Türkmenisztán világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Türkmenisztán területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, nyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Merv (3892631650).jpg Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark
1999
Kulturális (II)(III)
Védett terület: 353,24 ha, puffer zóna: 883,3 ha, hivatkozás: 886
Merv, Türkmenisztán legfontosabb emlékhelye egy oázisváros a Kara-kum sivatagban. A nagy kiterjedésű oázis települései négy évezreden át hatottak a közép-ázsiai és az iráni régió fejlődésére. Az Akhaimenida Birodalom idejében a Margiana nevű tartomány székhelye volt. Az arab uralom alatt a selyemút egyik fontos kereskedelmi csomópontjává vált, majd az iszlám terjeszkedés egyik bázisa lett. Később az Abbászida Kalifátus uralma alá került, és már ekkor fontos tudásközpont volt, ami tömegével vonzotta az iszlám világ filozófusait. Amikor a 12. században szeldzsukok elfoglalták korának egyik legjelentősebb településévé fejlődött. Híres volt könyvtáráról és komoly hatást gyakorolt kora építészetére, díszítőművészetére, kulturális és tudományos fejlődésére. 1221-ben a mongolok elfoglalták és lerombolták. Merv a legjobb állapotban megmaradt oázisváros a Selyemút mentén. Legfontosabb épületei közé tartozik a 12. századból megmaradt Szandzsár-mauzóleum, a Kiz-kala vár néhány falmaradványa, a város közepén álló mecset és vízgyűjtője, egy buddhista sztúpa és templom, az úgynevezett Oázis-ház a város északnyugati negyedében, valamint a fellegvár és a város 15. századi falai.
Turabek Khanum, from the south.JPG Kunya-Urgencs
2005
Kulturális (II)(III)
Hivatkozás: 1199
Az Észak-Türkmenisztánban az üzbég határ közelében fekvő Kunya-Urgencs legkorábbi emlékei az i. e. 6. vagy az i. e. 5. századra, a korai Akhaimenida Birodalom idejére datálhatók. Az i. sz. 1. században jelentős kereskedelmi központ volt. 712-ben arabok foglalták el, majd 995-ben a Hvárezmi Birodalom fővárosa lett. A birodalom 1194-ben érte el legnagyobb kiterjedését, amikor az általa uralt terület a Kaszpi-tengertől a Perzsa-öbölig terjedt. Ekkor a város Közép-Ázsia második legjelentősebb települése volt Buhara után. 1220-ban a mongolok lerombolták, de néhány év alatt újjáépült. A 14. század végén Timur hódításainak idején ismét romba dőlt, de lakosai végleg csak a 17. században hagyták el. A világörökségi helyszín három részből áll. A déli terület mecseteket, egy karavánszeráj kapuit, erődítményeket, mauzóleumokat és egy hatvan méter magas minaretet foglal magába, ezek mind a 11. és a 16. század között épültek. Az északi rész egy temető, közepén három mauzóleummal, míg a harmadik terület a város nyugati felén álló műemlékek összessége. Urgencs legszebb műemléke a nyolcszögű, húsz méter magas kupolával rendelkező Turabek Hanim-mauzóleum, ami a szúfi vallású uralkodó dinasztia temetkezési helye volt. A város korabeli épületei komoly művészi érzékről és szakértelemről tanúskodnak, hatásuk Irántól Afganisztánig kimutatható, és még a 16. században is hatottak az indiai Mogul Birodalom művészetére.
Nisa Fortress.jpg Nisza párthus erődítményei
2007
Kulturális (II)(III)
Védett terület: 77,9 ha, puffer zóna: 400,3 ha, hivatkozás: 1242
Nisza az i. e. 3. és az i. sz. 3. század között fennálló Pártus Birodalom legkorábbi fővárosa volt. A birodalom fénykorában gátolta a római terjeszkedést, valamint jelentős kommunikációs és kereskedelmi közvetítő szerepet töltött be kelet és nyugat között. Ezalatt hagyományos kulturális elemeit hellén és nyugati hatásokkal ötvözte. A település a birodalom bukása után is lakott volt még körülbelül ezer évig, amikor a 13. század első harmadában a mongolok megtámadták és lerombolták. Az egykori fővárosból csak egy dombokon álló romterület maradt fenn, ahol a tervszerű ásatások csak 1930-as években kezdődtek meg. A feltárt romterület két részre oszlik Ó- és Új-Niszára. Ezt a két városrészt egy-egy településdomb, más néven tell alkotja. Az ásatások során lakó-, állami és vallási funkciókat betöltő díszített épületeket találtak. A tizennégy hektáron elterülő óvárosban állt a királyi vár, ami öt fontos épületrészt foglalt magába. Ezt az óvárost egy több mint negyven toronnyal megerősített fal zárja körül. A huszonöt hektáros Új-Niszában kapott helyet a lakóépületek túlnyomó többsége. Ezt a területet is fallal védték, amelynek magassága egyes helyeken eléri a kilenc métert.

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Türkmenisztán világörökségi helyszínei (Türkmenisztán)


Források[szerkesztés]