Palau világörökségi helyszínei
Megjelenés
Ellenőrzött
Palau területéről eddig egy helyszín került fel a világörökségi listára, négy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
| Chelbacheb-szigetek | |
| 2012 | |
| Vegyes (III)(V)(VII)(IX)(X) | |
| Védett terület: 100 200 ha, puffer zóna: 164 000 ha, hivatkozás: 1386 | |
| A helyszín egy százezer hektáron elterülő 445 lakatlan, erdővel borított vulkanikus eredetű mészkőszigetből áll. Nagy részük gomba alakú és korallszirtek veszik körül. A szigetek a korallszirtekkel számos fajnak nyújtanak élőhelyet, növényeknek, korallfajoknak és tengeri állatoknak köztük a tengeri tehénnek és legalább tizenhárom cápafajnak. A szigetek között a tengertől földnyelvekkel elválasztott belső tavak alakultak ki, bennük endemikus fajokkal, amelyek közül folyamatosan újabbakat fedeznek fel. A szigetek körülbelül ötezer éven keresztül lakottak voltak, a legkorábbi nem állandó lakosok nyomait i. e. 3100 körülire datálják, a legkorábbi állandó településeket i. e. 950 körül alapíthatták. A terület feltételezhetően a klimatikus viszonyok változása és a túlnépesedés miatt néptelenedett el a 17. vagy a 18. században. A lakosok életéről a kőből épített falvak maradványai, védőfalak, teraszok, temetkezési helyek és sziklarajzok tanúskodnak. Bár a terület jelenleg teljesen lakatlan a palauiak egy tradicionálisan szabályozott keretek között továbbra is kulturális, valamint rekreációs célra használják, és ezt nemzeti identitásuk részének tekintik. |
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Javasolt helyszínek
[szerkesztés]| Név | Kép | Típus | Kritérium | Év | Hiv. |
|---|---|---|---|---|---|
| Imeong Természetvédelmi Terület | vegyes | - | 2004 | [1] | |
| Ngebedech-teraszok (Ouballang ra Ngebedech) | kulturális | II, III, V | 2004 | [2] | |
| Tet el Bad (kőkoporsó) | kulturális | I | 2004 | [3] | |
| Yap kőfejtők | kulturális | I, II, III | 2004 | [4] |
Források
[szerkesztés]- Palau az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
- Palau javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)