Karavánszeráj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Qalaat al-Madiq karavánszeráj Szíria északi részén

A karavánszeráj (perzsául کاروانسرا, törökül Kervansaray) olyan útszéli fogadó volt, ahol az utasok megpihenhettek és feltöltődhettek az útjuk során.[1] A Közel-Keleten sokszor a török-mongol khan (خان), Bengáliában a katra szót használják. A karavánszerájok támogatták a kereskedelem, információ és emberek áramlását Ázsia, Észak-Afrika és Délkelet-Európa (főként a selyemút) kereskedelmi úthálózata mentén.

Karavánszerájok sűrűn fordultak elő az Óperzsa Birodalom királyi útján. Ez a 2500 kilométer hosszú ókori út Sardistól Susáig húzódott. Nagy városi karavánszerájokat építettek a Grand Trunk Road mentén az Indiai szubkontinensen, főleg Bengália Mughal régiójában.

Etimológia[szerkesztés]

Karavánszeráj[szerkesztés]

A szó egyéb változatai a caravansary, caravansaray, caravanseray és caravansara. A perzsa Kārwānsarā összetett szó,  a Kārwān (karaván) és sara (palota, zárt udvarral rendelkező épület) szavak összevonásával keletkezett, amihez az óperzsa -yi képzőt adták. Itt a "karaván" kereskedők, zarándokok vagy más utazók olyan csoportját jelzi, akik hosszú utat tesznek meg. 

Számos helységnév származik a sarai szóból: például Mughal Serai, Sarai Alamgir és Sarai Rohilla, és rengeteg egyéb hely is az eredeti "palota" jelentés alapján kapta nevét.

Khan[szerkesztés]

A perzsa karavánszerájok városon kívüli nagy állomások voltak. A városokban található fogadók kisebbek voltak,[2]  ezeket hívták khan-nak (خان). A Közel-Keleten a "khan" kifejezés két jelentéssel bír, lehet útmenti fogadó vagy városi fogadó. A törökben a han szó utal ezekre. Ugyanezt a szót használják a bosnyák nyelvben, ami az oszmán megszállás idejéből származik. 

Építészet[szerkesztés]

Egy szafavida karavánszeráj alaprajza

A karavánszerájokat leggyakrabban egy négyszögletű fal vette körül egyetlen kapuval, ami elég nagy volt, hogy felpakolt állatok és szekerek is átférjenek rajta. Az udvar teteje majdnem mindig nyitott volt, a belső falakon pedig standok, öblök, fülkék és kamrák sorakoztak, a kereskedők, azok szolgái, állatai és az árujuk elhelyezésére.[3]

A karavánszerájok vizet biztosítottak az embereknek és állatoknak ivásra, mosdásra és rituális tisztálkodásra. Néha egészen komplex fürdőkkel rendelkeztek. Az állatok számára takarmányt is tartottak és boltok és üzemeltek, ahol az utazók feltölthették a készleteiket, némelyik bolt vásárolt is az utazó kereskedők árukészletéből.[4]

Referenciák:

  1. [./Fájl:Wikisource-logo.svg ] Chisholm, Hugh, ed. (1911).
  2. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/316248/khan
  3. Sims, Eleanor. 1978.
  4. Ciolek, T. Matthew. 2004-present.