Írország világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Írország területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint hét további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Írország küldöttei 1991-ben.

Írország világörökségi helyszínei
Név Kép Leírás Típus Év
Brú na Bóinne régészeti együttese Knowth Ireland 13.JPG Brú na Bóinne majdnem nyolcszáz hektáron elterülő régészeti együttese neolitikus kamrasírok, kőkörök és más, szintén a neolitikumra datálható leletek összességéből áll. Ez Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb régészeti együttese, amelynek napjainkig is csak egy részét sikerült feltárni. A helyszínnek később is nagy jelentőséget tulajdonítottak a helyi lakosok, ennek következtében a környéken még a kereszténység korából is maradtak fenn műemlékek. A közeli Brú na Bóinne folyónak köszönhetően a térségnek hosszú időn keresztül komoly gazdasági és politikai befolyása volt. A negyven kamrasírt i. e. 3000 körül alakították ki, leghíresebb köztük a folyosós Newgrange, a Knowth és a Dowht nevű sír. A halmok belsejét faragott kövekkel díszítették, a központi termeket hosszú folyosókon keresztül lehet megközelíteni. A Newgrange királysír már évszázadok óta ismert, 1699-ben nyitották fel. A halom köré 12 monolitot állítottak fel, kör alakú központi terme mellett oldalkamrákat alakítottak ki. kulturális 1993
Skellig Michael kora középkori kolostoregyüttese Skellig Michael (6214838436).jpg Az Atlanti-óceánban, Írország délkeleti partjaitól mintegy 12 kilométerre fekvő Skelling Michael szigeten található a korai ír kereszténység egyik kolostora. Elszigeteltsége miatt épületei viszonylag jó állapotban maradtak fenn és a korai keresztény szerzeti élet szélsőségeit szimbolizálják. A legenda szerint Szent Fioman alapította még a 7. században, de a legkorábbi forrás amiben említik a 8. századra datálható. Stílusjegyei alapján a kolostor ma is látható templomát valamikor 950 és 1050 között építhették. A feljegyzések szerint az épületegyüttes a 12. századig folyamatosan lakott volt, ekkor azonban egy éghajlatváltozás miatt a szerzetesek kénytelenek voltak a szárazföldre költözni. A Szent Mihály arkangyalnak szentelt kolostoregyüttes méhkaptárszerű kőkunyhókból áll amelyet egy meredek lépcsőn lehet megközelíteni. Ezeket a szerzetesi és imacellákat habarcs nélkül összeillesztett kövek alkotják. A legjelentősebb maradványok a sziget északkeleti részén egy meredek lejtőn helyezkednek el. A legfontosabb épületcsoport a templomból, kápolnákból, cellákból, és egy földalatti helyiségből áll. kulturális 1996

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Források[szerkesztés]