Ugrás a tartalomhoz

Guinea világörökségi helyszínei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Guinea területéről eddig egy helyszín került fel a világörökségi listára, nyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Nimba-hegy Természeti Rezervátum
 Elefántcsontpart és  Guinea közös világörökségi helyszíne
1981, kiterjesztés:1982
Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 1992
Természeti (IX)(X)
Védett terület: 17 540 ha, hivatkozás: 155
Az Elefántcsontpart és Guinea határán fekvő, a környező szavannák fölé magasodó Richard-Molard-hegy a két ország legmagasabb pontja és a 180 négyzetkilométeres rezervátum központja. A terület földrajzilag egyedülálló és mintegy kétszáznegyven endemikus fajnak ad otthont. A rezervátumot csaknem teljesen érintetlen erdő borítja, az alacsonyabb lejtőkön lombhullató fák találhatók, ezer méternél magasabban hegyvidéki erdők, míg a csúcs közelében hegyi szavanna terül el. A rezervátumban él a fokozottan veszélyeztetett Mount Nimba-varangy, az elevenszülő varangy, valamint csimpánzok, elefántok, bivalyok, antilopok, oroszlánok, hiénák és cerkófok. Az alacsonyabb területeket lápvidék borítja, ez keselyűk, kígyók, kétéltűek menedéke. A rezervátum élővilágát vasércbányászat fenyegeti, ezen kívül nagy kárt okoznak az elefántcsontparti menekültek is akik orvvadászattal foglalkoznak. Ennek következtében a rezervátum 1992-ben felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Guinea világörökségi helyszínei (Guinea)

Javasolt helyszínek

[szerkesztés]
Megnevezés Kép Típus Kritérium Év Link
Fouta Djalon-hegység Vegyes VI, VII, X 2025 [1]
Bassari kultúrtáj Kulturális III, V, VI 2025 [2]
Niani középkori városa Kulturális III, V, VI 2025 [3]
Badiar Nemzeti Park Természeti X 2025 [4]
A fouta djalon-i almámik koronázóhelye Kulturális III, V, VI 2025 [5]
Gberedou-Hamana népi építészete és mandinka kultúrtája Kulturális II, V, VI 2001 1521
Nimba-hegy kultúrtáj Kulturális II, VI 2001 1522
Az afrikai rabszolgaút Timbótól a Rio Pongóig tartó szakasza Kulturális IV, VI 2001 1523

Források

[szerkesztés]