Ugrás a tartalomhoz

Erdei elefánt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdei elefánt
Evolúciós időszak: Kora vagy középső pliocén - jelen
Bika
Tehén borjával
Tehén borjával
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Ormányosok (Proboscidea)
Alrend: Elefántalakúak (Elephantiformes)
Csoport: Elephantimorpha
Csoport: Elephantida
Öregcsalád: Elephantoidea
Család: Elefántfélék (Elephantidae)
Nem: Loxodonta
Faj: L. cyclotis
Tudományos név
Loxodonta cyclotis
(Matschie, 1900)
Szinonimák
Szinonimák
  • Elephas (Loxodonta) cyclotis Matschie, 1900
  • Loxodonta albertensis (Lydekker, 1907)
  • Loxodonta cottoni (Lydekker, 1908)
  • Loxodonta fransseni (Schouteden, 1914)
  • Loxodonta pumilio (Noack, 1906)
Elterjedés
Az erdei elefánt elterjedési területe   egész éves   feltételezhetően egész éves   valószínűleg kihalt Összeállította: IUCN SSC African Elephant Specialist Group 2021
Az erdei elefánt elterjedési területe
  egész éves
  feltételezhetően egész éves
  valószínűleg kihalt

Összeállította: IUCN SSC African Elephant Specialist Group 2021

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei elefánt témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei elefánt témájú médiaállományokat és Erdei elefánt témájú kategóriát.

Az erdei elefánt (Loxodonta cyclotis) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

Az erdei elefántnak és az afrikai elefántnak (Loxodonta africana) a nukleinsavas DNS-vizsgálata azt mutatta, hogy a két állatfaj fejlődése körülbelül 2,6-5,6 millió évvel ezelőtt vált ketté. Az ázsiai elefánt (Elephas maximus) és a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) közötti szétválás, csak 2,5-5,4 millió évre becsült; tehát az erdei elefántnak az afrikai elefántról való leválasztása igenis helyénvaló. A különböző erdei elefánt állományok közti genetikai változatosság igen magas, ami arra hagy következtetni, hogy a pleisztocén korban a változó éghajlati körülményeknek köszönhetően a populációk elszigetelődtek egymástól.[1][2]

A mitokondriális genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy egyes afrikai elefántok az erdeieknek a mitokondriumát hordozzák, ami pedig a fajok közti hibridizációra utal.[3]

Szintén a DNS tesztek az erdei elefántot közelebbi rokonságba hozzák az egykori eurázsiai erdei őselefánttal (Palaeoloxodon antiquus); ez pedig megkérdőjelezi a Loxodonta ormányosnem érvényességét.[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az erdei elefánt előfordulási területe Afrika középső részének a nyugati térségei, amely magába foglalja az Elefántcsontpart, Gabon - ahol a legtöbb példánya él-,[5] Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság és Uganda esőerdeit.[6][7][8][9][10][11]

2013-ban, a kutatók és állatvédők 30 000 példányra becsülték a világszintű állományát. Az élőhelyének elvesztése és feldarabolódása, valamint az orvvadászat súlyosan veszélyeztetett fajjá tették ezt az utolsóként felfedezett elefántot.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az afrikai elefánt és az ázsiai elefánt után a harmadik legnagyobb elefántfaj. A bika 2,4-3 méteres átlagos marmagasságával valamivel kisebb, mint az afrikai elefánt. A tehén a bikánál is kisebb, ennek a marja csak 1,8-2,4 méter magasságban van. Testtömege 2-4 tonna. Lábnyom átmérője 12,5-35,3 centiméter közötti. Mindenre használható ormánya az afrikai elefánthoz hasonlóan két nyúlványban végződik; az ormányt 40-60 ezer izom mozgatja. A szavannai fajtól eltérően, az erdeinek az agyara majdnem teljesen lefelé mutat; valószínűleg azért, hogy a sűrű erdőben ne akadjon be. Az agyar általában 150 centiméteresre és 45 kilogrammosra nő meg; árnyalata rózsaszínes. Mindkét nemnek van agyara, viszont a bikáé nagyobb.[12][13][14][15][16]

Életmódja

[szerkesztés]

Mint neve is mutatja, főképp dzsungelekben él, ahol a fák magvainak széthordásával fontos szerepet tölt be az erdő ökoszisztémájában. A szavannai fajtól eltérően a családok nem annyira összetartók és nem is nagyok; egy-egy család összetétele időnként megváltozhat. Levelekkel, kérgekkel és gyümölcsökkel táplálkozik. A kutatók legalább 72 különböző gyümölcsfajjal figyelték meg táplálkozni; köztük főleg a következőkkel: Omphalocarpum mortehanii, Anonidium mannii, Antrocaryon nannanii, Klainedoxa gabonensis, Treculia africana, Tetrapleura tetraptera, Uapaca guineensis, Autranella congolensis, Gambeya africana, Gambeya lacourtiana, Mammea africana, Cissus dinklagei és Grewia midlbrandii.[17]

Ahhoz, hogy étrendjüket ásványi anyagokkal kiegészítsék, azokban gazdag víznyelőknél és ásványi nyalóknál szoktak összegyűlni.[18][19]

Szaporodása

[szerkesztés]

Az állománynagyságtól és az életfeltételektől függően a tehén 8-12 évesen válik ivaréretté. Általában legelőször 23 évesen ellenek először, aztán 5-6 évenként hoznak egy borjat; ezzel a borjadzási ráta alacsonyabb, mint az afrikai elefánté. Születésekor a kis erdei elefánt körülbelül 105 kilogrammos és elég gyorsan megtanul lábra állni. Az elválasztás 4-5 év után következik be, de már 16 hónapos korában elkezd nőni az agyara; az elválasztáskor már 14 centiméteres is lehet, ami hozzájárulhat ennek okához. A vemhesség 22 hónapot tart. A bika csak 15-25 éves korától kezd küzdeni a tehenekért.[20][21][22][23]

Ez az állatfaj általában 60-70 évig él.

Rejtélyes taxon

[szerkesztés]

Afrika trópusi erdeiben talán él egy még nálánál kisebb elefántfaj is. Ez a Loxodonta pumilio nevet kapta és 1906-ban írták le először. A mai zoológusok nem fogadják el önálló fajnak, sőt létezésében is kételkednek. Szerintük azok a példányok, amelyeket eddig láttak vagy el is ejtettek, csupán alulfejlett erdei elefántok vagy fiatal egyedek voltak. Akik el is fogadják, hogy létezik a Loxodonta pumilio, azok is az erdei elefánt alfajának vélik. Ezen állat létezésének rejtélyével jelenleg a kriptozoológia foglalkozik.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rohland, N. (2010). „Genomic DNA sequences from mastodon and woolly mammoth reveal deep speciation of forest and savanna elephants”. PLoS Biology 8 (12), e1000564. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1000564. PMID 21203580. PMC 3006346. 
  2. (2011) „Reconciling Apparent Conflicts between Mitochondrial and Nuclear Phylogenies in African Elephants”. PLoS ONE 6 (6), e20642. o. DOI:10.1371/journal.pone.0020642. PMID 21701575. PMC 3110795. 
  3. (2004. december 7.) „Cytonuclear genomic dissociation in African elephant species”. Nature Genetics 37 (1), 96–100. o. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/ng1485. PMID 15592471. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.) 
  4. (2017. december 7.) „Palaeogenomes of Eurasian straight-tusked elephants challenge the current view of elephant evolution”. eLife 6. DOI:10.7554/eLife.25413. PMID 28585920. PMC 5461109. 
  5. (1997) „Estimating forest elephant numbers with dung counts and a geographic information system”. The Journal of Wildlife Management 61 (4), 1384–1393. o. DOI:10.2307/3802142. JSTOR 3802142. 
  6. (1991) „Distribution and status of elephants in West Africa”. Mammalia 55 (4), 489–528. o. [2022. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1515/mamm.1991.55.4.489. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.) 
  7. (1992) „Forest elephants in a rainforest fragment: preliminary findings from a wildlife conservation project in southern Ghana”. African Journal of Ecology 30 (2), 116–126. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.1992.tb00485.x. 
  8. (2003) „Estimating population sizes for elusive animals: the forest elephants of Kakum National Park, Ghana”. Molecular Ecology 12 (6), 1389–1402. o. [2019. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1046/j.1365-294X.2003.01822.x. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.) 
  9. (1993) „Diet and feeding behaviour of the forest elephant in the Santchou Reserve, Cameroon”. African Journal of Ecology 31 (2), 165–171. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.1993.tb00529.x. 
  10. (2008) „Roadless wilderness area determines forest elephant movements in the Congo Basin”. PLOS ONE 3 (10), e3546. o. DOI:10.1371/journal.pone.0003546. PMID 18958284. PMC 2570334. 
  11. (1992) „Preliminary assessment of the status of the forest elephant in Zaire”. African Journal of Ecology 30 (4), 279–291. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.1992.tb00504.x. 
  12. Turkalo, A..szerk.: Kingdon, J.: Loxodonta cyclotis Forest Elephant, The Mammals of Africa. London: Bloomsbury Publishing, 195–200. o. (2013) 
  13. (1978) „General information on elephants with emphasis on tusks”. Elephant 1 (2), 20–31. o. DOI:10.22237/elephant/1491234053. 
  14. (2003. december 7.) „Forest elephant (Loxodonta africana cyclotis) stature in the Reserve de Faune du Petit Loango, Gabon”. Journal of Zoology 259 (4), 337–344. o. DOI:10.1017/s0952836902003291. 
  15. Elephants: a Cultural and Natural History. Cologne: Koneman (1999. december 7.) 
  16. Facts About African Elephants - The Maryland Zoo in Baltimore”, The Maryland Zoo in Baltimore. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.) 
  17. (1995. december 7.) „Seed-Dispersal by Elephants in a Tropical Rain Forest in Kahuzi-Biega National Park, Zaire”. Biotropica 27 (4), 526–530. o. DOI:10.2307/2388968. JSTOR 2388968. 
  18. (1997) „Forest clearings and the conservation of elephants (Loxodonta africana cyclotis) in northeast Congo Republic”. Pachyderm 24, 46–52. o. 
  19. (1998) „Geophagy by large mammals at natural licks in the rain forest of the Dzanga National Park, Central African Republic”. Journal of Tropical Ecology 14 (6), 829–839. o. DOI:10.1017/S0266467498000595. [halott link]
  20. (2017) „Slow intrinsic growth rate in forest elephants indicates recovery from poaching will require decades”. Journal of Applied Ecology 54 (1), 153–159. o. DOI:10.1111/1365-2664.12764. 
  21. Forest Elephants - Loxodonta cyclotis. www.birds.cornell.edu . (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  22. The Living Elephants: Evolutionary Ecology, Behavior, and Conservation. New York: Oxford University Press (2003. december 7.) 
  23. Loxodonta cyclotis (African forest elephant) (angol nyelven). Animal Diversity Web . (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  24. (2003) „Status of the so-called African pygmy elephant (Loxodonta pumilio (Noack 1906)): phylogeny of cytochrome b and mitochondrial control region sequences”. Comptes Rendus Biologies 326 (7), 687–697. o. DOI:10.1016/S1631-0691(03)00158-6. PMID 14556388. 

Források

[szerkesztés]
  • Shoshani, Jeheskel (November 16, 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 91. ISBN 0-8018-8221-4.
  • Debruyne, R., Holt, A. van, Barriel, V. & Tassy, P. 2003. Status of the so-called African pygmy elephant (Loxodonta pumilio (NOACK 1906)): phylogeny of cytochrome b and mitochondrial control region sequences. Comptes Rendus de Biologie 326(7):687-697.
  • Sitzb. Ges. Naturf. Fr. Berlin, p. 194.
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. március 27.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az African forest elephant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az African elephant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]