Ugrás a tartalomhoz

Kőrösi egyházmegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőrösi egyházmegye
Kőrös katedrálisa
Kőrös katedrálisa
Elhelyezkedés
OrszágHorvátország
FőegyházmegyeZágrábi
Metropolita körzetZágrábi
é. sz. 46° 01′ 51″, k. h. 16° 32′ 36″46.030731°N 16.543393°E
Statisztikai adatok
Terület127 994 km²
Lakosság
Teljes15 000 000
Egyházmegyéhez tartozók21 509
További jellemzők
Egyházkatolicizmus
Rítusgörög katolikus
Alapítás ideje1777. június 17.
SzékesegyházKriževci Cathedral
Vezetése
PápaFerenc
PüspökNikola Kekić
MetropolitaDražen Kutleša
Honlap
Križevci eparchátus weboldala
Križevci eparchátus a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Križevci eparchátus témájú médiaállományokat.

A Kőrösi egyházmegye vagy Križevci eparchátus a latin rítusú Zágrábi főegyházmegye négy szuffragán egyházmegyéje egyike, de ez az egyetlen, amelyik görögkatolikus rítusú, míg a többi latin rítusú. Területe három ország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia teljes területét lefedi. Püspöki székhelye a horvátországi Kőrös városban található.

Története

[szerkesztés]

Az ortodox egyházzal folytatott hosszú viaskodás után 1777-ben alapította meg VI. Piusz pápa a marčani püspökség jogutódjaként a kőrösi bizánci katolikus egyházmegyét. Kőrös (Križevci) Horvátországban, Zágrábtól északkeletre fekszik, az egykori Belovár-Kőrös vármegye székhelye. Az első világháború utántól az egyházmegye fennhatósága a Jugoszláviában élő összes bizánci katolikusra kiterjedt. Jelenleg három ország területén horvát, ruszin, ukrán és szerb hívők tartoznak a közösséghez, a liturgia egyházi szláv nyelven folyik. A horvát állam népszámlálása alapján 2001-ben Horvátországban 6219 fő vallotta magát görögkatolikusnak.

1966 óta a kőrösi görögkatolikus püspök ténylegesen Zágrábban székel. Ott található a görögkatolikus papi szeminárium is. A kőrösi székhely épületeinek nagyobb részében a Fokoláre mozgalom Faro nevű városkájának Máriapoli központja (lelkigyakorlatos- és konferenciaközpontja) működik.[1] 2003. augusztus 28-án az egyházmegye területéről való leválasztással alapították meg a Szerbiai apostoli exarchátust, mai nevén Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegyét.[2]

Az eparchia területén kívül

[szerkesztés]

Az első bizánci katolikus pap 1902-ben érkezett Horvátországból az Egyesült Államokba. Feladatai közé tartozott, hogy bizánci rítusú szent liturgiát tartson a clevelandi horvátoknak. Ezt a missziót a križevci püspök támogatta. Egy másik horvát görög katolikus pap Alleghenybe (Pennsylvania) utazott 1894-ben. Križevci egyike lett a négy kelet-európai eparchiának, amely a keleti szertartású katolikus egyház alapjait tették le az Egyesült Államokban.

Vezetői

[szerkesztés]
  • Vasilije Božičković (1777–1785)
  • Jozafat Bastašić (1785–1795)
  • Silvestar Bubanović (1794–1810)
  • Konstantin Stanic (1810–1830)
  • Gabrijel Smičiklas (1834–1856)
  • Đorđe Smičiklas (1857–1881)
  • Hranilović Ilija (1883–1889)
  • Julije Drohobeczky (1891–1917)
  • Dionizij Njarady (1920–1940)
  • Šimrak Janko (1942–1946)
  • széküresedés (1946–1960), Gabrijel Bukatko apostoli adminisztrátor
  • Gabrijel Bukatko (1960–1961)
  • széküresedés (1961–1983), Gabrijel Bukatko belgrádi római katolikus érsek a kőrösi egyházmegye apostoli adminisztrátora, a segédpüspök Joakim Segedi
  • Slavomir Miklovš (1983–2009)
  • Kekic Nino (2009–napjainkig)

Szomszédos egyházmegyék

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]