Nigéria világörökségi helyszínei

Nigéria területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, tizennégy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

	Sukur kultúrtáj
	1999
	Kulturális (III)(V)(VI)
	Védett terület: 764,4 ha, puffer zóna: 1 178 ha, hivatkozás: 938
	A Sukur kultúrtáj a Mandara-hegység közelében egy fennsíkon terül el a kameruni határ mellett. A térség gazdaságának alapja a Nigéria más részein is alkalmazott teraszos földművelés. A teraszok a termények előállítása mellett spirituális szerepet is betöltenek az itt lakók életében, a táj fontos elemei a szent fák, a rituális kapuk és az egyéb mágikus erejűnek tartott helyszínek mint például a vasolvasztó kohók és a kúp alakú kutak. A bonyolult közösségen belüli kapcsolatokat tükrözik a dombtetőkön kialakított temetők, valamint a kutak, amelyeket felépítményekkel és kőfalakkal védtek. Sukur híres volt a vasérc feldolgozásról is, ennek kezdetei a 17. századra nyúlnak vissza. A fennsík legmagasabb pontján áll a sukur uralkodó palotája, ami egy kör alakú szertartási épületből, magtárak romjaiból, számos szentélyből és oltárból, valamint teraszokból áll. A 120 x 100 méteres területen elhelyezkedő épületegyüttest kapukkal és fülkékkel tagolt fallal vették körül. Ez a falvak fölé magasodó épületkomplexum a helyi társadalom és kultúra megmaradt emléke.

	Osun-Osogbo szent erdő
	2005
	Kulturális (II)(III)(VI)
	Védett terület: 75 ha, puffer zóna: 47 ha, hivatkozás: 1118
	Az Oshogbo külvárosában található sűrű erdővel borított 75 hektáros körülkerített szent liget Dél-Nigéria utolsó megmaradt őserdőihez tartozik. A ligetet a joruba nép Osun termékenység-istennő lakhelyének tartja. A ligetben kanyargó folyó partján negyven szentélyt és kilenc kiemelt kegyhelyet alakítottak ki, ezeket a hívők szertartási ösvényeken keresztül közelíthetik meg. Oshogbo lakói minden év augusztusában elzarándokolnak erre a helyre. Az erdőben számos Oshun és más isten tiszteletére készített műtárgyat helyeztek el. Korábban Nigéria-szerte sok közösségnek volt saját istentiszteleti célra kialakított szent ligete, ezeket azonban a 20. század közepére vagy megszentségtelenítették, vagy kivágták a fáit, hogy legyen hely az ültetvényeknek. Ez a liget az osztrák Susanne Wenger képzőművész közbenjárásának köszönhetően maradt érintetlen. Az ő hatására egy újfajta vallásos művészet alakult ki a kultuszhelyen, ami ötvözte az afrikai és az európai stílusjegyeket. A liget a joruba identitás egyik szimbóluma, valószínűleg az utolsó ilyen hely a nép történelmében, ezért az éves zarándoklatok odavonzzák más joruba közösségek tagjait is.

Elhelyezkedésük

Sukur Osun-Osogbo

Javasolt helyszínek

Név	Kép	Típus	Kritérium	Év	Hiv.
Cross River, Korup és Takamanda nemzeti parkok Kamerun és Nigéria közös jelölése		természeti	IX, X	2020
Csád-tó kultúrtáj Csád, Kamerun, Niger és Nigéria közös jelölése		Vegyes	II, III, VII, IX	2018
Oke Idanre		kulturális	II, III, V	2007
Arochkwu Long Juju rabszolgaút (barlangtemplom)		kulturális	III, VI	2007
Kano régi városfalai és kapcsolódó helyszínek		kulturális	III, V, VI	2007
Surame kultúrtáj		vegyes	I, VII	2007
Alok Ikom monolitok		kulturális	I, III	2007
Ogbunike barlangok		vegyes	VI, VII	2007
Benin Iya / Sungbo' s Eredo		kulturális	II, III, IV, V	1995
A régi Oyo		kulturális	II, V	1995
Kwiambana és Ningi		kulturális	II, III, IV	1995
Oban dombság/Korup		természeti	VIII, IX, X	1995
A Niger-delta mangrovéi		természeti	-	1995
Gashaki-Gumpti Nemzeti Park		természeti	VII, X	1995

Források

• Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó. 2011. ISBN 963-09-6595-8. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó); Cite has empty unknown parameter: |2= (súgó); Text "last" ignored (súgó)
• UNESCO (2010). Világörökség. Partvonal Kiadó. ISBN 963-991-049-2. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó); Cite has empty unknown parameter: |1= (súgó)
• Nigéria az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
• Nigéria javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)