Víziőz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Víziőz
Szemből
Szemből
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: állatok (Animalia)
Törzs: gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: emlősök (Mammalia)
Alosztály: elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: méhlepényesek (Placentalia)
Főrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: patások (Ungulata)
Rend: párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Főcsalád: Cervoidea
Család: szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: őzformák (Capreolinae)
Nemzetség-
csoport
:
Capreolini
Nemzetség: Hydropotes
Swinhoe, 1870
Faj: H. inermis
Tudományos név
Hydropotes inermis
(Swinhoe, 1870)
Szinonimák
  • Hydropotes affinis – Brooke, 1872
  • Hydropotes argyropus – Heude, 1884
  • Hydropotes kreyenbergi – Hilzheimer, 1905
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Víziőz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Víziőz témájú médiaállományokat és Víziőz témájú kategóriát.

A víziőz vagy kínai víziőz (Hydropotes inermis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

Mivel megjelenésben igen különbözik a többi szarvasfélétől, a víziőznek megalkották a saját nemét, a Hydropotes nevűt; sőt korábban eme emlőscsaládon belül egymaga alkotta az úgynevezett víziőzformák (Hydropotinae – Trouessart, 1898) alcsaládját is. Azonban az újabb DNS-vizsgálatok, melyek a mitokondriális citokróm-b nevű gént voltak hivatottak feltérképezni, azt mutatták, hogy a víziőz – bár nincs agancsa, és „kardfogai” vannak – nem is áll olyan távol az őzek (Capreolus) nemétől, és nyugodtan besorolható az őzformák alcsaládjába.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

A víziőz Kína és Korea mocsaras, nádas területein és nyílt legelőin honos. Egyes populációi hegyvidéken is előfordulnak. Dél-Angliában és Franciaország egyes területein is meghonosították.

Alfajai[szerkesztés]

  • Kínai víziőz (Hydropotes inermis inermis) Swinhoe, 1870
  • Koreai víziőz (Hydropotes inermis argyropus) Heude, 1884 – mára Dél-Korea területéről nagy valószínűséggel kipusztult; Észak-Koreában még lehetnek élő állományai, de mivel az ország teljesen elszigeteli magát a külvilágtól, így semmit sem lehet tudni az alfajról.

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat hossza 75-100 centiméter, marmagassága 45-55 centiméter. Kis termetű: a hím tömege 11-14 kilogramm, a nőstényé 8-12 kilogramm. A szőrzete vörösesbarna, ami télen szürkésbarnává válik, és sűrűbb lesz. A háta ívelt; a feje hosszú és keskeny, agancs nélkül. A szemei és a fülei nagyok. Csak a hímeknek vannak agyaraik: megnyúlt felső szemfogak, amik az alsó állkapocs alá nyúlnak. Ezekkel küzdenek egymással. Az állatok a homlokukat fatörzsekhez dörzsölik, hogy szagmirigyekben lévő illatanyagot helyezzenek el azokon. Az illatokban lévő információ a fajon belüli kommunikációt szolgálja. Az őzgidák hátán a szarvasfélék borjaira jellegzetes fehér pettyek találhatók.

Életmódja[szerkesztés]

A víziőz nappal aktív; magányosan vagy párban él. A tápláléka főként fűfélékből, emellett levelekből és lágy szárú növényekből áll. Fogságban 11 évig él, a szabad természetben kevesebbet.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím a második életévében éri el az ivarérettséget, a nőstény már az elsőben. A párzási időszak ősz és tél eleje között van. A vemhesség 176 napig tart, a végén 1-2, néha 3-4 gida születik. Eltérően a többi szarvasfélétől, a víziőz nőstényének nem kettő, hanem négy csecsbimbója van.

Egyéb[szerkesztés]

Állatkertekben viszonylag ritkán tartott faj. Mivel elég félénk, nem túl attraktív látvány a látogatóknak. Magyarországon ma sehol sem tartják a fajt, a 2000-es években a Szegedi Vadasparkban volt látható.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harris, R.B. & Duckworth, J.W. (2008). Hydropotes inermis. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of vulnerable.
  2. doi:10.1098/rspb.1998.0362

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés]