Lettország világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Lettország területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Ryga-domCzarnoglowych.jpg Riga történelmi központja
1997
Kulturális (I)(II)()
Védett terület: 438,3 ha, puffer zóna: 1574,2 ha, hivatkozás: 852
Riga, az észak-európai és balti Hanza-szövetség egyik legfontosabb központja a Daugava folyó torkolatánál, a Balti-tenger partján fekszik. Óvárosában számos középkori templom és kereskedőház épült, és itt található Európa egyik legszebb, szecessziós stílusban emelt épületcsoportja is. A középkori település gazdagságának alapja a Kelet- és Közép-Európával folytatott intenzív kereskedelem volt. A városmag szerkezetében ma is felismerhető a több évszázadig tartó virágzás emléke. A legkorábbi épületek túlnyomó többsége a gyakori tűzvészek, valamint a háborúk miatt elpusztult, és csak a 13. századi Ramer-torony, a 14. századi Lőportorony, a szintén 14. századi Feketefejűek Háza (a világ legnagyobb céhszékháza) maradt meg. A 15. században Riga tipikus Hanza-várossá fejlődött, ebből a korból származik a felújított Három Fivér Háza néven ismert épületcsoport. A 17. századból maradt meg a nagyméretű Reutem-ház és a Dannenstern-ház. A Citadella építését 1760-ban kezdték meg, és ebből a korban emelték a Svéd kaput is. A város a 19. században újra fejlődésnek indult, ekkor alakult ki a középkori városmagot gyűrűként körbefogó két újabb negyed, az egyik nagyszabású neoklasszikus épületekből a másik szecessziós stílusú házakból áll. A Tőzsdepalotát 1852 és 1855 között emelték, az épületen erőteljes velencei hatás figyelhető meg.
Struve Geodetic Arc-fr.svg Struve földmérő vonal
 Észtország,  Fehéroroszország,  Finnország,  Lettország,  Litvánia,  Moldova,  Norvégia,  Oroszország,  Svédország és  Ukrajna közös világörökségi helyszíne.
2005
Kulturális (I)(IV)(VI)
Hivatkozás: 1187
A 19. századra a háromszögeléses módszer módszer már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy rendszeresen alkalmazták a földméréseknél. Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász eldöntötte, hogy ezzel a módszerrel pontosan meghatározza a Föld formáját és nagyságát. A méréseket úgynevezett háromszögelési technikával, mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A munkát 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később 1855-ben fejezték be. A cél a tartui meridián, a Tartu városán áthaladó hosszúsági kör pontos megmérése volt. A tíz országon (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) áthaladó földmérő vonal a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódik, hossza 2820 kilométer, 258 háromszögből és 265 felsőrendű és 60 alsórendű pontból áll. A telepített mérési pontokból napjainkra 34 maradt meg.

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Világörökségi helyszínek
Lettország világörökségi helyszínei (Lettország)

Források[szerkesztés]