Kamerun világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kamerun területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint tizenkét további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Kamerun küldöttei 1982-ben.

Kamerun világörökségi helyszínei
Név Kép Leírás Típus Év
Dja Állatrezervátum Pauridiantha floribunda (Rubiaceae) from the Dja Faunal Reserve.jpg Az Afrika egyik legnagyobb és legvédettebb esőerdőjében található 5000 négyzetkilométeres Dja Állatrezervátum a Dja folyó felső szakaszának egy természetes kanyarulatában fekszik. A nehezen megközelíthető, kivételesen változatos állatpopulációval rendelkező természetvédelmi terület 90 százaléka érintetlen és kevéssé tanulmányozott. A terület viszonylag sík, kivéve a rezervátum délkeleti részét, amire sziklák, zúgók és vízesések jellemzőek. A növénytakaró főként sűrű örökzöld erdőből, nagyjából ötven fafajtából áll. Az esőerdőt mocsári növényzet egészíti ki, valamint másodlagos erdők, legelők és a 20. század közepén elhagyott települések. A rezervátum gyéren lakott, kis elszórt táborokban hagyományos életmódjukat napjainkig megőrző pigmeusok élnek. A védett terület mintegy száz emlősfajnak ad otthont és főleg majmairól (síkvidéki gorillák, fehérhasú cerkófok, csimpánzok, és bajszos cerkófok), valamint a rendkívül ritka afrikai erdei elefántról nevezetes. A parkban élő állatok közé tartoznak még a szitutungák (mocsári antilopok), a bongók (erdei antilopok), a bivalyok, a leopárdok, a varacskos disznók és a pangolinok (tobzoskák). A hüllőket pitonok, gyíkok, és veszélyeztetett krokodilok képviselik. A térséget bozóttüzek és orvvadászok veszélyeztetik. természeti 1987
Sangha Trinational (Közép-afrikai Köztársasággal és Kongóval közös) Loxodontacyclotis.jpg A Kongó-medence északnyugati részén 750 000 hektáron fekvő Sangha Trinational a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság és Kamerun közös világörökségi helyszíne. A három ország találkozási pontjánál kialakított természetvédelmi terület három részből áll, ezek a Lobéké Nemzeti Park Kamerunban, a Dzanga-Ndoki Nemzeti Park a Közép-afrikai Köztársaságban és a Nouabalé-Ndoki Nemzeti Park Kongóban. A parkok egy sokkal nagyobb erdős térségben helyezkednek el, ahol egy 1790 000 hektáros puffer zónát jelöltek ki a védelmére. A puffer zóna része a Dzanga-Sanga Erdei Rezervátum, ami a Dzanga-Ndoki nemzeti park két különálló részét köti össze. Sangha Trinational legnagyobb része mentes az emberi tevékenységtől, érintetlen trópusi esőerdő, gazdag és változatos növény- és állatvilággal. Az erdő egyes részét örökzöld növények borítják, már részei állandóan mocsaras illetve periodkusan víz alá kerülő területek. A park védelmet nyújt olyan ritka és veszélyeztetett fajoknak mint a síkvidéki gorilla, az erdei elefánt, a csimpánz, valamint több antilopfajnak, köztük a szitutungának és a bongónak. természeti 2012

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Források[szerkesztés]