Ugrás a tartalomhoz

Dzsaipur

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a város a Világörökség része 
Dzsaipur (जयपुर)
Becenév: A rózsaszín város
Közigazgatás
Ország India
Alapítás éve1727
PolgármesterAshok Parnami
Irányítószám302001
Körzethívószám141
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 073 350 fő (2011)[1]
– agglomeráció3,1 millió fő
Népsűrűség27,613 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság431 m
Terület111.8 km²
IdőzónaUTC+05:30
Világörökség-azonosító1605
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 26° 55′, k. h. 75° 52′26.916667°N 75.866667°EKoordináták: é. sz. 26° 55′, k. h. 75° 52′26.916667°N 75.866667°E
Dzsaipur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsaipur témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dzsaipur (hindi nyelven जयपुर Dzsajpur, angolul Jaipur) város India északnyugati részén, Rádzsasztán szövetségi állam fővárosa. Delhitől mintegy 300 km-re délnyugatra, illetve Agrától 200 km-re nyugatra fekszik. Üzleti, kereskedelmi, közigazgatási, kulturális központ. A dzsaipuri agglomeráció népessége 3 073 000 fő volt 2011-ben,[2] ezzel India 10. legnagyobb metropolisza.

A várost 1727-ben II. Dzsaj Szingh maharadzsa alapította, aki a közeli Amberból ide telepítette át a székhelyét. Egy későbbi uralkodó 1876-ban rózsaszínűre festette az óvárost, mert asztrológusai azt mondták, ez a szín szerencsét hoz neki. Az épületeket azóta is rózsaszínűre festik. Dzsaipurt sokan India egyik legszebb városának tartják.

2019-ben a világörökség részévé nyilvánították.[3]

Éghajlat

[szerkesztés]
Dzsajpur (reptér) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,736,742,844,948,547,246,741,741,740,036,131,348,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)22,425,031,037,140,339,334,132,433,833,629,224,431,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,410,816,021,825,927,425,824,723,219,413,89,218,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,2−2,23,39,415,619,120,618,915,011,13,30,0−2,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)711351863223206662544636
Forrás: India Meteorological Department (record high and low up to 2010)[4][5]


Gazdaság

[szerkesztés]

Dzsaipur az indiai aranyháromszög egyik turisztikai célpontja.

Fontos gazdasági ágazatok a szőnyegkészítés, ékszerkészítés, festészet, textilgyártás, bőripar, papírgyártás, fémipar, vegyipar. Vasúti- és közúti csomópont, nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Hawa Mahal (Havá Mahal - Szelek palotája). A városfalon belül találjuk a város leghíresebb épületét, amelyet 1799-ben építtetett Sawai Pratap Szingh a háremhölgyeinek.
  • City Palace (Városi palotakomplexum). A 18. század eleje óta Dzsajpur uralkodóinak a rezidenciája volt. A terjedelmes épület a rádzspút és a mogul építészet egyvelege. A komplexum legészakibb része a Chandra Mahal (Csandra M.ahal - Hold palota). A hét emeletes palotát 1727-34 között emelték és máig ez a maharadzsák és egykori uralkodók rezidenciája. Ma az első két emelet múzeumnak ad otthont.
  • Dzsantar Mantar obszervatórium. A kulturális világörökség része.
  • Jal Mahal (Dzsál Máhál) palota. Sawai Pratap Szingh építtette 1799-ben. Dzsajpurtól 6,5 km-re, az Amber felé vezető út mellett található. A Man Sagar tó közepén álló építményt királyi kacsavadászatok céljára emelték. Száraz időszakban a tó kiszárad és helyén hatalmas füves mező terül el.
  • Ámbér-erőd. A kulturális világörökség része. A 16. század végén kezdték meg az erődpalota építését. Itt volt a Kacshváhák citadellája 1727-ig, amikor fővárosukat Dzsajpurba helyezték át. A várostól 11 km-re északra található.
  • Jaigarh Fort (Dzsajgarh-erőd). 1726-ban épült a vár, ahol a falakon belül víztározókat, ágyúöntödét, templomokat találunk.
  • Nahargarh Fort (erőd). 1734-ben épült. A sziklás, kopár hegytetőn álló várat később kibővítették. A várostól 6 km-re ÉNy-ra.
  • Gaitor. A Kacshváhá uralkodók márvány síremlékei. 8 km-re északra.
  • Rani Sisodia (Sziszódijá Rání ká Bág) kert és palota. Teraszos kerttel és szökőkutakkal díszített park, a legfelső teraszon álló palotával. 1728-ban épült. 8 km-re a várostól Agra felé.
  • Galtá. Egy festői szurdok rejti Galtá Kundot, a két templommal és számos kis szentéllyel rendelkező 18. századi vallási központot. Dzsajpurtól 10 km-re K-re.
  • Szángánér. Dzsajpurtól 15 km-re délre fekvő kisváros. Fallal körülvett óvárosában bújik meg a lenyűgöző, dúsan faragott 11. századi Szanghídzsi dzsaina templom.

A városban, ahogy egész Indiában, rendkívül népszerű a krikett. A legfontosabb helyi csapat a Rajasthan Royals, amely 2008-ban megnyerte az IPL bajnokságot is.[6]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jaipur City Census 2011 data. népszámlálás. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
  2. http://www.censusindia.gov.in/2011-prov-results/paper2/data_files/India2/Table_2_PR_Cities_1Lakh_and_Above.pdf
  3. Jaipur City, Rajasthan. whc.unesco.org. UNESCO (Hozzáférés: 2019. július 9.)
  4. Jaipur Climatological Table Period: 1971–2000. India Meteorological Department. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  5. Ever recorded Maximum and minimum temperatures up to 2010 (PDF). India Meteorological Department. [2013. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
  6. Rajasthan Royals (angol nyelven). IPLT20. (Hozzáférés: 2019. április 23.)

Források

[szerkesztés]
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona
  • Reményi László, Nagy Hajni: India
  • www.jaipur.nic.in - Hivatalos weboldal

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]