India világörökségi helyszínei
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
India területéről a 2019. évvel bezárólag 38 helyszín került fel a világörökségi listára (30 kulturális, 7 természeti, 1 vegyes). Továbbá 42 helyszín várakozik a felvételre.
A lista[szerkesztés]
# | Név | Kép | Régió | Időszak | UNESCO adatai | Leírás |
---|---|---|---|---|---|---|
01 | Kaziranga Nemzeti Park | ![]() |
Asszám, India | 20. század | 337; 1985; ix, x | Kaziranga Nemzeti Park Asszám államban, a Brahmaputra folyó déli partján található. 1985-ben nyilvánították a Világörökség részévé. Itt található a legtöbb indiai orrszarvú és sok más emlős- és madárfajnak ad otthont.[1][2][3] |
02 | Manasz Vadvédelmi Terület | ![]() |
Asszám, India | 20. század | 338; 1985; vii, ix, x | Manasz Vadvédelmi Terület Asszám állam északkeleti részén található. Területe meghaladja az 50000 hektárt. Számos veszélyeztetett fajnak ad otthont, például: tigris, törpedisznó, ködfoltos párduc, ajakos medve, indiai orrszarvú, vízibivaly, indiai elefánt, aranylangur és bengáli florikán élőhelye.[4][5][6] |
03 | Mahábódhi templom | ![]() |
Bihár, India | Kr. e. 3. század, 5. és 6. század és 19. század | 1056 rev; 2002; i,ii, iii, iv, vi | A Mahábódhi templom (szó szerint: "Nagy Megvilágosodási Templom") buddhista templom Bodh-Gaja városban, Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha megvilágosodásának (bodhi) helyszíne. Bodh-Gaja mintegy 96-re fekszik a Bihár állami Patna városától, India északkeleti részén. A legmagasabb tornya 55m magas. A Mahábódhi templom boltozatát aranylemezekkel borították, amelyek összsúlya közel 300 kg, a thai kormány adatai szerint.[7][8] |
04 | Humájun császár síremléke | ![]() |
Delhi, India | 1572 | 232, 1993, (ii), (iv) | Humájun császár síremléke egy Delhi északi részén fekvő épületegyüttes, amely a mogul építészet egyik alkotása. A Mamluk dinasztia idejében a terület KiloKheri erődítményhez tartozott, mely Násziruddin szultán (1268–1287) idején a főváros volt. Humájun császár mellett, akié a központi sír, számos más személy is itt nyugszik.[9][10] |
05 | Kutub épületegyüttes | Delhi, India | 12. század | 233, 1993, (iv) | A Kutub épületegyüttes egy épületsor Indiában Delhiben Mehraulinál. Ezek közül leghíresebb a Kutub Minár.[11][12] | |
06 | Vörös Erőd | ![]() |
Delhi, India | 1648 | 231rev, 2007, (ii), (iii), (vi) | A 17. században Sáh Dzsahán mogul szultán által építtetett erődkomplexum a Mogul Birodalom fővárosának szerepét töltötte be 1857-ig, amikor a brit indiai kormány az utolsó mogul uralkodót, a szipojlázadás szimbolikus vezetőjét, II. Bahádur szultánt száműzte. 1947-ig, India függetlenségének elnyeréséig a britek katonai támaszpontként használták, és később is évekig az indiai hadsereg ellenőrzése alatt állt. Ma India szuverenitásának jelképe és Delhi egyik legfőbb turistalátványossága.[13][14] |
07 | Ó-Goa | ![]() |
Ó-Goa, India | 16. és 18. század | 234; 1986; (ii)(iv)(vi) | A település templomok és kolostorok másfél kilométer hosszan elterülő sorát nyújtja. A legtöbb épületet olasz és portugál építészek tervezték, és az európai stílusok széles skáláját képviselik, a reneszánsztól a barokkon át a portugál Mánuel stílusig.[15][16] |
08 | Csampáner–Pávágarh Régészeti Park | Gudzsarát, India | őskor és 8. századtól a 14. századig | 1101; 2004; iii, iv, v, vi | Az elhagyott város, Csampáner (Champaner) a Pávágarh-hegység lábánál fekszik. Egykor az egyik Csauhán rádzsput dinasztia székhelye volt. Bonyolult faragványokkal ékes mecsetek, síremlékek, pompás iszlám kalligráfiát felvonultató kapuzatok maradtak fenn a 14. századból. A 820 m magas Pávágarh-hegy tetején lévő Pávágarh-erőd Csampánertől 4 km-re DNy-ra van. Egy csoport muszlim, hindu és dzsaina szentélyt találunk benne, valamint egy régi erőd romjait. A hegyre felfelé vezető úton állnak a Csauhán királyok hétemeletes palotájának, a Szát Mahalnak a romjai.[17] | |
09 | Hampi | ![]() |
Karnátaka, India | 14. andés 16. század | 241 ; 1986; (i)(iii)(iv) | Fénykorában, a XVI. században 200-500 ezer fő lakosú város volt, napjainkban alig több mint kétezer fő állandó lakosú település. A terület műemlékhely, amely a vallási és az uralkodói központokat foglalta magába sziklahátak és sziklagörgetegek természetes védelmében. Hampi több mint 200 éven át a hindu uralkodók három generációjának volt a fővárosa. Fénykorát 1510-1542 között élte, Krisnadéva Rája és Acsjuta Rája uralkodása alatt.[18][19] |
10 | Pattadakal | ![]() |
Karnátaka, India | 8. század | 239 ; 1987; (iii)(iv) | Pattadakal kisváros India területén, Karnátaka szövetségi államban. Bengalurutól kb. 500 km-re északnyugatra, Bídzsápurtól kb. 120 km-re délre fekszik. 7-8. századi templomairól híres. A közelében fekvő Badami, Aihole és Mahakuta települések szintén hasonló stílusú és korú templomaikról ismertek. Templomai a Csálukja-dinasztia uralma alatt épültek, amelyek közül a 680-ban épült Papanáth és a 740-ben épült Virupáksa templomok emelkednek ki.[20][21] |
11 | Száncsi buddhista emlékek | ![]() |
Madhja Prades, India | Kr. e. 2. és 1. századtól a 12. századig | 524; 1989; (i)(ii)(iii)(iv)(vi) | Száncsi a mai Bhopáltól kb. 50 km-re keletre található és a világ buddhista művészetének egyik legfontosabb központja. Bár Gautama Buddha soha nem járt itt, Asóka császár, aki uralkodása alatt az i. e. 3. században a buddhizmust államvallássá emelte, utolérhetetlen vallási műemlékegyüttest létesített a területen. A buddhizmus indiai hanyatlását követően Száncsi és templomai évszázadokig feledésbe merült. Száncsit végül 1818-ban fedezték fel újra, de helyreállítása csak mintegy száz év múlva kezdődött meg.[22][23][24] |
12 | Bhímbetkai sziklamenedékhelyek | ![]() |
Madhja Prades, India | 30,000 éves | 925; 2003; (iii) (v) | A Bhímbetkai sziklamenedékhelyek Közép-Indiában Madhja Prades államban található. A középső kőkorszakból származó képződmények több mint 1800 hektáron terülnek el.[23][25][26] |
13 | Khadzsuráhó | ![]() |
Madhja Prades, India | 950-től 1050-ig | 240; 1986; (i) (iii) | Khadzsuráhó indiai városka Madhja Prades tartományban, a cshatarpuri kerületben, 175 km-re Dzsánszitól, 620 km-re délkeletre Delhitől, India fővárosától. Khadzsuráhó India egyik legnépszerűbb turistalátványossága. Híres turistacélponttá erotikus témájú szobrokkal dekorált templomai tették. A hindu templomépítészet nágara stílusának egyik legismertebb képviselője.[27][28] |
14 | Adzsantai barlangtemplomok | ![]() |
Mahárástra, India | 2. századtól a 6. századig | 242; 1983; i, ii, iii, vi | Az adzsantai barlangtemplomokat Indiában, Mahárástra államban, a Vághúra folyó patkó alakú kanyarulatát körbeölelő sziklafalakba vájták az i. e. 2–1. és az i. sz. 5–6. század környékén. A 29 kivájt barlangból 4 buddhista szentélyt (csaitja) és 25 kolostort (vihára) alakítottak ki.[29][30][31] |
15 | Ellórai-barlangok | Mahárástra, India | 600-tól 1000-ig | 243; 1983; (i)(iii)(vi) | A ellórai barlangok Indiában, Mahárástra államban találhatók.Ezek a mesterséges barlangok építészeti hasonlóságot mutatnak a Dekkán-fennsík más barlangjaival. Harmincnégy temploma és monostora a buddhizmushoz, a hinduizmushoz és a dzsainizmushoz kötődik. A 6. és 9. század között épültek.[32][33] | |
16 | Elefanta-barlangok | ![]() |
Mahárástra, India | 5. századtól a 8. századig | 244rev; 1987; (i)(iii) | Az Elefanta-barlangok Mumbaitól 10 km-re találhatóak. Három templom áll a Stupa-és a Canon-hegy közötti területen, köztük a középső a legnagyobb, amelyet az építők Sivának ajánlottak. A bejárattal szemben látható Sadashiva szobra, de számos alkotás emlékezik meg a hinduizmus legfőbb istenéről az épületen belül is.[34][35] |
17 | Cshatrapati Sívádzsi pályaudvar | ![]() |
Mahárástra, India | 1887–1888 | 945rev; 2004; (ii)(iv) | Cshatrapati Sívádzsi pályaudvar India legforgalmasabb vasúti fejpályaudvara Mumbaiban. Az ország 16 vasúti zónájából ez bonyolítja a legnagyobb forgalmat. Mumbai több elővárosi vonala is itt halad át, ami a távolsági vonatok mellett a forgalom zömét adja. A pályaudvar 1878-1888 között épült, egyik kiemelkedő példája a 19. század végi brit vasúti építészetnek.[36][37] |
18 | Konáraki naptemplom | ![]() |
Orisza, India | 13. század | 246; 1984;(i)(iii)(vi) | A Konáraki naptemplomot, vagy más néven Szúrja-templomot a Ganga-dinasztiából származó I. Naraszimha Déva király építtette 1238 és 1264 között Indiában, az Orisza állambeli Bhuvanesvartól 60 kilométerre, a tengerparton. A király Szúrja hindu napistennek szentelte a Fekete pagodaként is ismertté vált templomkomplexumot. A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. A komplexum állapota romos, a 17. század óta már nem tölt be szakrális funkciót sem.[38][39] |
19 | Keoladeo Nemzeti Park | ![]() |
Rádzsasztán, India | 1981 | 340; 1985; (x) | A Keoladeo Nemzeti Park India Rádzsasztán államában, Agrától 50 km-re nyugatra található. A közel 28,5 ezer km2-es terület, kedvező természeti adottságainak köszönhetően, a vízi és vándormadarak gazdag populációjával büszkélkedhet.[40][41] |
20 | Dzsantar Mantar obszervatórium | ![]() |
Dzsaipur, India | 1727 és 1734 | 1338; 2010; (iii)(iv) | II. Szavái Dzsaj Szingh építtette a 18. század elején, 1727-1734 között. A tizenhat épület az akkoriban ismert csillagászati műszerek felnagyított másolata, ami számos építészeti és technikai újítást tartalmaz. Az épületek kőből és fémből épültek. A megfigyeléseket szabad szemmel végezték. Egyes műszereit a mai napig használják, például a monszun idejének előrejelzésére."[42][43] |
21 | Csola-templomok | ![]() |
Gangaikonda Csolapuram-i templom, Tamilnádu, India | 11. és 12. század | 250bis; 1987; (ii)(iii) | Ez a kulturális világörökség három nagy templomból áll. A 11. és a 12. században építették.[44][45] |
![]() |
Erávatesvara-templom, Daraszuram, Tamilnádu, India | |||||
![]() |
Brihadesvara-templom, Tandzsávúr, Tamilnádu, India | |||||
22 | Mahábalipuram | ![]() |
Tamilnádu, India | 7. és 8. század | 249; 1984; (i)(ii)(iii)(vi) | A hely a tömör gránit sziklából kifaragott szobrászati remekművek kiállítása; sziklatemplomok, domborművek, életnagyságú elefánt-, oroszlán-, bikaszobrok. A legtöbb alkotás a 7 - 8. századig nyúlik vissza.[46][47] |
23 | Vörös Erőd (Agra) | Uttar Prades, India | 16. század | 251; 1983; iii | Körülbelül 2,5 km-re északnyugatra fekszik India egyik legismertebb iszlám építészeti emlékétől, a Tádzs Mahaltól. Az erődöt leginkább egy fallal körülvett palotavárosként lehetne jellemezni. India legfontosabb erődje. A legnagyobb állami vagyont tartották itt. Nagykövetek, utazók, és sok ország legmagasabb méltóságai látogattak el ide, akik részt vettek India történelmének alakításában.[48][49] | |
24 | Fatehpur Szíkri | ![]() |
Uttar Prades, India | 16. század | 255; 1986; ii,iii,iv | Fatehpur Szíkri az indiai Mogul Birodalom fővárosa volt Akbar mogul sah (Nagy Akbar) uralkodása alatt, 1571-től 1585-ig, amikor azt lakosai uralkodói parancsra elhagyták, feltehetően a víz hiánya miatt. A város fennállása alatt számtalan újítás született a mezőgazdaság, érmeverés, katonai szervezet és a tartományi közigazgatás területén. Építményei, a paloták, csarnokok és mecsetek tükrözik a mogul uralkodókat jellemző iszlám-hindu szintézist mutató kreatív törekvéseket.[50][51] |
25 | Tádzs Mahal | ![]() |
Uttar Prades, India | 17. század | 252; 1983;i | A Tádzs Mahal az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján található mauzóleum elnevezése, amely valójában egy teljes épületkomplexumot takar, ennek része maga a fehér márvány síremlék is. Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette 1631-ben, gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Őt is itt helyezték örök nyugalomra.[52][53] |
26 | Indiai hegyi vasutak | ![]() |
Dardzsilingi Himalájai Vasút (1999), Dardzsiling, Nyugat-Bengál, India | 19. és 20. század | 944ter; 1999, 2005, 2008; (ii)(iv) | Az indiai hegyi vasútak kiemelkedő példái a merész, ötletes mérnöki megoldásoknak.[54][55] |
![]() |
Nilgiri Hegyi Vasút (2005) Ooty, Tamilnádu, India | |||||
![]() |
Kalka-Simla Vasút, Himácsal Prades (2008) India | |||||
27 | Nanda Devi és a Virágok völgye Nemzeti Parkok | Uttarakhand, India | 1939 és 1982 | 335bis; 1988, 2005 ;(vii),(x) | Ez a rendkívül sokszínű terület ritka és veszélyeztetett állatok otthona,például az örvös medve, hópárduc, barna medve és a kék juh található meg.[56] | |
28 | Szundarbansz | ![]() |
Nyugat-Bengál (India) | 1939 és 1982 | 452; 1987 ; (ix) és (x) | A Szundarbansz iszap, agyag és homok üledékéből épített, a folyók és a tenger árapálya formálta alacsonyan fekvő területei elmossák a különbséget a szárazföld és a tenger között. Ez a földön található legnagyobb mangrove-erdő. Területe kb. 10 000 km², amelynek 60%-a Bangladesben, 40%-a India területén található. Területe kb. 10 000 km², amelynek 60%-a Bangladesben, 40%-a India területén található. A terület kb. 300 km hosszú és kb. 30 km mélyen nyúlik a szárazföld belsejébe.[57][58] |
29 | Nyugati-Ghátok | Agaszthjamalai Sub-Cluster | 2012 | Nyugati-Ghátok hegyvonulat az indiai szubkontinens nyugati partvonala mentén. Mintegy 60 000 négyzetkilométernyi területet foglal el. A folyórendszer, amelynek vízgyűjtőjét képezi, India területe mintegy 40%-ának vizeit vezeti el. A Nyugati-Ghátok átlagos kiemelkedése 1200 méter. Mintegy 30%-ban erdő borítja. Egyike a világ nyolc nagy biodiverzitás-gyűjtőjének: több mint 5000 virágos növény faj, 139 emlősfaj, 508 madár- és 179 kétéltűfaj otthona. Legalább 325 veszélyeztetett faj él a Nyugati-Ghatokban.[59][60] | ||
Perijar Sub-Cluster | ||||||
![]() |
Anamalai Sub-Cluster | |||||
![]() |
Nilgiri Sub-Cluster | |||||
![]() |
Talakaveri Sub-Cluster | |||||
![]() |
Kudremukh Sub-Cluster | |||||
![]() |
Szahjadri Sub-Cluster | |||||
30 | Rádzsasztáni hegyi erődök | Csitorgarh | 7. és 16. század[61] | 247; 2013;(ii)(iii) | Az erődök az Aravalli-hegységben találhatók és az 5 - 18. század között épültek.[62][63] | |
![]() |
Kumbhalgarh | |||||
![]() |
Ranthambhaur-erőd | |||||
![]() |
Ámbér-erőd | |||||
![]() |
Dzsaiszalmer | |||||
Gagrun-erőd | ||||||
31 | Ránaki váv | ![]() |
Patan, Gudzsarát, India | 11. század[64] | 2014 | Több mint 500 szobor található a szoboregyüttesben, mely 27 méter mély, 64 méter magas és 20 méter széles.[65] |
32 | Nagy Himalája Nemzeti Park | ![]() |
Himácsal Prades, India | 2014[66] | A Nagy Himalája Nemzeti Parkot magas alpesi csúcsok és ártéri erdők jellemzik. A több mint 90000 hektáros terület gazdag állatvilággal rendelkezik, számos veszélyeztetett állat található meg.[66] | |
33 | Nálanda | ![]() |
Bihár, India | 5. századtól a 12. századig | 2016[67] | Nálanda régészeti helyszíne India Bihár államának északkeleti részén található, egy megszentelt helyen épült fel, ahol Buddha és Mahavíra is élt és tanított. Srí Mahávíra Árja Bhiksu Szanghászja néven a buddhista tudomány központja alakult meg, könyvtárral, templomokkal, kolostorokkal. Könyvtárában 9 millió kéziratot őriztek. Rendszeres tanulás és meditáció folyt itt, mintegy 2000 tanárral és 10 ezer hallgatóval, akik közül sokan távoli országokból érkeztek. A 23 hektáros lelőhelyen az i. e. 3. századtól az i. sz. 13. századig, Nálanda kifosztásáig datálható maradványokat tártak fel. Az épületek szerkezetének változásán (először sztúpák köré csoportosuló később lineáris észak-déli tájolású épületek) tanulmányozható a buddhizmus vallássá fejlődése, a szerzetesi életforma és az oktatás kialakulásának folyamata. Az itt alapított egyetem (korának legnagyobb és legkorábbi oktatási központja a térségben) évszázadokon keresztül fennállt, módszereit átvették az Indiai szubkontinensen és a Délkelet-Ázsiában működő hasonló intézmények is. A területen többek között sztúpákat, tizenegy vihárát, tizennégy templomot, szentélyeket azonosítottak, fogadalmi tárgyakat, stukkódíszeket és kőből vagy fémből készült műalkotásokat találtak, amelyeknek egészen a Maláj-félszigetig kimutatható a hatása. Az ásatásokkal egy időben elvégezték a romok konzerválását is. |
34 | Kancsendzönga Nemzeti Park | ![]() |
Szikkim, India | 2016[68] | Az észak-indiai Szikkim államban fekvő nemzeti park arról nevezetes, hogy itt található az egy védett övezeten belüli egyik legnagyobb magasságkülönbség, több mint 7000 méter. A Himalájában lévő alig 178 400 hektáros terület 1220 és 8586 méteres tengerszint feletti magasság között terül el, ott ahol a hegység a legkeskenyebb. A tájra jellemzőek a meredek völgyek, a hóborította hegycsúcsok, (köztük a világ harmadik legmagasabb csúcsa a Kancsendzönga), a hegyi tavak, a gleccserek és az érintetlen erdők. A védett területen számos endemikus és veszélyeztetett növény- és állatfajt azonosítottak, a térségben található India egyik legösszetettebb ökoszisztémája. Az ázsiai hegyvidékek közül itt dokumentálták a legtöbb növény- és emlősfajt. A hegyvidék kulturális hatása is számottevő, a térség lakosai szentként tisztelik a hegyeket és fontos találkozási pontja a különböző vallások híveinek | |
35 | Le Corbusier építészeti munkája | ![]() |
Csandígarh, India | 20. század | 2016[69] | A világörökségi helyszínhez Le Corbusier 17 épülete tartozik, amelyek hét országban, Argentínában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban és Svájcban találhatók. A kiválasztott épületeket új elgondolások alapján emelték, komoly hatást gyakoroltak távolabbi környezetük építészetére is és globálisan terjesztették a modern mozgalom eszméit. Az 1910-es és az 1960-as évek között épültek, modernizálták az építési technikákat és alkalmazkodtak a 20. századi igényekhez. Néhány épület nem sokkal elkészülése után világhírnévre tett szert, köztük a Villa Savoye a mozgalom egyik jelképe, a Unité d’Habitation a modern lakóházak prototípusa, és a Chapelle Notre-Dame-du-Haut az egyházi építészet forradalmi megközelítése miatt. |
36 | Ahmadábád történelmi városrésze | Gudzsarát | 2017[70] | Ahmadábád városa Gudzsarát államban a Szábarmati folyó partján fekszik. A települést a 15. században alapította Ahmad Sah szultán a Gudzsaráti Szultanátus fővárosaként. Fallal körülvett történelmi városrésze sok emléket őrzött meg a szultanátus korából, közülük kiemelkedik a Bhadra erőd, a városközpontot körülvevő falak és kapuk, számos mecset és síremlék. Későbbi korokból hindu és dzsain templomok maradtak fenn. A város szerkezetének meghatározó elemei a szorosan egymás mellé épített tradicionális lakóépületek, kapukkal ellátott utcák és olyan jellegzetes építészeti elemek mint például a madáretetők, közkutak és vallási intézmények épületei. A település hat évszázada mint Gudzsarát állam fővárosa folyamatosan virágzik, fejlődése napjainkban is tart. | ||
37 | Mumbai neogótikus és szecessziós épületei(wd) | Mahárástra | 2018[71] | |||
38 | Dzsaipur | 2019[72] |
Örökségek államok szerint[szerkesztés]
Állam | Önálló örökségek | Megosztott örökségek |
---|---|---|
Asszám | 2 | 0 |
Bihár | 2 | 0 |
Csandigarh | 1 | 0 |
Delhi | 3 | 0 |
Goa | 1 | 0 |
Gudzsarát | 3 | 0 |
Himácsal Prades | 1 | 1 |
Karnátaka | 2 | 1 |
Kerala | 0 | 1 |
Madhja Prades | 3 | 0 |
Mahárástra | 5 | 1 |
Orisza | 1 | 0 |
Rádzsasztán | 3 | 0 |
Tamilnádu | 2 | 2 |
Uttarakhand | 1 | 0 |
Uttar Prades | 3 | 0 |
Nyugat-Bengál | 1 | 1 |
Szikkim | 1 | 0 |
Elhelyezkedésük[szerkesztés]
India világörökségi helyszínei


Le Corbusier
építészeti munkája
építészeti munkája
Javasolt világörökségi helyszínek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nomination to the World heritage List (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ World Heritage List. Unesco. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ Kaziranga National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ Manas Wildlife Sanctuary (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ List of World heritage in danger. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ Nomination to the World Heritage List (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ Mahabodhi Temple Complex at Bodh Gaya. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Mahabodhi Temple (India) No.1056rev. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Humayun’s Tomb, Delhi. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ World Heritage List: Humayun’s TombNo. 232 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Qutb Minar and its Monuments, Delhi. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ World Heritage List: Qutb Minar and its Monuments, Delh, No. 233 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Red Fort Complex. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Red Fort Complex (Delhi) No. 231 rev. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Churches and Convents of Goa. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Churches and Convents at Goa: World Heritage List N0. 232 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Champaner-Pavagadh (India) No. 1101 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Group of Monuments at Hampi. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Group of Monuments at Hampi (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Group of Monuments at Pattadakal. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Group of Monuments at Pattadakal (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Buddhist Monuments at Sanchi (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ a b List of World heritage in danger. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 1.)
- ↑ Nomination to the World Heritage List (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ Buddhist Monuments at Sanchi (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ Bhimbetka (India) (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ Kajuraho Group of Monuments. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ Kajuraho Group of Monuments (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ 'Ajanta Caves, India: Brief Description, UNESCO World Heritage Site. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ UNESCO page – Ancient City of Sigiriya. UNESCO.org. (Hozzáférés: 2010. november 5.)
- ↑ Ajanta Caves: Advisory Body Evaluation (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Ellora Caves, India: Brief Description, UNESCO World Heritage Site. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Ellora Caves: Advisory Body Evaluation (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Elephanta Caves (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Elephanta Caves. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Chhatrapati Shivaji Terminus. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Chhatrapati Shivaji Terminus (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Sun Temple, Konârak. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Sun Temple, Konârak (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Keoladeo National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Keoladeo National Park No.340 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Jantar Mantar, Jaipur. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Jantar Mantar, Jaipur (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Great Living Chola Temples. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Great Living Chola Temples (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Group of Monuments at Mahabalipuram. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Group of Monuments at Mahabalipuram (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ World Heritage List no. 251 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ Agra Fort. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- ↑ World Heritage List no. 255 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2011. május 16.)
- ↑ Fatehpur Sikri. UNESCO. (Hozzáférés: 2011. május 16.)
- ↑ Taj Mahal. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ ICOMOS: World Heritage List-253 (PDF). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Mountain Railways of India. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Mountain Railways of India (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Nanda Devi and Valley of Flowers National Parks (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Sundarbans National Park. World Heritage: Unesco.org. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Sundarbans National Park (PDF). Unesco. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ Western Ghats. Whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
- ↑ Clara Lewis, TNN Jul 3, 2012, 04.02AM IST: 39 sites in Western Ghats get world heritage status. The Times of India, 2012. július 3. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
- ↑ Hill Forts of Rajasthan. Government of Rajasthan. [2017. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
- ↑ Hill Forts of Rajasthan-UNESCO World Heritage Centre. Whc.unesco.org, 2013. június 21.
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Hill Forts of Rajastan and Wooden Churches of the Carpathian region inscribed on World Heritage List (angol nyelven). whc.unesco.org . (Hozzáférés: 2016. november 15.)
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/922
- ↑ Gujarat’s Rani ki Vav added to UNESCO World Heritage site List. IANS. news.biharprabha.com. (Hozzáférés: 2014. június 22.)
- ↑ a b http://whc.unesco.org/en/list/1406
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1502">http://whc.unesco.org/en/list/1502
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1513
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1321
- ↑ http://whc.unesco.org/en/news/1688
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1480
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1605