Ugrás a tartalomhoz

Keresztes Szilárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keresztes Szilárd
Született1932. július 19.[1]
Nyíracsád[1]
Elhunyt2025. augusztus 13. (93 évesen)
Nyíregyháza
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1975. január 7. – 1988. június 30.)
  • segédpüspök (1975. január 7. – 1988. június 30.)
  • megyéspüspök (1988. június 30. – 2007. november 10.)
  • apostoli kormányzó (1988. június 30. – 2007. november 10.)
Iskolái
hajdúdorogi püspök
Vallása
Pappá szentelés1955. augusztus 7.
Nyíregyháza
Püspökké szentelés1975. február 8.
Nyíregyháza
Szentelők
HivatalHajdúdorogi segédpüspök
Hivatali idő1975–1988
HivatalHajdúdorogi püspök
Hivatali idő1988–2007
ElődjeTimkó Imre
UtódjaKocsis Fülöp
HivatalMiskolci apostoli adminisztrátor
Hivatali idő1988–2007
ElődjeTimkó Imre
UtódjaKocsis Fülöp
Szentelt püspökök
Kocsis Fülöp2008. június 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Szilárd témájú médiaállományokat.

Keresztes Szilárd (Nyíracsád, 1932. július 19.[1] –‎ Nyíregyháza, 2025. augusztus 13.)magyar görögkatolikus pap, nyugalmazott hajdúdorogi megyés püspök, miskolci apostoli adminisztrátor.[2] Húsz évig vezette a Magyar görögkatolikus egyházat (Hajdúdorogi egyházmegye, Miskolci apostoli exarchátus), 2008-ban vonult nyugállományba.[3]2025. augusztus 13.-án hunyt el Nyíregyházán.

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumi tanulmányait Sátoraljaújhelyen végezte.[2] Az újonnan alapított Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet első évfolyamának volt a tagja, 1950-től 1955-ig tanult az intézményben. 1955. augusztus 7-én szentelte pappá Dudás Miklós püspök Nyíregyházán. Budapesten tanult tovább; 1957-ben teológiai doktorátust szerzett a Hittudományi Akadémián. 1957-től 1960-ig szervező lelkész volt Kispesten,[2] majd 1960 és 1970 között segédlelkész, illetve kántor Nyíregyházán. 1961-től 1975-ig teológiai tanárként dolgozott a Nyíregyházi Hittudományi Főiskolán. Főiskolai tanárként dogmatikát, filozófiát, szónoklattant és egyházi éneket oktatott.

1966-tól 1969-ig ösztöndíjas volt Rómában a Pápai Magyar Intézetben, ahol a Pápai Keleti Intézetben a Keleti Egyházi Tudományok Fakultásán licenciát szerzett.[2] Bizonyíthatóan a Belügyminisztérium ügynöke volt Nyíri és Keleti fedőnéven;[4][5] Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettesének kutatásai szerint 1967-ben szervezte be a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség, és ebben az időszakban írta jelentései többségét paptársairól és a római emigráció tagjairól, de egyes dokumentumok szerint 1970 után is aktív maradt.[6][7]

1970-ben székesegyházi kanonok lett. 1971-től 1976-ig adminisztrátor paróchus volt Nyíregyházán, 1973-ben a szeminárium rektorhelyettesének tették meg.[2]

Keresztes Szilárd 2007 húsvétján

Püspöki pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1975. január 10-én VI. Pál pápa kunáviai címzetes püspökké és hajdúdorogi segédpüspökké nevezte ki. Február 8-án[2] Nyíregyházán szentelte püspökké dr. Timkó Imre, Szegedi Joachim és Cserháti József pécsi megyés püspök segédletével. 1975–1988 között a Budapesti helynökségen püspöki helynök, valamint a Miskolci apostoli exarchátus általános helynöke volt. 1984-től 1988-ig a Keleti Kódexrevíziós Pápai Bizottság konzultoraként dolgozott. 1987–1988 között volt a római Pápai Magyar Intézet rektora. Hosszú szünet után 1987-ből újra ismertek ügynöki jelentései Keleti fedőnéven.[7]

1988. június 30-án[8] II. János Pál pápa hajdúdorogi megyés püspökké és a Miskolci apostoli exarchátus kormányzójává nevezte ki. 1990 és 1991 szeptembere között II. János Pál pápa magyarországi látogatásának szervezője volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről. Hajdúdorogon 1990-ben megalapította az első magyarországi görögkatolikus általános iskolát, 1991-ben pedig gimnáziumot és mezőgazdasági szakközépiskolát a baziliták egykori rendházában, melyet fiú- és leánykollégiummal bővített. Nevéhez fűződik a máriapócsi zarándok- és lelkigyakorlatos ház, a hittudományi főiskola nyíregyházi levelező tagozata, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hittanári szakának létrehozása. A nyíregyházi hittudományi főiskolát 1995. május 26-án a Pápai Keleti Intézet alsóbbfokú egyetemként affiliálta. Keresztes Szilárd számos új egyházközséget, templomot is alapított, és fejlesztette a szórvány lelkipásztori ellátását.[2] 2000. február 28-án ünnepelte püspökké szentelésének 25 éves évfordulóját Máriapócson, II. János Pál pápa személyes levélben köszöntötte.[9]

Szakmai tisztségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1988–1990: a Keleti Kódexrevíziós Pápai Bizottság tagja.
  • 1989–1994: a Keleti Egyházak Kongregációjának tagja.
  • 2000. szeptember 11-étől a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának tagja.[2]
  • 2008-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Migrációs Bizottságának és Gazdasági Bizottságnak elnöke.

Oktatási intézmények alapítása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szent Miklós Óvoda, Nyíregyháza

A Szent Miklós Óvodát 1990-ben alapította Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök Nyíregyházán. Az előkészületek után az államtól visszakapott zeneiskola épületében (Bethlen G. utca) kezdte meg a működését az óvoda 1996 szeptemberében. Majd a püspök 2004 májusában szentelte meg az új épületet (Síp utca), szeptember 1-jétől működik ott az óvoda.

  • Görögkatolikus Oktatási Központ, Hajdúdorog[10]

Keresztes Szilárd 1991 júniusában alapította a Görögkatolikus Gimnáziumot, a bazilita szerzetesek által működtetett, 1942-ben létrehozott hajdúdorogi Magyar Görögkatolikus Fiúlíceum és Kántor–Tanítóképző Intézet helyén. 1998-ra felépült a régi kolostor épület köré az az épületkomplexum, amely otthont ad az oktatási épületnek, a kápolnának és diákotthonnak. 2006. szeptember 1-jétől Görögkatolikus Oktatási Központ néven működik tovább az intézmény

  • Szent Miklós Óvoda, Miskolc[11]
  • Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola[12]
  • Újfehértó Görögkatolikus Óvoda

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A Szentlélek származásának kérdése. Budapest, 1957. Disszertáció, kézirat
  • II. János Pál pápa: Orientale lumen apostoli levele XIII. Leó A keletiek méltósága kezdetű apostoli levele centenáriumáról. Ford. Budapest, [1996] (Pápai Megnyilatkozások. XXIX.)[2]
  • A Biblia lelkipásztori konkordanciája. A Biblia lelkipásztori szempontból fontos szavainak és fogalmainak elemző és összehasonlító szótára; szerk. Keresztes Szilárd; Szent István Társulat, Bp., 2013
  • Az én Bibliám. Homíliák: karácsony – vízkereszt; Szent István Társulat, Bp., 2014
  • Az én Bibliám. Homíliák: Máriapócs, boldogságok; Szent István Társulat, Bp., 2015
  • Az én Bibliám. Homíliák: nagyhét – húsvét; Szent István Társulat, Bp., 2015
  • Az én Bibliám. Homíliák: nagyböjt, lelki napok; Szent István Társulat, Bp., 2016
  • Az én Bibliám. Homíliák: testvéreim szolgálata; Szent István Társulat, Bp., 2017
  • Az én Bibliám. Homíliák: a lélek mélységei; Szent István Társulat, Bp., 2018
  • Az én Bibliám. Homíliák: eucharisztia, jubileumok; Szent István Társulat, Bp., 2019
  • Az én Bibliám. Homíliák: templom, papság; Szent István Társulat, Bp., 2020
  • Az én Bibliám. Homíliák: ünnepek, ökumené; Szent István Társulat, Bp., 2021

Elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 Magyar Katolikus Lexikon. Viczián János. (hely nélkül): Szent István Társulat. 1993. ISBN 963-360-727-2 Hozzáférés: 2019. június 30.
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001. ISBN 963-361-626-3
  3. ↑ Magyar Kurir
  4. ↑ "Bocsánatot kér a Vatikán?". Népszava. 20130907. 2017-03-19 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20170318. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  5. ↑ Gülch Csaba (20070912). "Beszervezett papokból egyházi vezetők – második kötet". Kisalföld. 2017-03-19 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20170318. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  6. ↑ "Napi sajtószemle". Magyar Kurír. 20070822. Hozzáférés: 20170318. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  7. 1 2 Kácsor Zsolt (20070823). "Hallgatnak a fölszentelt ügynökök". Népszabadság. Hozzáférés: 20170318. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  8. ↑ más forrás szerint július 30-án (Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001. ISBN 963-361-626-3 )
  9. ↑ "személyes atanaz.hu". 2007. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 5..
  10. ↑ Görögkatolikus Oktatási Központ
  11. ↑ "Szent miklós Óvoda". 2011. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. május 29..
  12. ↑ Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola
  13. ↑ Magyar Kurír híre

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Keresztes_Szilárd&oldid=28328116”