Kara-kum
| Kara-kum (Garagum) | |
 | |
| A Kara-kum sivatag a NASA World Wind képén | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  Türkmenisztán Üzbegisztán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 0,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Hosszúsága | 500 km |
| Szélessége | 800 km |
| Területe | 350 000 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Kara-kum
Pozíció Türkmenisztán térképén
| |
 é. sz. 39°, k. h. 60°39.000000°N 60.000000°EKoordináták: é. sz. 39°, k. h. 60°39.000000°N 60.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kara-kum témájú médiaállományokat. | |
A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (am. „fekete homok”) (türkménül Garagum, oroszul Каракумы [Karakumi]) sivatag Közép-Ázsiában. Türkmenisztán területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².[1]
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 km²-enként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, nyugatról a Kaszpi-tenger, északról az Aral-tó és az Amu-darja folyó, északkeletről a Kizil-kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő Aralkum foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a Szovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.
Az Aralkum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott sókőzetekből, és alkálifém-telepek maradványából áll, amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédőszer-maradékot visznek magukkal, egészen az Antarktiszig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak grönlandi gleccserekben, norvég erdőkben és orosz földeken is.
Vízrajza
[szerkesztés]Délen, a Hindukus hegységben eredő Morghab és Tejen folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán kiszáradnak.
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a Karakum-csatorna. 1954-ben kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre, minek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.
Földrajza
[szerkesztés]A Kara-kum sivatag kőolajban és földgázban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb kénlelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a Derweze gázkráter.
Közlekedés
[szerkesztés]A sivatagon egykor a selyemút, ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal vezet át.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Karakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
