Malawi világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Malawi területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, hat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Otter Point, Cape Maclear (Malawi).jpg Malawi-tó Nemzeti Park
1984
Természeti (VII)(IX)(X)
Védett terület: 9 400 ha, hivatkozás: 289
Az 500 kilométer hosszú és 50 kilométer széles Malawi-tó déli csücskénél elhelyezkedő védett terület az első olyan nemzeti park, amelyet a halak megóvásának érdekében hoztak létre. 1980-ban létesítették, területe 100 négyzetkilométer, részei a Maclear-fok, a partvonal három szakasza, tizenkét sziget és a tónak a part felőli oldala. A tó a Föld harmadik legmélyebb tava, mélysége egyes helyeken eléri a 700 métert. Tizennégy folyó táplálja, és három országgal (Tanzánia, Malawi és Mozambik) határos. A nemzeti park több száz, nagyrészt endemikus halfaj otthona, ezért a térség rendkívül fontos az evolúció tanulmányozásának szempontjából is. A park madárvilága is jelentős (kormoránok, rétisasok), az emlősök között pedig vízilovak, varacskos disznók esetenként elefántok fordulnak elő. A hüllők közül leggyakoribbak a krokodilok és a varánuszfajok. A terület régóta lakott, a feltárt régészeti leletek egy része a 4. századra datálható. Később a Maclear-fok környéke az elefántcsont- és a rabszolga kereskedelem egyik központjává vált. A tó közelében élő emberek fő bevételi forrása mindig is a halászat volt, amihez hosszú, kivájt csónakokat használtak.
Chongoni rock art.jpg Chongoni sziklarajzai
2006
Kulturális (III)(VI)
Védett terület: 12 640 ha, hivatkozás: 476
Az ország központ fennsíkján meredek lejtők, kisebb Gránithegyek és völgyek között 127 helyen láthatók sziklarajzok, amelyek esetenként ingatag gránittömbökön találhatók. Ezen a 126 négyzetkilométeren elterülő lelőhely-együttesen található Közép-Afrika legnagyobb sziklarajz koncentrációja. A rajzok több száz éven keresztül következetesen fenntartott kulturális hagyományokról vallanak. Évezredeken keresztül vésték a sziklába, a legkorábbiak a késő kőkorszakra a legkésőbbiek a 20. századra datálhatók. A korábbi rajzok piros színűek ezek a batwák idejéből származnak. Ez egy vadászó-gyűjtögető pigmeus nép volt, amelyik a kőkorszak végén telepedett le a környéken. A későbbi, fehér rajzok a vaskortól készültek, és egy helyi földművelő néppel a csevákkal hozható kapcsolatba. A korai rajzok állatokat, embereket és geometriai formákat jelenítettek meg, míg a csevákhoz kötődő ábrázolások egy része szimbólum, ami erősen kötődik a női nemhez. A fehér rajzokat gyakran közvetlenül a korábbi piros rajzok fölé készítették el és ma is jelentősek a csevák számára.

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Malawi világörökségi helyszínei (Malawi)

Források[szerkesztés]