Oregon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oregon
Oregon zászlaja
Oregon zászlaja
Oregon címere
Oregon címere
Közkedvelt elnevezés: Beaver State
Mottó: Alis volat propriis (latin) – Saját szárnyain száll
Map of USA highlighting Oregon.png
Közigazgatás
Fővárosa Salem
Legnagyobb város Portland
Kormányzó Kate Brown (D)
Hivatalos nyelv nincs
Postai rövidítés OR
ISO 3166-2 US-OR
Felvétel az Unióba
sorrendben 33.
dátuma 1859. február 14.
Rangsor
terület szerint 9.
népesség szerint 28.
népsűrűség szerint 39.
Népesség
Népesség 4 028 977 fő (2015)[1]
Népsűrűség 13,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 255 026 km²
ebből víz 2,4 %
Időzóna PST: UTC-8/-7
MST: UTC-7/-6[2]
Szélesség é. 42° – é. 46°15'
Hosszúság ny. 116°45' – ny. 124°30'
Kiterjedés
kelet-nyugati 420 km
észak-déli 580 km
Domborzat
legmagasabb pont 3426 m
átlagmagasság 1005 m
legalacsonyabb pont 0 m
Oregon weboldala

Oregon [ˈɔɹ.ɪ.ɡən] állam az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. 1859. február 14-én 33.-ként csatlakozott az Unióhoz. Korábban mint Oregon Territory volt ismeretes, melyet 1840-ben hoztak létre. Az állam a Csendes-óceán partján helyezkedik el, északról Washington, délről Kalifornia és Nevada, keletről Idaho határolja. A Columbia és a Snake folyó alkotja északi és keleti természetes határait. Fővárosa Salem, amely az állam harmadik legnagyobb városa Portland és Eugene után.

Története[szerkesztés]

A Csendes-óceán északnyugati partján már 15 000 évvel ezelőtt emberlakta terület volt. A régészeti kutatások során Oregonban (Lake megye) rátaláltak a Fort Rock-barlangra, amelyben a talált leletek kora – Luther Cressman, amerikai régész szerint - 13 200 évesre tehető.[3] Időszámításunk előtt 8000-ben létesült emberi települések nyomaira bukkantak elszórtan az állam különböző területein. A legsűrűbben lakott területek a Columbia folyó alsó folyása és a part menti öblök voltak.

A 16. század során ez a föld őslakó amerikai csoportok; mint például a bannock, chasta, csinúk, kalapuya, klamath, molalla, nez perce, takelma és az umpqua törzsek otthona volt.[4][5][6][7]

1778-ban James Cook átjáró után kutatva fedezte fel a partokat. 18051806-ban Meriwether Lewis és William Clark expedíció utazott keresztül és vizsgálta meg a területet Louisiana megvásárlása előtt. Kutatásaik során a Columbia torkolatához közel megépítették a Fort Clatsopot, téli szálláshelyüket. Az expedíción részt vett David Thompson, angol utazó, akinek 1811-ben megjelent publikációja szerint ez a vidék kimeríthetetlen prémvadász terület. Szintén abban az évben a New York-i John Jacob Astor a Columbia folyó torkolatánál megalapította a Fort Astoria települést, a Pacific Fur Company[8] nyugati, kihelyezett prémvadász cégének telepét. Ez volt az első állandó fehér település Oregonban.

Az 1812-es brit–amerikai háború során a Pacific telepei brit ellenőrzés alá kerültek. Az 1820-as és 1830-as években a Hudson's Bay Company nyert ellenőrzés a terület felett. A társaság főhadiszállása Washington D.C.-ben volt.

184243 folyamán sok új telepes érkezett erre a területre. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodása alapján közösen népesítették be Oregon megyét. Végül 1846-ban az Oregon Egyezményben a 49. szélességi fokkal párhuzamosan állapították meg a határt az Egyesült Államok és a Brit-Amerika között. 1848-ban hivatalosan is megalapították az Oregon Territoryt.

A kongresszus igyekezett elősegíteni új immigránsok letelepedését, és az indián lakosságot rezervátumokban helyezték el.

1859. február 14-én az állam csatlakozott az Unióhoz.

A polgárháború kitörésekor csapatokat vontak ki, melyeket keletre küldtek, ezért Kaliforniában önkéntes lovas huszárságot toboroztak és 1865 júliusában észak Oregonba küldték a lakosság védelmére.

Az 1880-as években meggyorsult a fakitermelés, mivel a vasutak létrehozása piacot teremtett a talpfának. Ezáltal a városok gyors növekedésnek indultak.

1933-ban megépítették a Bonneville duzzasztógátat a Columbia folyón, amely előmozdította az ipari terjeszkedést az állam területén. A villamosenergia, élelmiszerellátás, és a fakitermelés elősegítette a nyugat fejlődését.

Az államnak sokfajta konfliktussal kellett számolnia, mint például az amerikai indiánok, brit prémvadászok, angol és amerikai telepesek, nagybirtokosok és farmerek között, valamint a gazdag növekvő településekkel szemben kialakult szegény vidékkel. Nem volt ismeretlen fogalom a faji megkülönböztetés, a progresszivizmus és az adóellenes kampányok. Oregon történelmében hagyományai vannak a szeparatista mozgalmaknak.

A állam nevének eredete nem ismert. Az Oregon Blue Book szerint a szót először az angol Robert Rogers őrnagy használta az 1765-ben lejegyzett útitervében.[9][10]

Az ezen a területen élő kisebb törzsek többsége régebben bálnavadászatból élt. Napjainkra ez megváltozott, és áldozatot mutatnak be a bálnáknak, amikor útjukon ehhez a területhez érnek.

Földrajz[szerkesztés]

Oregon térképe
Oregon partja
Willamette Lowland

Oregon területe hat földrajzi egységre osztható. Ezek a Parti-hegység (Coast Range), a Willamette-alföld (Willamette Lowland), a Cascade-hegység (Cascade Mountains), a Klamath-hegység (Klamath Mountains), a Columbia-felföld (Columbia Plateau), a medencék és hegységek (Basin és a Range) regiója.

Parti-hegység: a Csendes-óceán partja mentén helyezkedik el. Többnyire alacsony hegylánc, melyet örökzöld tűlevelű erdő borít. A tengerszint feletti átlagos magassága 600-700 méter. Legmagasabb csúcsa a Mary's Peak (Corvallis, Oregon), mely 1365 m magas. A part mentén a szirtfal tengerszint feletti átlagos magassága 350 m. A Triangle Lake Valley egy őskori tó volt. A partmentén elszórva sok kis parti tóval találkozhatunk.

Willamette-alföld: keskeny földsáv a Coast Range-től keletre a Willamette-folyó és mellékfolyói mentén. A Willamette-folyó északra folyik, s a Columbia-folyóba torkollik. A talaj gazdag, az éghajlat enyhe.

Cascade-hegység: A Wilamette-alföldtől keletre a Cascade-hegység csúcsai emelkednek. A hegyláncolatnak meglehetősen egyenetlen felszíne van. A hegyvidék legmagasabb csúcsa Oregonban a Mount Hood, melynek magassága 3425,6 méter. Más csúcsai: Mt. Jefferson 3199,48 méter, a Three Sister 3048 m, a Mount McLoughlin 2894 m. A hegycsúcsok között sok tavat találhatunk. A Crater-tó, a legmélyebb tó az Egyesült Államokban. Mélysége 588,8 méter.[11]

Klamath-hegység: A Kalamath-hegységet sűrű erdő borítja. Másik nem hivatalos neve Salmon-hegység, amely egyenetlen felszínű hegyvidék északnyugat Kaliforniában és délnyugat Oregonban. Legmagasabb hegycsúcsa a Mount Eddy 2750 m, (Kalifornia). Legmagasabb pontja Oregonban a Mount Ashland, amely 2296 m. A hegységnél különböző geológiai kőzeteket lehet megfigyelni. Klímája mérsékelten hideg és télen erős havazás jellemzi. A nyár meleg és száraz, kevés csapadékkal.

A Columbia-felföld átnyúlik Idaho és Washington államokba. Keletkezése a vulkáni kitörések eredménye; a vulkáni láva a földrepedezésekbe folyt. Itt vannak Oregon búzaföldjei. A Columbia-felföld felszíne egyenetlen, északkeleti részén a Blue Mountain és a Wallowa Mountain emelkedik ki. Oregon és Idaho határán a Snake folyó vágta ki magának mélyen a Hells Canyon-t, amelynek átlagos mélysége 1676,4 m.

Medencék és hegységek Oregon délkeleti részét foglalták el, amely magába foglal magas fekvésű medencéket és meredek hegycsúcsokat. A régió legnagyobb része időszakos sivatag.


Éghajlata[szerkesztés]

Oregon időjárását és éghajlatát az atmoszféra nagyarányú cirkulációja befolyásolja mind a partok mentén, mind a belső területeken, ahol a helyi időjárást meghatározza a tengertől való távolság, a magasság, és a terület egyéb sajátosságai, mint például a déli lejtésű hegyoldal.

A tengerpart észak-déli irányára szinte merőlegesek a felsőbb rétegekben uralkodó légáramlatok. A meredek, egyenetlen topográfia majdnem mindenütt elszakad a tengertől, kivéve a nagyobb folyók víztömegének Csendes-óceánba ömlését. Ennek, meg a magas nedvességtartalmú légtömegeknek a kombinációja kiadós csapadékot eredményez. Mind helyi, mind regionális tekintetben az óceán, a szárazföld és a topográfia figyelemreméltó sokféleségét okozza a klímaösszetevők térbeli struktúrájának.

Csapadék[szerkesztés]

Szezonális jellemzők[szerkesztés]

Nyugat-Oregon tájai éves csapadékuk zömét télen kapják. Bár a földrajzi szélesség függvényében van bizonyos változékonyság, a legnedvesebb a novembertől márciusig tartó időszak. Annak ellenére, hogy jelentős esők lehetnek a meleg évszakban is, mennyiségileg ez alatta marad a téli csapadéknak. A Nagy vízesések keleti részén azonban az éves eloszlás meglehetősen egyenletes, mivel bizonyos helyek nyáron több csapadékot kapnak, mint télen. Az 1-es táblázat az Oregon egyes helyein mért havi és éves átlagos csapadékot mutatja, a klímaosztályok szerint. A 2-es táblázat a mérhető csapadékos napok átlagát mutatja ugyanazokon a helyeken. Számos további tényező nyilvánvalóvá válik a táblázatok tanulmányozásával:

  • A csapadék magasabb a tengerparton és a nagyobb magasságokban, keletre haladva viszont egyre alacsonyabb.
  • A július rendre a legszárazabb hónap egész Oregonban.
  • Télen Nyugat-Oregon ban, a napok több mint felében van mérhető csapadék, míg nyáron csak a napok 10-15%-a nedves.
Általános trendek és viszonyok[szerkesztés]

Nyugat-Oregon időjárását és klímáját főként a légtömegek nagy mozgása befolyásolja, a Csendes-óceán regionális hatásai miatt a partvonalon és a belsőbb területeken és olyan helyi jellemzők, mint a topográfia. A helyi feltételek a következőktől függenek: az óceánparttól való távolság, a magasság, és a terepadottságok (pl. északi vagy déli lejtők) okozhatnak mély klímahatásokat.

A táblázatok adatai az 1961–1990 közötti hivatalos átlagadatokat mutatják.

Térbeli megoszlás[szerkesztés]

A csapadék éves átlagára legfontosabb hatása a tengerszint feletti magasságnak és az óceántóli távolságnak van. Helyileg a regionális bázison mért magasság a fontosabb faktor, míg a parthoz közeledve, annak hatása növekszik.

Oregonban a csapadékra igen jelentős hatást az orografikus (felszíni) tényezők gyakorolnak. Ezek között elsősorban hegyek lejtői, amelyek magasságával egyenes arányban áll a csapadék mennyisége. A felszíni hatások jellegzetes széles térbeli eloszlást eredményeznek, mégpedig a tereptárgyak simasága inkább, mint az egyéb terepviszonyok. Így az olyan terepakadályok, mint a Nagy-vízesések jelentős felszíni esőket eredményeznek, míg a kisebb hegygerincek és völgyek nem fejtenek ki kimutatható hatást.

Az 1-es ábra egyszerűsített térképen mutatja be a helyi egyetem által mért digitális csapadék- és egyéb klímaparamétereket, a két fő csapadékokozó a Vízesésektől nyugatra, az óceán közelsége miatt és a magasabb helyi adatok az állam mind nyugati-, mind keleti, hegyes vidékein.

Hosszútávú megoszlás[szerkesztés]

A csapadékviszonyok hosszútávú vizsgálata főként az évről évre történő változásokra koncentrál, amiből az látszik, hogy a korelláció két egymást követő évben alacsony.

A feljegyzések számos hosszabb távú ciklikus mintát mutatnak, amelyekben viszonylag száraz és viszonylag nedves éveket hasonlítanak össze. A 2. ábrán az éves csapadékmennyiség a Oregon Parti körzet (1. zóna) az 1896, a víz éve októberétől 1897. szeptemberig látható. A sávok a 100 éves átlagot, míg a folytonos vonal az 5 éves mozgóátlagokat mutatják. Jelentősebb az ábrán a négy különböző, és egy esetleges ötödik, az 1990-es években kezdődő időszak.

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A 2005. évi becslések alapján Oregon lakosainak száma 3 641 056 fő volt, amely a 2000. évi felmérésekhez viszonyítva lakosainak száma 49 693 fővel nőtt, amely 1,4%-os növekedést mutat. Ez magában foglalja a természetes növekedés, ahol a születések száma 236 557 és a halálozások száma 161 361 volt. Az országon kivüli emigránsok száma 72 263 és az országon belülieké 77 821 fő. A lakosság központi elhelyezkedése Linn megyében, Lyons városában van.[12]

Leszármazottak szerinti megoszlás: a legnagyobb csoport a német 20,5%, a következő az angol 13,1%, ír 11,9%, amerikai 11,9%, mexikói 5,5%. A legtöbb megye leszármazottjai európaiak. A mexikói-amerikaiak többnyire Malheur és Jefferson megyékben élnek. Oregon a fehér lakosainak aránya 86,1%, így a 16. helyet foglalja el az Egyesült Államok államaia között.[13]

Legnagyobb városai[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Testvér államok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population Estimates Program
  2. Malheur megye nagy része tartozik ide
  3. Robbins, William G. (2005). Oregon: This Storied Land. Oregon Historical Society Press. ISBN 0875952860
  4. History of Oregon
  5. Pacific Nortwest History
  6. Tribes of the Grand Ronde: Culture; Hozzáférés ideje: 2008-08-21.
  7. "Oregon History: Columbia Plateau"; Oregon Blue Book. Oregon State Archives. Hozzáférés ideje: 2008-08-21
  8. Loy, Willam G.; Stuart Allan, Aileen R. Buckley, James E. Meecham (2001). Atlas of Oregon. University of Oregon Press, 12–13. ISBN 0871141027.
  9. Where does the name "Oregon" come from?
  10. Oregon Blue Book
  11. Oregon Geography from NETSTATE
  12. "Population and Population Centers by State: 2000". U.S. Census Bureau. Hozzáférés ideje: 2006-11-23.
  13. .R0201. Percent of the Total Population Who Are White Alone: 2006 Accessed 8 March, 2008.
  14. a b "Population Research Center"
  15. ^ a b c d [http://arcweb.sos.state.or.us/governors/Kitzhaber/web_pages/governor/press/p951024.htm Governor's mission to Asia will stress trade and cultural ties]. (Hozzáférés: 2008. április 2.)
  16. ^ a b c d Background Brief on International Trade. (Hozzáférés: 2008. július 21.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oregon témájú médiaállományokat.