Franciaország világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Franciaország világörökségi helyszíneinek listája a kulturális és természeti Világörökség elemeiből tevődnek össze. Franciaország 1975. június 27-én fogadta el az UNESCO világörökségekkel kapcsolatos szabályzatát és ettől az időponttól kezdve jelölhet területéről kulturális és természeti jellegű helyszíneket a Világörökség helyszínéül.

Jelenleg negyvenegy világörökségi helyszín szerepel Franciaországból a listán, melyek közül harminchét kulturális örökségi helyszín, míg további három helyszín a természeti jellegű világörökségi helyszínek közé tartozik, valamint egy vegyesen kulturális és természeti helyszín van. Három olyan helyszín is szerepel a listán, amely nem kizárólagosan Franciaország területén található, hanem átnyúlik egy-egy szomszédos ország területére is. A legelső helyszín 1979-ben került fel az örökségvédelmi listára, míg a legújabb 2015-ben.

Franciaország világörökségi helyszíneinek listája[szerkesztés]

Ref # Helyszín Kép Régió Kor Leírás Típus Év Kiterjesztés Hivatkozás
230 Saint-Savin-sur-Gartempe apátság Saint-Savin abbaye (1).jpg Poitou-Charentes 9. század kulturális 1983 2007 [1]
165 Fontenayi ciszterci apátság Abbaye de Fontenay-EgliseBatiments.jpg Burgundia 12. század A Burgundia északi részén fekvő apátságot Clairvaux-i Szent Bernát alapította 1119-ben. A templom építését 1130-ban kezdték meg és III. Jenő pápa szentelte fel 1147-ben. Ez Európa egyik legrégebbi cisztercita apátsága. A templom, a hozzátartozó kolostor, a refektórium, a hálóhelyiségek, a malom, a pékség és a vasműhely egy szigorúan zárt, jobbára díszítetlen egységet alkot. Az egyszerű és harmonikus épületegyüttest magas falak veszik körbe. A 12. század végéről származó kovácsműhely az egyik legrégebbi megmaradt ipari épület Franciaországban. Az apátsági templom eredetileg kizárólag a kolostori közösség hitéletét szolgálta, ezért a templomot és a dormitóriumot egy lépcsővel kötötték össze. Az épületegyüttest 13. a 15. és a 16. században többször is átalakították, A 18. században a régi épületek egy része helyén újakat emeltek, majd 1906-ban restaurálták de az apátság eredeti szerkezete ma is jól érzékelhető. Az 1970-es években újratelepítették az apátságot körülvevő kertet, virágokkal hangsúlyozták az épületeket. kulturális 1981 2007 [2]
164 Arles Római kori műemlékei Arles HDR.jpg Provence-Alpes-Côte d’Azur I.e. 1. századtól a 4. századig, 12. század Az ókorban stratégiailag fontos helyen fekvő Arles legrégebbi római épületei az i. e. 1. században épültek. Közéjük tartozik az aréna, a színház és a fórum alatt kialakított folyosórendszer, amit feltehetően gabonatárolásra használtak. A 33 széksoros színház tízezer, míg az aréna húszezer ember befogadására volt képes. Utóbbi 136 méter széles és 107 méter hosszú, a legnagyobb ma is álló ókori aréna és egészen az 5. századig rendeztek benne gladiátorküzdelmeket és állatviadalokat. A település még a 4. században is virágzott, ebből a korból maradt fenn a Constantinus kori fürdő, ami eredetileg egy 200 méter hosszú palotához tartozott. A települést sírkertek vették körül, ezek közül a régészetileg legfontosabb a Les Alyscamps-temető, amely jó állapotban megmaradt szarkofágjaival betekintést enged a kor temetkezési szokásaiba. A város a 11. és a 12. században újra virágkorát élte, ekkor emelték jelentős román stílusú építményeit. Egész Provence egyik legfontosabb román kori műemléke, a falakon belül álló Saint Trophie-templom figyelemre méltó portáljával és kolostorával is ekkor épült. Szintén jelentős az 1040-ben alapított Saint Honorat-kolostor ami a Santiago de Compostelába vezető zarándokút egyik fontos állomása lett. kulturális 1981 - [3]
84 Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom 00 Basilique Ste-Marie-Madeleine de Vézelay - Tour et côté sud.JPG Burgundia 12. század Franciaország legnagyobb apátsági temploma a Mária Magdolnának szentelt román stílusban épült bazilika Vézelay óvárosa fölött egy dombtetőn áll. A 9. században egy ugyanezen a helyen álló korábbi templomban őrizték Mária Magdolna állítólagos ereklyéjét. A zarándokok folyamatosan növekvő száma miatt 1093-ban kezdték el építeni a ma is látható templomot. A keresztes háborúk idején Vézelay jelentős vallási központtá nőtte ki magát, népszerűségét fokozta, hogy a Santiago de Compostelába vezető zarándokutak egyike mellett áll. A templom egyik kiindulópontja volt a Szentföldre utazó kereszteseknek. Az épület egyes részei a román kori főhajónál lényegesen későbbiek. Művészileg legfontosabb díszítőeleme a főhajó és az előcsarnok között álló faragott bejárat, a román kori szobrászat egyik világhírű alkotása, míg a templom román kori boltozata a kor építészetének remeke. Az egyszerű belső tereket színes építőkövekkel díszítették. A templom körül fekvő Vézelay-domb a 12. században fontos keresztény központ volt, a köréje épült település lakosainak számát a kutatók 8-10 ezer főre becsülik. kulturális 1979 2007 [4]
943 Belgium és Franciaország középkori harangtornyai Beffroi de Loos (3).JPG Nord-Pas-de-Calais, Pikárdia 13. századtól a 20. századig Határon átnyúló örökségi helyszín, mely Belgiummal közös kulturális 1999 2005 [5]
1256 Bordeaux, Port of the Moon Bordeaux quais 04.jpg Aquitania 18. század kulturális 2007 - [6]
770 Canal du Midi Xvolks canal du midi 01.jpg Languedoc-Roussillon, Midi-Pyrénées 17. század kulturális 1996 - [7]
162 Notre-Dame-székesegyház (Amiens) Amiens cathedral 030.JPG Pikárdia 13. század A Picardia régió fővárosában álló Notre Dame-katedrális az egyik legnagyobb 13. századi, gótikus stílusban épült székesegyház. A templom hatalmas méreteiről, valamint figurális díszítéseiről nevezetes és sértetlenül vészelte át a háborúkat. A háromhajós, bazilika szerkezetű épület alapterülete 7700 négyzetméter, hossza 145 méter, hosszházának magassága 42,3 méter. A jelenlegi épület helyén egy román stílusú templom állt, ami 1218-ban egy tűzvészben elpusztult. A mostani templom építését Évrard de Fouilloy püspök kezdeményezésére 1220-ban kezdték meg. A Robert de Luzarches tervei alapján épült templom főhajója 1245-re elkészült és a 13. század végére már állt az épület nagy része. 1292 és 1375 között a székesegyházat az oldalhajók támpillérei közé épített kápolnákkal bővítették. A nyugati homlokzatot három portál, két négyszögletes, csúcs nélküli torony és egy hangsúlyos rózsaablak díszíti. A portálok ívei alatt elhelyezkedő timpanonokon az Ó- és Újszövetségből vett jeleneteket ábrázoltak. kulturális 1981 - [8]
635 Bourges katedrálisa Kathedrale Bourges v2.jpg Centre-Val de Loire 13. század kulturális 1992 - [9]
81 Notre-Dame-székesegyház (Chartres) France Eure et Loir Chartres Cathedrale nuit 02.jpg Centre-Val de Loire 13. század Az 1145-től épített, majd egy 1194-es tűzvész után huszonhat év alatt helyreállított katedrális a franciaországi gótikus építészet egyik legszebb alkotása. A kereszthajóval és öthajós kórussal ellátott háromhajós alaprajzú épület modellként szolgált a reimsi és az amiens-i székesegyházak számára. Építése során számos újítást alkalmaztak, többek között támpillérek tették lehetővé, hogy a hosszú falszakaszokon nagyméretű ablakokat alakítsanak ki. A kapuk szobordíszei kiemelkedő művészi színvonalat képviselnek, különösen a Királyi Kaput tartották sokáig modellértékűnek. A katedrális majdnem teljes egészében megőrizte eredeti festett ablakait. A 146 ablakon összesen 1359 jelenet vagy emberalak látható. Az alsó 55 ablak figurái történeteket mesélnek el, a 91 felső ablakot távolabbi megtekintésre tervezett, nagyméretű figurák díszítik. A katedrális Franciaország határain túl is hatott a gótikus művészet fejlődésére, alaptervét Kölnben, Londonban és Leónban is felhasználták. kulturális 1979 - [10]
601 Reimsi katedrális, Saint-Remi katedrális, és a Tau-palota, Reimsben Chevet cathédrale Reims.jpg Champagne-Ardenne 13. század - 16. század kulturális 1991 - [11]
1153 Causses és Cévennes Cevennes Florac Mimente depuis Causse Mejean.jpg Midi-Pyrénées, Languedoc-Roussillon A kultúrtáj megközelítőleg háromszázezer hektáron terül el Franciaország délkeleti részén, ahol már háromezer évvel ezelőtt is folytattak nomád pásztorkodó életmódot. Causses és Cévennes területén a föld nem tudott nagyvárosokat ellátni élelemmel, viszont állattenyésztésre alkalmas volt. Napjainkban a térségben főleg juhokat tenyésztenek. A középkorban a környékbeli települések fejlődésnek indultak valamint új tényezőként megjelentek az egyházi intézmények, a nagy befolyással bíró apátságok. Ekkor alakultak ki azok a tulajdonszerkezetek, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat. A kultúrtájon főleg megtalálható az összes pásztorkodási forma amely jellemző a mediterrán térségre. Jelenleg csak a terület egyes részein folytatnak legeltetést, a nyájak korábbi vonulási útvonalainak csak egy részét használják, és a korábban nélkülözhetetlen vízelvezető rendszernek is csak viszonylag kis hányadát tartják karban kulturális 2011 - [12]
228 Avignon történelmi óvárosa: Pápai palota, Pont d’Avignon Avignon, Palais des Papes depuis Tour Philippe le Bel by JM Rosier.jpg Provence-Alpes-Côte d’Azur 12. század - 16. század Pápai palota, Pont d’Avignon kulturális 1995 - [13]
868 A Szent Jakab-út franciaországi szakasza Saint-Gorgon 017.JPG Több helyszín kulturális 1998 - [14]
1337

Albi

Albi--Sainte-Cécile.JPG Midi-Pyrénées kulturális 2010 - [15]
203 Arc-et-Senans királyi sólepárlója France arc et senas saline royal main building 1.jpg Franche-Comté 18. század A régióban már 7000 évvel ezelőtt is folytattak sókitermelést, a helyszínhez tartozó sólepárló és sóbánya a só kelet-franciaországi bányászatának történetét szemlélteti. Az arc-et-senans-i királyi sóüzemet a 18. században létesítették aprólékosan kidolgozott tervek alapján. Az épületegyüttes XVI. Lajos uralma alatt készült el Claude-Nicolas Ledoux tervei után. A sólepárló félkör alakú, ami lehetővé tette a racionális munkaszervezést. Ez volt az ipari építészet első jelentős alkotása, az itt dolgozók hierarchikus viszonyait jól szemlélteti az igazgató fényűző háza. A létesítményt kettős, 21 kilométer hosszú csatornarendszer kötötte össze a salins-les-bains-i sóbányával amelyen naponta 135 ezer liter vizet szállítottak a feldolgozó üzembe. A vizet dézsákban párologtatták el, amelyeket éjjel-nappal melegítettek. Ebben a sóbányában már a középkorban is folyt a kitermelés a megmaradt épületek jelentős része raktár valamint a munkások lakóépületei. kulturális 1982 2009 [16]
1283 Vauban által tervezett erődítmények Citadelle Besançon.jpg Több helyszín 17. század kulturális 2008 - [17]
932 Saint-Émilion hegyközség törvényhozása Saint emilion014.jpg Aquitania kulturális 1999 - [18]
1181 Le Havre, Auguste Perret által újjáépített része LeHavre.jpg Felső-Normandia 20. század 1945 és 1964 közt épült újjá, Auguste Perret tervei alapján kulturális 2005 - [19]
80 Mont-Saint-Michel és az azt övező öböl MSM sunset 02.JPG Alsó-Normandia A normandiai partoktól egy kilométerre a La Manche-csatorna egyik szigetén álló gótikus stílusban épült bencés apátság a középkori kereszténység egyik legfontosabb helyszíne. A 11. és a 16. század között épült apátság a Normandia és Bretagne között fekvő, erőteljes árapály tevékenységnek kitett homokpadon egy sziklaszirten állva alkalmazkodik környezetéhez. Az alapjánál kilencszáz méter széles szirten hamarosan egy település is létesült a templom köré. Jelenleg látható épületeinek egy része a 14. századból származik. A világörökségi helyszínhez tartozik a környező öböl is, amelyek megpróbálnak megvédeni az eliszaposodástól. A sziklán korábban pogány, majd kora keresztény szertartásokat végeztek, majd a 8. században kezdődött az építkezés, ami akkor még csak egy kisebb imacsarnokot jelentett. Ebből az oratóriumból fejlődött ki az évszázadok során a jelenleg is látható épületegyüttes. Főbb elemei maga a templom, a kolostorépület, a lovagok szállása, az előkelőék szállása, a refektórium, és az egyik oldalán a tenger felé nyitott kerengő. Az épületegyüttes máig fennmaradt legrégebbi része a Notre-Dame-sous-terre-templom, aminek építése 10. századra datálható. kulturális 1979 2007 [20]
160 Fontainebleau-i kastély és a kastélyt övező park Fontainebleau with gardens.jpg Île-de-France A Párizstól 60 kilométerre délre fekvő Fontainebleau a francia udvar egyik legfontosabb és legtekintélyesebb rezidenciája volt. Az erdőkkel és parkkal körülvett királyi lakhelyet az évszázadok során többször is átformálták, egy 12. századi, VII. Lajos idejében emelt vadászházból alakították át egy olasz és francia művészeti hatásokat ötvöző kastéllyá. Az átépítések során az eredeti épületnek csak egy tornya maradt meg. Az itt alkalmazott építészeti megoldások egész Európa művészetére hatással voltak. Az első átalakítást 1528-ban kezdték el, I. Ferenc király utasítására, aki Itáliából hívott meg művészeket. Az egymást követő építkezések egészen a 19. századig folytatódtak, az épületegyüttes csak ekkor nyerte el ma is látható formáját. Az öt belső udvarral rendelkező kastély legfontosabb részei a patkó alakú lépcsősor, a bálterem, a Diána galéria III. Napóleon könyvtárával, a Palota-kápolna és a klasszicista trónterem. Az épülethez partozó lépcsőzetes kertet a 17. században kezdték kialakítani André de Norte, tervei alapján. Jellegzetességei a formára nyesett bokrok és geometriai mintákat követő ösvényei. kulturális 1981 - [21]
83 Versailles-i kastély és a kastélyt övező park Versailles chateau.jpg Île-de-France A Versailles-i kastély a világ egyik legnagyobb királyi palotája volt és az eszményi uralkodói rezidencia mintaképét testesítette meg. XIV. Lajos 1661-től kezdte átalakíttatni apja egykori vadászkastélyát palotává, majd később egy évszázadon keresztül Versailles volt a francia politikai élet központja. Az épületegyüttes magából a palotából, a hozzá tartozó parkból és a Trianon-kastélyokból áll és a legnagyobb francia építészet másfél évszázadig tartó munkájának eredménye. Az első építkezési szakaszt Louis de Vau irányította, az épület belső díszítéséért Charles Le Brun festő volt felelős. A második jelentős bővítésre 1678-tól került sor Hardouin Mansart felügyelete alatt, míg a kertet André le Nôtre tervezte. A palota fénykorában megközelítőleg ötezer ember lakott benne, köztük a francia nemesség egy része. A palota túlzó pompája egy egész kor ízlésvilágának volt a meghatározója. Legismertebb helyisége a Tükörgaléria, ahol Vilmos német császárt koronázták meg 1871-ben és 1919-ben aláírták a versailles-i békeszerződést. kulturális 1979 2007 [22]
600 Párizs, Szajna-part The Seine as seen from the Eiffel Tower, June 2002.jpg Île-de-France kulturális 1991 - [23]
229 Stanislas-tér, Carrière-palota, d'Alliance-palota, Nancy France Nancy Place Stanislas nuit.jpg Lorraine 18. század kulturális 1983 - [24]
334 Pont du Gard ókori római kori vízvezeték Pontdugard.jpg Languedoc-Roussillon I.e. 1. század kulturális 1985 2007 [25]
873 Provins Fortifications ouest2 provins.jpg Île-de-France kulturális 2001 - [26]
872 Lyon óvárosa Vieuxlyon saintjean toits.jpg Rhône-Alpes kulturális 1998 - [27]
1363 Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében D-BW-Uhldingen-Mühlhofen - Pfahlbaumuseum - Haus Schussenried.jpg Franche-Comté, Rhône-Alpes I.e. 5000–500 között A helyszín az Alpok térségében, hat országban (Ausztria, Németország, Franciaország, Svájc, Olaszország, Szlovénia) 111 különböző helyen álló, i. e. 5000 és i. e. 500 között épült cölöpház maradványaiból áll. A 111 helyszín közül 11 Franciaországban található. A házakat mocsarak, tópartok, folyópartok mellett tárták fel, tervszerű ásatásokat csak a lelőhelyek kis részén végeztek. A nedves környezet megőrizte a lebomló anyagokat is, így a kutatók dendrokronológiai módszerrel pontos datálásokat végezhettek. Az ásatások során előkerült leletek mintegy harminc különböző kultúrához köthetők és képet adnak az korai európai földművelők életéről és társadalmáról, földművelési, állattenyésztési, fémfeldolgozási technikáiról, valamint azok fejlődéséről. Ezen kívül nyomon követhetővé vált az Alpokon keresztül folytatott kereskedelmi tevékenység is, ahol főleg kovakő, arany, agyagedények, textilek és kagylóhéjak cseréltek gazdát. A szállítóeszközök közül i. e. 3400 körülre datálható szekérmaradványokat tártak fel, ezek az eddig ismertek közül legkorábbiak közé tartoznak. kulturális 2011 - [28]
85 A Vézère-völgyi festett barlangok Lascaux painting.jpg Aquitania A nagy területen, a völgy megközelítően 40 kilométeres szakaszán elhelyezkedő világörökségi helyszínhez 25 őskori festménnyel díszített barlang és 147, a pattintott kőkorszakból (paleolitikum) származó lelőhely tartozik. A legjelentősebb lelőhelyek Le Moustier, La Madeleine, Lascaux, és Crô Magnon egymáshoz közel, a Vézère-folyó partján emelkedő egyik dombon helyezkednek el. A lelőhelyeket a 19. és a 20. század folyamán fedezték fel, a leghíresebb helyszínt, a Lascaux-i barlangot 1940-ben találták meg. A Crô Magnonnál feltárt öt késő-őskőkorból származó csontváz alapján nevezték el a Homo sapiens egyik típusát crô-magnoni embernek. A lelőhelyek túlnyomó többsége etnológiai és antropológiai szempontból jelentős, de a barlangrajzok magas művészi színvonala komoly esztétikai élményt is nyújt. A Lascaux-i barlangban látható, realizmusra törekedő, élénk színekkel ábrázolt vadászjelenetek tizenötezer évvel ezelőtt készülhettek. A barlang állagmegóvási okokból nem látogatható, de tőle kétszáz méterre felépítették egy részének másolatát, ahol két termet, a Nagy Termet és a Festett Csarnokot reprodukálták. kulturális 1979 - [29]
495 StrasbourgGrande Île Absolute ponts couverts 02.jpg Elzász kulturális 1988 - [30]
163 Orange ókori római amfiteátruma és környezete, a "Orange-i diadalív" Orangeban Le Théâtre Antique d'Orange, 2007.jpg Provence-Alpes-Côte d’Azur Orange ókori színháza az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori színház, jellegzetessége a színpad és annak falai. Az 1. században épült 103 méter hosszú és 37 méter magas homlokzattal ellátott színház befogadóképessége tízezer fő volt. A falakat feltehetőleg márványtáblákkal borították és falmélyedéseket alakítottak ki bennük, ahova szobrokat helyeztek el. Miután a kereszténység lett a hivatalos vallás az épületet 391-ben császári parancsra bezárták, kiürítették, majd a barbár támadások alatt kifosztották. Később kőbányának használták, azután börtönné alakították át. 1825-ben elkezdték helyreállítani és helyi ünnepségeket szerveztek benne. A város északi részén álló diadalív, a tartományi diadalívek legszebb példája i. e. 25 körül készült el és a legjobb állapotban megmaradt római kori boltív egész Gallia területén. A városközpontot a Via Agrippával összekötő úton álló, a Pax Romanának emléket állító domborművekkel díszített építmény 20 méter széles, 18 méter magas kulturális 1981 2007 [31]
933 A Loire-völgye Sully-sur-Loire és Chalonnes közt Azay le rideau.jpg Centre, Loire mente kulturális 2000 - [32]
345 Cité de Carcassonne erődje Carcassonne JPG01.jpg Languedoc-Roussillon kulturális 1997 - [33]
258 Portói-öböl: Calanques de Piana, Girolata-öböl, Scandola Természetvédelmi Terület 0 Scandola Osani JPG01.jpg Korzika természeti 1983 - [34]
1115 Új-Kaledónia korallzátony és tengeri ököszisztéma Ouvea Falaises de Lekini.jpg Új-Kaledónia A korallzátony tengeri élővilága természeti 2008 - [35]
1317 The Pitons, Cirques és Remparts Réunion szigetén Piton des neiges vu de la plaine des cafres.jpg Réunion természeti 2010 - [36]
773 PireneusokMont Perdu Gavarnie recti small Wikimedia Commons.jpg Midi-Pyrénées N/A Határon átnyúló helyszín, Spanyolországgal közös vegyes 1997 1999 [37]
1360 Nord-Pas de Calais bánya Wallers - Fosse Arenberg, les trois chevalements (E).jpg Nord-Pas de Calais 18. századtól a 20. századig A három évszázadnyi szénbányászat által átalakított látványos táj kulturális 2012 - [38]
1426 Chauvet-barlang Paintings from the Chauvet cave (museum replica).jpg Ardèche 30 000–34 000 évvel ezelőtt Dél-Franciaországban az Ardèche folyó partjánál fekvő mészkő fennsíkon található barlangban fedezték fel az eddig ismert legkorábbi és nagyon jó állapotban megőrződött figurális ábrázolásokat. A barlangfestményeket az Aurignaci korra datálják i. e. 30000 és 32000 közé. Körülbelül i. e 20000-ben a barlang bejáratát egy kőomlás zárta le és zárva is maradt 1994-es felfedezéséig ennek köszönhető a falképek jelenlegi állapota. A falakon eddig mintegy ezer állatot és emberi tulajdonságokat mutató képet dokumentáltak. A rendkívül magas művészi színvonalat képviselő alkotások többféle technikával készültek, időnként a festett képeket vésetekkel kombinálták. Az ábrázolásokra fejlett árnyékolási technika anatómiai pontosság, a mozgás és a térhatás megjelenítése jellemző. Az állatábrázolások között megtalálható a mamut, a medve, a barlangi oroszlán, az orrszarvú és a bölény is. A lelőhelyen ezen kívül mintegy négyezer növénymaradványt valamint őskori lábnyomokat tártak fel. kulturális 2014 - [39]
1425 Climats, Burgundia Frankreich-Burgund-Weinberg direkt bei Beaune.jpg Burgundia A középkortól napjainkig Az érett középkor óta tartó fejlett szőlőművelési technika kulturális 2015 - [40]
1465 Champagne borrégió A village with vineyards in Champagne, France 1987.jpg Champagne-Ardenne 17. századtól napjainkig A pezsgő hazája, ahol e nemes italt kifejlesztették. kulturális 2015 - [41]
1321 Le Corbusier építészeti öröksége Unité d'Habitation 2 - panoramio (1).jpg Aquitania, Franche-Comté, Île-de-France, Lorraine, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Rhône-Alpes 20. század A világörökségi helyszínhez Le Corbusier 17 épülete tartozik, amelyek hét országban, Argentínában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban és Svájcban találhatók. A kiválasztott épületeket új elgondolások alapján emelték, komoly hatást gyakoroltak távolabbi környezetük építészetére is és globálisan terjesztették a modern mozgalom eszméit. Az 1910-es és az 1960-as évek között épültek, modernizálták az építési technikákat és alkalmazkodtak a 20. századi igényekhez. Néhány épület nem sokkal elkészülése után világhírnévre tett szert, köztük a Villa Savoye a mozgalom egyik jelképe, a Unité d’Habitation a modern lakóházak prototípusa, és a Chapelle Notre-Dame-du-Haut az egyházi építészet forradalmi megközelítése miatt. kulturális 2016 - [42]

Elhelyezkedésük[szerkesztés]


Réunion és Új-Kaledónia[szerkesztés]

New Caledonia on the globe (Oceania centered).svg

Források[szerkesztés]

  1. Abbaye de Saint-Savin-sur-Gartempe. UNESCO
  2. Abbaye cistercienne de Fontenay. UNESCO
  3. Arles, monuments romains et romans. UNESCO
  4. Basilique et colline de Vézelay. UNESCO
  5. Beffries of Belgium and France. UNESCO
  6. Bordeaux, Port de la Lune. UNESCO
  7. Canal du Midi. UNESCO
  8. Cathédrale d'Amiens. UNESCO
  9. Cathédrale de Bourges. UNESCO
  10. Cathédrale de Chartres. UNESCO
  11. Cathédrale Notre-Dame, ancienne abbaye Saint-Rémi et palais de Tau, Reims. UNESCO
  12. The Causses and the Cévennes, Mediterranean agro-pastoral Cultural Landscape. UNESCO
  13. Centre historique d'Avignon. UNESCO
  14. Chemins de Saint-Jacques-de-Compostelle en France. UNESCO
  15. Cité épiscopale d'Albi. UNESCO
  16. De la grande saline de Salins-les-Bains à la saline royale d'Arc-et-Senans, la production du sel ignigène. UNESCO
  17. Fortifications de Vauban. UNESCO
  18. Juridiction de Saint-Émilion. UNESCO
  19. Le Havre, la ville reconstruite par Auguste Perret. UNESCO
  20. Mont-Saint-Michel et sa baie. UNESCO
  21. Palais et parc de Fontainebleau. UNESCO
  22. Palais et parc de Versailles. UNESCO
  23. Paris, rives de la Seine. UNESCO
  24. Places Stanislas, de la Carrière et d'Alliance à Nancy. UNESCO
  25. Pont du Gard. UNESCO
  26. Provins, ville de foire médiévale. UNESCO
  27. Site historique de Lyon. UNESCO
  28. Et le nombre de sites du Patrimoine de l'Unesco est.... UNESCO
  29. Sites préhistoriques et grottes ornées de la vallée de la Vézère. UNESCO
  30. Strasbourg – Grande île. UNESCO
  31. Théâtre antique et ses abords et " Arc de Triomphe " d'Orange. UNESCO
  32. Val de Loire entre Sully-sur-Loire et Chalonnes. UNESCO
  33. Ville fortifiée historique de Carcassonne. UNESCO
  34. Golfe de Porto. UNESCO
  35. Lagons de Nouvelle-Calédonie. UNESCO
  36. Pitons, cirques et remparts de l'ile de la Réunion. UNESCO
  37. Pyrénées - Mont Perdu. UNESCO
  38. Nord-Pas de Calais Mining Basin. UNESCO
  39. Decorated Cave of Pont d’Arc, known as Grotte Chauvet-Pont d’Arc, Ardèche. UNESCO
  40. World Heritage Committee: Sites in Denmark, France and Turkey inscribed on UNESCO’s World Heritage List. United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. (Hozzáférés: 2015. július 20.)
  41. World Heritage Committee: Sites in Denmark, France and Turkey inscribed on UNESCO’s World Heritage List. United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. (Hozzáférés: 2015. július 20.)
  42. The Architectural Work of Le Corbusier, an Outstanding Contribution to the Modern Movement. UNESCO