát arra, hogy gondoskodik az új egyházkormányzati egység anyagi dotációjáról, különös tekintettel a püspöki székhely és hivatal kiépítéséről, papnevelő intézet és kántorképző létesítéséről. Ebből a háborús körülmények miatt semmi sem valósult meg. Magyarország román megszállásakor a megszálló csapatok a püspököt elhurcolták, és kényszeríteni akarták arra, hogy mondjon le a Hajdúdorogi egyházmegyéhez a Nagyváradi, Lugosi és Fogarasi egyházmegyékből átcsatolt parókiákról.

A trianoni békeszerződés következtében a Hajdúdorogi egyházmegye elveszítette parókiáinak felét. Az új határok közé kényszerített Magyarországon a görögkatolikusok népességen belüli számaránya és társadalmi súlya jelentősen csökkent. Ez és az ország gazdasági nehézségei lehetetlenné tették az egyházmegyei intézményrendszer kiépítését, anyagi konszolidációját. Súlyosbította a helyzetet az, hogy Miklósy püspök meggyőződéses királypártiként elutasította a Horthy-rendszerrel való együttműködést, ami fokozatosan társadalmi és politikai elszigetelődéséhez vezetett. Mivel a görögkatolikusok társadalmi stigmatizációja következtében az 1920-30-as években tömeges jelenséggé vált a bizánci rítusúak áttérése a latin rítusra, Miklósy püspök a római katolikus főpásztorokkal is konfliktusba került.

Miklósy püspök 1932-től kezdődően szinte teljesen visszavonult. 1933-tól kezdődően a görögkatolikus sajtó a püspök betegségéről adott hírt. 1937. október 29-én szívrohamban halt meg. Temetését november elsején Papp Antal érsek, apostoli kormányzó végezte, míg a gyászbeszédet Bányay Jenő nagyprépost mondta. Az elhunyt főpásztort a város által adományozott díszsírhelyre temették. Hamvait később a nyíregyházi templomba helyezték át, 1979-ben pedig a máriapócsi kegytemplom kriptájába.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A ceremóniát 1913. október 5-én tartották Hajdúdorogon. A képen a püspök felemelve keresztjét áldást oszt. Mögötte Jaczkovics Mihály püspöki vikárius látható.

Források[szerkesztés]

  • Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter: "...minden utamat már előre láttad". Görögkatolikusok Magyarországon, Du Sign, Strasbourg 2012.
  • Janka György: A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyíregyháza 2013.
  • Damjanovics József (szerk.): Kitartásban a siker, Sátroaljaújhely 2008.
  • Katkó Márton Áron: Az 1914-es debreceni merénylet, in: Véghseő T., (ed.): Symbolae. Ways of Greek Catholic heritage research. Papers of the conference held on the 100th anniversary of the death of Nikolaus Nilles, Nyíregyház 2010. Collectanea Athanasiana I/3. 289-321.
  • Janka György: Miklósy István püspök (1913−1937) a korabeli görögkatolikus sajtó tükrében, in: Véghseő T., (ed.): Symbolae. Ways of Greek Catholic heritage research. Papers of the conference held on the 100th anniversary of the death of Nikolaus Nilles, Nyíregyháza 2010. Collectanea Athanasiana I/3. 335-344.
  • Pirigyi István: Papnevelésünk 1912-1950 között, in: Örökség és küldetés. 1950-2000: a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia anyaga: 2000. október 2-3. szerk. Janka György. – Nyíregyháza, 2001.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]