Friedrich Georg Wilhelm von Struve
| Friedrich Georg Wilhelm von Struve | |
 | |
| Született | 1793. április 15. Altona[1][2] |
| Elhunyt | 1864. november 23. (71 évesen) Pulkovo Szentpétervár |
| Állampolgársága | orosz |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Jacob Struve |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Császári Dorpati Egyetem (1808–1811) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Georg Wilhelm von Struve témájú médiaállományokat. | |
Friedrich Georg Wilhelm von Struve (Altona, 1793. április 15. – Pulkovo, Szentpétervár, 1864. november 23.) német csillagász, földmérő.
Legfontosabb tudományos eredményei a kettőscsillagok katalógusa és a róla elnevezett földmérő vonal, amely mentén háromszögelési technikával igyekezett pontosan meghatározni a Föld nagyságát és formáját – mennyire is horpadt a (Föld)gömb.
Élete
[szerkesztés]Jacob Struve fiaként született a holsteini Altonában. 1808-ban, 15 évesen kezdte tanulmányait a Tartui (akkor Dorpat) Egyetemen. 1813-ban végzett. 1813 és 1818 között csillagászként dolgozott a Tartui Csillagászati Obszervatóriumban. 1818-ban nevezték ki Tartui Egyetem asztronómia professzorává.
1839-ben távozott Tartuból, hogy elfoglalja az 1839. augusztus 19-én megnyitott Pulkovói Obszervatórium igazgatói székét. Struve 1816-ban a Tartui egyetem beosztott oktatójaként kezdte el a mérési munkálatokat, a később róla elnevezett Struve földmérő vonal mentén. 1855-ben a Szentpétervári Akadémia tagjaként mint a Pulkovói Obszervatórium igazgatója fejezte azokat be.
Csillagászként a kettőscsillagok megfigyelésével foglalkozott. Első katalógusa 1827-ben jelent meg, ami 3134 kettőscsillagot tartalmazott. Ezeknek kb. két harmadát Struve fedezte fel.
1847-ben a Tejutat vizsgálva jelentetett meg cikket a fény csillagközi térben történő abszorpciójáról, ezt a sejtését 1930-ban bizonyították.
Emilie Wall-lal (1796–1834) kötött, első házasságból tizenkét gyermek született. Köztük Otto Struve (1819–1905) csillagász, Heinrich Struve (1822–1908) vegyész, Bernhard Struve (1827–1889) pedig politikus lett. A Johanna Bartelsszel (1807–1867) kötött második házasságból (1807–1867) hat gyermek született, köztük Karl von Struve, orosz diplomata, 1873 és 1905 között követ Tokióban, Washingtonban és Hágában.
Elismerései
[szerkesztés]Megkapta a Royal Society érmét és a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme kitüntetést is.
Irodalom
[szerkesztés]- FGW Struve , 1827. Catalogus Novus Stellarum Duplicarum et Multiplicarum. JC Schuenmann, Dorpat, 1827
- Observationes astronomicas ... Dorpatensis (Dorpat, 1817–39, nyolc kötet)
- Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae (St. Petersburg, 1837)
- Etudes d'astronomie stellaire (St. Petersburg, 1847) (Digitalisat)
- Stellarum fixarum imprimis duplicium et multiplicium positiones mediae (St. Petersburg, 1852)
Érdekesség
[szerkesztés]Jules Verne Három orosz és három angol kalandjai regényében az egyik főszereplő alakját Friedrich Georg Wilhelm von Struve-ról mintázta, a földmérés fejlődését is bemutató regényben a Struve földmérő vonalról számos említést tesz.
További információk
[szerkesztés]- A Struve család története (orosz)
- (C. Pritchard): Wilhelm Struve., in: Astronomical Register, Vol. 3 (1865), S. 89–104 (Nachruf, englisch).
- Friedrich Wilhelm August Argelander: Friedrich Georg Wilhelm Struve. In: Vierteljahrsschrift der astronomischen Gesellschaft, 1. Jg., Wilhelm Engelmann, Leipzig 1866, S. 31–52.
- Wolfgang R. Dick: Struve, Wilhelm von. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 25, Duncker & Humblot, Berlin 2013, ISBN 978-3-428-11206-7, S. 604 (Digitalisat) (németül)
- Ludwig Stieda: Struve, Wilhelm von. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 36. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1893, 693–698. oldal (németül)
- Fritz Treichel: Struve, Friedrich Georg Wilhelm (Wassilij Jakolewitsch). In: Schleswig-Holsteinisches Biographisches Lexikon. Bd. 3. Wachholtz, Neumünster 1974, S. 268–271.
