Dzsantar Mantar obszervatórium
Jantar Mantar | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | India |
Világörökség-azonosító | 1338 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | III, IV |
Felvétel éve | 2010 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 26° 55′ 29″, k. h. 75° 49′ 30″26.924722°N 75.825000°EKoordináták: é. sz. 26° 55′ 29″, k. h. 75° 49′ 30″26.924722°N 75.825000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsantar Mantar obszervatórium témájú médiaállományokat. |
A Dzsantar Mantar csillagászati obszervatórium Dzsaipurban található (India).
II. Szavái Dzsaj Szingh építtette a 18. század elején, 1727-1734 között. A maharadzsa összesen öt csillagászati obszervatóriumot építtetett Közép-Nyugat Indiában. A dzsantar mantar kifejezés jelentése urdu nyelven = „számításokra alkalmas eszköz”.
Leírása
[szerkesztés]A tizenhat épület az akkoriban ismert csillagászati műszerek felnagyított másolata, ami számos építészeti és technikai újítást tartalmaz. Az épületek kőből és fémből épültek. A megfigyeléseket szabad szemmel végezték.
Indiában a Dzsantar Mantar a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt középkori csillagvizsgáló. Egyes műszereit a mai napig használják, például a monszun idejének előrejelzésére.
Műszerei
[szerkesztés]Húsz műszere között találhatók napórák, a bolygók és a csillagok helyzetét mutató műszer, a Nap magasságát mutató eszköz. A műszereket a ptolemaioszi világkép szerint állították be. Az itt végzett csillagászati megfigyelések során szerzett adatok hozzájárultak a korszak lényegében utolsó csillagkatalógusa, egy ún. zidzs összeállításához.
A legnagyobb műszer, a „szamrat jantra” 27 méter magas, árnyékát pontosan bejelölték, ennek segítségével megállapítható a nap során az idő. A tetején egy kis kupolát alakítottak ki, innen jelentették be a fogyatkozásokat és a monszun érkezését. Az épületeket helyi kőből és márványból építették. Mindegyik műszernek saját csillagászati skálája van, amit rendszerint az épület belső felén elhelyezett márványon jelöltek be.
Világörökség
[szerkesztés]Az UNESCO 2010-ben az „eltűnőben lévő kulturális örökség kiváló példája” és „az emberiség történelmében valamikor fontos szerepet játszó épület vagy technológiai összeállítás” kategóriákban beválasztotta a Világörökségbe.
Érdekesség
[szerkesztés]- A hely a 2006-os Zuhanás című film egyik helyszíne volt.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A kisebbik napóra
-
Megfigyelőhely a nagyobbik napóra tetején
-
A „narivalaja jantra”
Források
[szerkesztés]- Manorama, Heritage Sites in India, 2012, vol. 6. No 10.