Moschus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Moschus
Evolúciós időszak: Kora oligocén – jelen
Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Pézsmaszarvasfélék (Moschidae)
Alcsalád: Moschinae
Nem: Moschus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Odontodorcus Gistel, 1848
  • Tragulus Boddaert, 1785
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Moschus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Moschus témájú kategóriát.

A Moschus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Az egykoron széles körben elterjedt pézsmaszarvasfélék családjából, manapság már csak egy nem, a Moschus-ok neme maradt fenn. A legelső pézsmaszarvasok Európában fejlődtek ki a kora oligocénben. Korábban Észak-Amerikában is jelen voltak, azonban a mai fajok Ázsia középső és keleti részeire szorultak vissza.

Megjelenésük[szerkesztés]

A szibériai pézsmaszarvas koponyája

Testük tömzsi, hátsó lábuk hosszabb a mellsőnél. Általában 80–100 centiméter hosszúak, marmagasságuk 50–70 centiméter, tömegük 7–17 kilogramm. Lábuk jól alkalmazkodott a hegyi terephez. Mint a valódi szarvasfélék (Cervidae) közé tartozó víziőznek, pézsmaszarvasoknak sincs agancsuk, viszont a hímek felső szemfogai kardszerűen megnyúltak. Fogképletük hasonlít a szarvasfélékéhez:

A szarvasféléktől ugyancsak eltérően szagmirigyük sincs a pofájukon. Mindegyik fajnak van egy pár csecsbimbója, epehólyagja és farokmirigye.

A családnevüket a felnőtt hímek (váladékáról pézsmamirigynek nevezett) prosztatájában termelt pézsmáról kapták. Ez az ivarszerv és a köldök között elhelyezkedő pézsmazacskóban gyűlik össze, és főleg a párkeresésben van szerepe.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

A Moschus-fajokk dombos, sűrű erdők, az emberi településektől távol élő növényevők. Mint a szarvasfélék, a pézsmaszarvasok is levelekkel, virágokkal és füvekkel táplálkoznak, ezek mellett mohákat és zuzmókat is fogyasztanak. Magányosan élnek, és területük határát farokmirigyeik váladékával jelölik meg. Általában félénkek, éjjel és szürkületkor aktívak.

A párzási időszakban a hímek felkeresik a nőstényeket. Ha ilyenkor két hím találkozik, „agyaraikkal” küzdenek. A nőstény 150–180 napi vemhesség után egy utódot ellik. Az újszülött nagyon kicsi, és az első hónapban alig mozdul meg, így elrejtve marad a ragadozók elől.[1]

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nembe az alábbi 7 faj tartozik:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Frädrich, Hans.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 518–519. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Musk deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • Guha S, Goyal SP, Kashyap VK. (2007). Molecular phylogeny of musk deer(KASTURI MIRG): A genomic view with mitochondrial 16S rRNA and cytochrome b gene.Mol Phylogenet Evol. 2007 Mar;42(3):585-97.PMID 17158073. [1]
  • Hassanin A, Douzery EJ.(2003. Molecular and morphological phylogenies of ruminantia and the alternative position of the moschidae. Syst Biol. 2003 Apr;52(2):206-28. PMID 12746147. [2]
  • The New Student's Reference Work/Musk-Deer