Sonora-sivatag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sonora-sivatag
A Sonora-sivatag az arizonai Maricopa közelében
A Sonora-sivatag az arizonai Maricopa közelében
Közigazgatás
Ország(ok)  USA
 Mexikó
Állam Alsó-Kalifornia -  Mexikó
Állam Kalifornia -  USA
Állam Sonora -  Mexikó
Legnagyobb település Phoenix
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Phoenix népessége 1 445 632 fő (2010)[1] +/-
Kisebbségek 17 indián törzs, rezervátumokban
Földrajzi adatok
Fekvése Észak-Amerika nyugati vidéke,  USA,  Mexikó
Területe 311 000 km²
Legalacsonyabban
fekvő pont
(−69 m)
Elhelyezkedése
Mojave-sonoran deserts.png
é. sz. 32° 15′ 36″, ny. h. 112° 55′ 34″Koordináták: é. sz. 32° 15′ 36″, ny. h. 112° 55′ 34″

A Sonora-sivatag Észak-Amerika egyik legnagyobb és legforróbb sivataga, az Egyesült Államok és Mexikó határán terül el. A sivatag az Egyesült Államok Arizona és Kalifornia államainak, valamint Mexikó Sonora, Alsó-Kalifornia és Déli-Alsó-Kalifornia államainak területén fekszik. Területe 311 000 km². A sivatagban számos különleges és csak ott megtalálható állat- és növényfaj él, többek közt a saguaro kaktusz.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sonora-sivatag a Kaliforniai-öböl északi végét öleli körül, az öböl nyugati oldalán Alsó-Kalifornia államon át (a Csendes-óceáni partvidék és a központi magashegység kivételével) lenyúlik Déli-Alsó-Kalifornia államig (a középső részen és az óceáni partvidéken az El Vizcaíno bioszféra rezervátum, és a félsziget déli csúcsán); az öböl keleti oldalán Kalifornia állam délkeleti, Arizona délnyugati és déli részén át nyúlik le Sonora állam nyugati és középső területeiig.[2]

Hegyek a Sonora-sivatagban

Nyugati oldalán az Észak-amerikai Parti-hegység déli részét képező Peninsular-hegység határolja és választja el a Csendes-óceáni lejtő Kaliforniai chaparral és erdőség (északnyugaton) és Alsó-Kaliforniai-sivatag (délnyugaton) ökorégióktól. Északon, Kaliforniában és Arizona északnyugati részén a Sonora-sivatag fokozatosan megy át a hidegebb telű, kissé magasabban fekvő Mojave, Great Basin és Colorado-plató sivatagokba. Keleti és délkeleti oldalán szintén fokozatos az átmenet az arizonai hegyvidéki erdők és a Sierra Madre Occidental magasabban fekvő, tűlevelű erdőkkel borított ökorégióiba. Délen, Mexikó Sinaloa állama felől a Sonora-Sinaloa átmeneti szubtrópusi száraz erdők ökorégiója határolja.[2]

A sivatag alrégiói a délkelet-kaliforniai Colorado-sivatag és az észak-déli irányú Colorado folyó keleti partján fekvő Yuma-sivatag. Forrest Shrieve 1957-es publikációjában (Vegetation of the Sonoran Desert - A Sonora-sivatag növényvilága) jellemző növényzete alapján hét régióra osztotta a Sonora-sivatagot: alsó Colorado-völgy, arizonai fennsík, Sonora-síkság, Sonora-előhegység, öböl középső partvidék, Vizcaíno régió, Magdalena régió.[3] Napjainkban több ökológus úgy véli, hogy Shreve Vizcaíno és Magdalena régiói, melyek a Kaliforniai-félsziget nyugati felén fekszenek, önálló ökorégiót alkotnak: az Alsó-Kaliforniai-sivatagot. A Sonora-sivatag Mexikóban fekvő déli részén található a Gran Desierto de Altar, a Pinacate Nemzeti Parkkal (Reserva de la Biosfera el Pinacate y Gran Desierto de Altar), melynek területe 2000 km² sivatagos és hegyvidéki terület.[4] A Pinacate Nemzeti Parkban található Észak-Amerika egyetlen aktív erg-típusú sivatagja (dűnetenger). A parkhoz legközelebb eső város Puerto Peñasco Sonora államban.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sonora-sivatag 60 emlősfajnak, 350 madárfajnak, 20 kétéltűfajnak, több mint 100 hüllőfajnak, 30 őshonos halfajnak, több mint 1000 őshonos méhfajnak és több mint 2000 őshonos növényfajnak ad otthont.[5] A Sonora-sivatagnak Tucsontól délnyugatra, a mexikói határ felé eső része az Egyesült Államok egyetlen jaguárpopulációjának élőhelye.[6]

Növényvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sonora-sivatag Tucson közelében decemberben

Számos növényfaj nemcsak elviseli a Sonora-sivatag kegyetlen körülményeit, hanem egyenesen jól érzi magát benne. Közülük sokan speciálisan alkalmazkodtak a sivatagi klímához. A Sonora-sivatag kétévszakos csapadékeloszlása több növényfaj kifejlődését eredményezte, mint Észak-Amerika bármelyik másik sivatagja.[7] A sivatag növényzetét agávéformák, pálmavirágúak, kaktuszok, pillangósvirágúak és más növények alkotják.

A Sonora-sivatag a világ egyetlen helye, ahol a saguaro kaktusz vadon megtalálható.[8] Az itt élő kaktuszok közt megtalálható a Cylindropuntia, a hódfarkú fügekaktusz (Opuntia basilaris), az Echinocereus, a Ferocactus wislizeni, fügekaktusz (Opuntia), a Peniocereus és a Stenocereus thurberi. A kaktuszok táplálékot és otthont biztosítanak számos sivatagi emlős- és madárfajnak; feltűnő vörös, rózsaszín, sárga és fehér virágaik a fajtól és az évszak hőmérsékletétől függően márciustól júniusig nyílnak.

A völgyekben a kreozotcserje (Larrea tridentata) és az Ambrosia dumosa a jellemző. A Psorothamnus, az Ephedra és a Prosopis nemzetségbe tartozó fajok szintén megtalálhatók. A sivatagi vadvirágok közül itt él az Abronia villosa, a Geraea canescens, valamint Oehothera fajok. A völgyekből felfelé haladva a Parkinsonia nemzetségbe tartozó fajok, Olneya tesota, sivatagi fűz (Chilopsis) és Fouquieria splendens láthatók. A magasabban fekvő területeken akácia (Acacia constricta), Calliandra eriophylla, és jojoba (Simmondsia chinensis) él. A Kaliforniai-félszigeten fekvő sivatagban orgonakaktusz, Bursera microphylla és Fouquieria columnaris fordul elő.[9] A Kaliforniai Washington-pálma is megtalálható a Sonora-sivatag némely vidékén, például az Anza-Borrego Sivatag Állami Parkban.[10]

Állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sonora-sivatag tizehét indián törzsnek ad otthont, akiknek az Arizona állambeli rezervátumokban vannak települései. A Sonora-sivatag legnagyobb városa Phoenix, melynek lakossága 2008-ban 4,3 millió fő volt.[11] A város Arizona közepén, a Salt River partján fekszik, az Egyesült Államok egyik legnagyobb tempóban fejlődő városi területe. 2007-ben az embneri terjeszkedés következtében a Phoenixet környező sivatag területe óránként 4000 m²-rel csökkent.[12] A további nagy városok Tucson, Arizona déli részén mintegy 1 millió lakossal[11] és Mexicali (Alsó-Kalifornia), melynek lakossága 690 000 körül van. A Sonora állambeli Hermosillo lakosainak száma mintegy 715 000. A sivatag déli részén fekvő Ciudad Obregón városnak körülbelül 300 800 lakosa van.[13]

Parkok, természetvédelmi központok és kutatóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008 km² területű Sonora-sivatag nemzeti parkot 2001-ben hozták létre Arizonában a sivatag értékeinek fokozott védelme érdekében.[14]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  2. ^ a b Arizona-Sonora Desert Museum
  3. An Overview of the Sonoran Desert, by William G. McGinnies
  4. http://www.bajaquest.com/penasco/pinacate.htm
  5. Surviving the Sonoran
  6. The Jaguar in the Borderlands of Arizona, New Mexico and Northern Mexico: Conservation - Threats & Strategies
  7. Sonoran desert (World Wildlife Fund)
  8. The Saguaro Cactus
  9. James A MacMahon, Deserts, 1986, 638 pages
  10. C. Michael Hogan. 2009. California Fan Palm: Washingtonia filifera, GlobalTwitcher.com, ed. Nicklas Stromberg
  11. ^ a b Table 1: Annual Estimates of the Population of Metropolitan and Micropolitan Statistical Areas: April 1, 2000 to July 1, 2006 (CBSA-EST2006-01), United States Census Bureau, 2007-04-05. Elérés: 2007. szeptember 11.
  12. Make No Small Plans, Adelheid Fischer, ASU Research magazine. Elérés: 2007. október 15.
  13. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  14. Sonoran Desert National Monument, Bureau of Land Management, U. S. Department of the Interior. Accessed on line June 17, 2009.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonora-sivatag témájú médiaállományokat.